„A magyar határzár megbukott” – számolt be az itteni migrációs helyzetről a BBC. Az új számok alátámasztják mindezt: ha nem is akkora tömegben, mint nyáron, de újra egyre többen próbálkoznak errefelé továbbjutni Nyugatra.

Michel Forst, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentéstevője nyolc napon át vizsgálta az emberi jogi aktivisták és csoportok magyarországi helyzetét. A tapasztalatairól szóló előzetes jelentés kikerült a jelentéstevő honlapjára. Érdemes elolvasni a teljeset -- a magyar változat is letölthető. Ebből szemezgetünk. 

A kormány arra készül, „nemzeti konzultációval” kérdezi meg a lakosságot, támogatná-e a terrorveszély elrendelését lehetővé tevő alkotmánymódosítást. Az eredmény aligha lehet kérdéses. Már csak azért sem, mert ilyesfajta kérdésekre nemrég adott választ az ország népe.

Migrációs válságban gyors és egyszerű megoldás nem létezik. „A bezárkózás szinte mindig megbosszulja magát. A berekesztett élet vagy kitör, vagy elpusztul. Csak rövid távon nyugtatja meg a kedélyeket” – mondja Mustó Péter jezsuita szerzetes Somogyvári Zoltán kollégánknak. A Jezsuita Menekültszolgálat által közölt terjedelmes beszélgetésből az egyik érdekes részt most utánközöljük. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a teljes szöveget, bölcs és gondolatébresztő.

Mustó családjával 1944 végén menekült el az országból, és az NSZK-ban talált új hazát. Most az állítja, sok mindenben különbözik az ő menekülésüktől a mai üldözötteké, de a lényeg ugyanaz: „ha a bajba jutott embert látod bennük, akkor nincs különbség 1940, 1945, 1956 vagy 2015 között”.

A magyar kormány 1,6 milliárdot ajánlott fel a „hosszú távú” szíriai rendezés segítésére. Nagyjából annyit, amennyit elherdált idegenellenes kampányára, és töredék annyit, amennyit a déli határzárra vert el. Pontos számok nem ismeretesek, de a „migránshelyzet váratlan költségeinek” túlnyomó részét nem a menekültekre költötték.

A kormány nem tisztelte a pénztárcánkat

A forradalom utáni hónapokban a képen látható fiúhoz hasonlóan akár 20 ezren is lehettek olyan magyar gyerekek, akik felnőtt hozzátartozó nélkül lépték át a határt és tartottak Nyugatra. Sorstársaik ma is útnak indulnak.

Többnyire egyszerű dolgunk van, ha látni akarjuk a gyerekünket, beszélgetni akarunk a feleségünkkel vagy meg akarjuk ölelni a férjünket. Hazamegyünk, és ők otthon lesznek. De mit tehetnek azok, akiket éveken át államhatárok választanak el egymástól? A menekült családok egyesítése sokszor kínkeserves folyamat. Nagy öröm, ha sikerül.

Európában élő 71 bevándorló és menekült közösség, valamint az őket támogató 43 civil szervezet közös nyilatkozatot adott ki a Kölnben meg más városokban nőket ért támadásokról. Az aláírók mélységesen elítélik a nők elleni erőszak minden formáját, és szolidaritást vállalnak az áldozatokkal. Egyúttal figyelmeztetnek: a menekültek általánosító összemosása a tettesekkel igazságtalan és veszélyes válasz. A közös nyilatkozathoz a Magyar Helsinki Bizottság is csatlakozott.

A taxisok Uber elleni demonstrációjának jogszerűségével és rendőrségi kezelésével kapcsolatban többféle álláspont is megjelent a nyilvánosságban. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy kibogozzuk a felmerülő jogi problémákat. Ez talán még akkor is hasznos, ha a demonstráció ma véget ért.

Egy százaléka sem jött be annak, amivel a kormánypártok nyáron riogattak, hogy Nyugatról hamarosan 200 ezer menedékkérőt fognak visszaküldeni ide. Persze, azóta más nóta járja: országunk vezetői egyszerre mondanak nemet a dublini meg a kvótarendszerre is.