Nyílt levélben fogalmaztuk meg Pintér Sándor belügyminiszterenek, a Magyar Helsinki Bizottság miért tartja elfuserált ötletnek kerítést, biztonsági határzárat, új vasfüggönyt építeni a szerb határra. Felkai László államtitkár alant közölt válaszából kiderül, hogy az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Alapja hét év alatt 7 milliárdot biztosít Magyarországnak 2020-ig menekültügyi célokra. A magyar kormány ehhez 2 milliárdot (ez az uniós támogatáshoz szükséges kötelező önrész) tesz még hozzá.
Azt azért jó tudni, bár fura módon erről a levélíró nem emlékezik meg, hogy ezen túl is hozzájárul az állami költségvetés a menedékkérők és nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) ellátásához. Nem őrült öszegről van szó. Tavaly a BM BÁH adatai szerint összesen 2,6 milliárdot költött a központi büdzsé menekültügyi célokra. Ez a teljes költségvetés 2 tízezreléke volt vagy másképpen: 0,02%-a.
Ezen túl Magyarországnak lehetősége lenne uniós krízispénzeket lehívni, ahogyan korábban ezt Málta, Ciprus, Olaszország vagy Spanyolország megtette. Meglátjuk, ebben mire jut majd a budapesti kormány.
Dr. Pardavi Márta asszonynak,
társelnök
Magyar Helsinki Bizottság
B u d a p e s t
Tisztelt Társelnök Asszony!
A 2015. június 18-án kelt „nyílt levél a készülő vasfüggöny ügyében” tárgyú levelét Belügyminiszter úr megkapta.
A biztonsági határzár lehetőséget nyújt, hogy az illegális bevándorlók nagy tömegekben a „zöld határ” teljes hosszában, illegálisan ne léphessék át a szerb-magyar határt. A „zöld határ” lezárása nem jelenti azt, hogy a migránsoktól Magyarország elvenné a lehetőséget a menekült kérelmek benyújtásától, hiszen a továbbra is nyitott és üzemelő határátkelőhelyeken van és lesz is lehetőségük arra, hogy menekült kérelmüket benyújtsák.
Az Európai Unió által a 2014-2020-as évekre létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében nagyságrendileg összesen 7 Mrd forint európai uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésre, amelyhez kapcsolódó hazai forrással együtt mindösszesen közel 9 Mrd Ft-ot fordíthat Magyarország a migráció kezelésére. Ez lehetőséget biztosít többek között a menedékjogi eljárások – a kérelmet benyújtók szempontjából is releváns – minőségfejlesztésére, valamint a nemzetközi védelemben részesültek beilleszkedését elősegítő intézkedésekre.
Budapest, 2015. július 15.
Üdvözlettel:
Dr. Felkai László