Vasárnap délelőtt a szegedi belváros egyik kávézójában találkoztunk. Éjjel háromkor ért haza, azoknak segített, akik nem akartak bemenni a „röszkei hangárba”. Mikor leülünk, csörög a telefon, szíriaiak keresik a határon elveszett rokonaikat. Kovács Tímea ügyvédet, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjét otthon férje és két fia várja. Meg pár betonkeverő, mert – hogy könnyebb legyen neki –, éppen építkezik. Szabadkozik, hogy még vizes a haja, a fotózást nehezen tűri, de kérdéseinkre készségesen válaszol.

A Helsinki Bizottság ma közleményben szólította fel a kormányt, hogy változtasson eddigi káros hozzáállásán, és használja ki végre a lehetséges nemzetközi segítséget, mielőtt végképp összeomlana a hazai menekültügyi rendszer és humanitárius katasztrófa alakulna ki. Íme, a szöveg.

„Egy nap kétszer, háromszor. Van, hogy innen elmegyek a Nyugatiig, háromszor. Jó, nem egy nyakkendő, öltöny. Azt biztos nem igazoltatják.” A rendőrség diszkriminatív igazoltatási gyakorlata miatt eljárást indított a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié (AVM) az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt, kutatással és utcai „teszteléssel” mutattak rá: a rendőrség rendszeres és zaklató igazoltatásokkal diszkriminálja a hajléktalan embereket. A rendőrség meg sem jelent az EBH előtt, hogy saját álláspontja mellett érveljen.

13 olyan kérdésre adunk választ, amelyet gyakran intéznek a Helsinki Bizottság munkatársaihoz. A menedékkérők miért nem a rendes határátkelőket használják, miért nem repülővel jönnek? Mennyibe kerül ellátásuk az országnak? És egyéb toptémák.

Halálos fenyegetések, fegyveres támadás, állandó félelem – ilyenek voltak Namir mindennapjai Kabulban. Súlyos szívbetegsége miatt szükségessé vált műtétje miatt jött Európába, mert még megfelelő orvosi ellátásra sem volt lehetősége se hazájában, Afganisztánban, de még Pakisztánban sem. Nálunk kapott védelmet.

Sokan nem értik a kormány magatartását, miért élezi a menekültügyi helyzetet, miért igyekszik ott is konfliktust gerjeszteni, ahol esély mutatkozna emberséges megoldásra. Ennek hatalompolitikai oka lehet. De egyre többen teszik fel azt a kérdést is, miért tétlenkednek a nagy hazai, sok esetben keresztény karitatív szervezetek, amelyeket politikai megfontolások nem korlátoznak, és máskor napok alatt megszerveznek költséges mentőakciót Nepálba vagy Dél-Amerikába.

Zemar öt éves volt, mikor egy rivális család vérbosszút fogadott családja ellen. Ez egy csapásra végeláthatatlan kálváriává változtatta az afgán fiú gyerekkorát. Története innen indul és a pakisztáni Pesaváron keresztül vezet a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalójáig, ahol végül menedékjogot kapott.

A kormány arra készül, hogy felélesztve az 1949 és 1989 között dívó rendőrállami gyakorlatot, bűncselekménynek nyilvánítsa az ország területére való beutazás szabályainak megsértését. A tiltott határátlépés a jogállami forradalom óta csak akkor büntethető, ha fegyveresen követik el. A vasfüggöny után újabb borzalom éled újjá.

Nyílt levélben fogalmaztuk meg Pintér Sándor belügyminiszterenek, a Magyar Helsinki Bizottság miért tartja elfuserált ötletnek kerítést, biztonsági határzárat, új vasfüggönyt építeni a szerb határra. Felkai László államtitkár alant közölt válaszából kiderül, hogy az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Alapja hét év alatt 7 milliárdot biztosít Magyarországnak 2020-ig menekültügyi célokra. A magyar kormány ehhez 2 milliárdot (ez az uniós támogatáshoz szükséges kötelező önrész) tesz még hozzá.

Azt azért jó tudni, bár fura módon erről a levélíró nem emlékezik meg, hogy ezen túl is hozzájárul az állami költségvetés a menedékkérők és nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) ellátásához. Nem őrült öszegről van szó. Tavaly a BM BÁH adatai szerint összesen 2,6 milliárdot költött a központi büdzsé menekültügyi célokra. Ez a teljes költségvetés 2 tízezreléke volt vagy másképpen: 0,02%-a.

Ezen túl Magyarországnak lehetősége lenne uniós krízispénzeket lehívni, ahogyan korábban ezt Málta, Ciprus, Olaszország vagy Spanyolország megtette. Meglátjuk, ebben mire jut majd a budapesti kormány.

Kósa Lajos januárban még azt állította, hogy a terorizmusnál nagyobb veszélyt jelent az országra a "bevándorlás", azaz a menedékkérők. "Nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni" - mondta a Fidesz újsütetű menekültügyi tótumfaktuma. Azóta változott a képlet. A "megélhetési bevándorlók" egyenesen potenciális terroristák, az Iszlám Állam utazó bombái lettek. Nyilván, nem lehet kizárni, hogy némely irregurális vándor rossz szándékkal érkezik, noha a menedékkérők nemzetbiztonsági szűrése folymatos, de az üldözöttek egészének azonosítása üldözőikkel így is meglehetős cinizmusra és felelőtlenségre vall.