Ez a Skype-beszélgetés a magyar jogállam harminc évvel ezelőtti megszületéséről, a jogállami forradalomról és későbbi elbukásáról, a jogállami ellenforradalomról még a koronavírus-járvány korai időszakában készült. Firenzében, ahol Halmai Gábor jogtudós él és tanít, éppen csak elkezdődtek a korlátozások, de már nem volt tanítás, korlátozták a mozgást és a társas érintkezést. Magyarországra és Budapestre, ahol Mink András történész él és dolgozik, még csak a rémisztő hírek jutottak el, elsősorban Kínából. Azóta a járvány ideért hozzánk is elvitathatatlanul. De más rossz dolgok is bekövetkeztek azóta: bevezették a rendeleti kormányzást, és a kormány teljhatalmat kapott, s csak rajta áll, mire használja majd. Az első napok nem sok jót ígérnek. 

Az egy hónappal ezelőtti beszélgetés azonban nem évült el. Mert megtudhatjuk belőle, milyen volt a rendszerváltás előtti nem jogállami rendszer. Minek kellett megváltoznia, hogy a jog uralma felváltsa az autokratikus pártállamot. Kiderül az is, mekkora szerepe volt a folyamatban a politikai szereplőknek, az állampárt és a demokratikus pártok vezetőinek, az Alkotmánybíróságnak, az Antall-kormánynak vagy éppen a jogászi szakmának. A beszélgetőtársak arra is kitérnek, hogyan omlott össze a jogállam, miért ment aránylag ellenállás nélkül a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása. és az is szóba kerül, min kellene változtatni, ha újra jogállamban akarunk élni.

Halmai Gábor alkotmányjogász 1990 és 1996 között Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének volt a fő tanácsadója. Jelenleg az Európai Egyetem Intézet összehasonlító alkotmányjogi professzora. Mink András történész a rendszerváltás idején végzett az ELTE bölcsészkarán, a Beszélőnél újságíroskodott, majd CEU OSA Archívum kutatója lett, ő szerkesztett például a Rendszerváltás c. szöveggyűjteményt. A beszélgetést Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa vezette. 

A rendszerváltó sorozatunk újabb része. A podcastot (1:41:26) itt hallgathatja meg.