Kikértük, mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, amelynek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, viszont megtudtuk, tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben.
A röszkei és tompai tranzitzónánál hetek óta menekülők százai várnak bebocsáttatásra. Ám erre csak a családosoknak van esélyük, és közülük sem mindenkinek. Mindössze napi 20–30 embert engednek be a hatóságok, a többieknek ott kell rostokolniuk a határszélen, már magyar felségterületen. Az egyedül érkező férfiak csak a szerencsében bízhatnak. Egyikükkel, egy 21 éves szíriai szolgálatmegtagadóval beszélt Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság szegedi ügyvédje a „tranzit tranzitjában”.
Vajon lehetséges-e egy olyan országot biztonságosnak tekinteni a menekülőknek, amelyik százával küldi vissza a szír menekülteket a határról, és többüket agyonlövi? Törökországgal most ezt történik. Az unióval kötött megállapodás után nem kellett sokat várni, kormányunk deklarálta, mától Törökország is biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek. Elvileg tehát oda is vissza lehet küldeni az onnan érkező és nálunk próbálkozó menekülő embert.
„Hazámban fegyveresek tartottak fogva. Úgy vertek a börtönben, hogy a kezeimet hátrakötözték a hátamhoz és a szememet bekötötték. Hogy itt most újra be vagyok zárva, folyamatosan gyötörnek az emlékeim. Állandóan újraélem őket, éjszaka nem tudok aludni. Ha elalszom, rémálmokra riadok fel. Miután felébredek, letaglóz, mint egy áramütés, hogy ismét börtönben vagyok, attól rettegek, hogy megint bántani fognak.” Egy Debrecenben fogva tartott menekülő így vallott a Cordelia Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság kutatóinak, akik hazájukban megkínzott, itt pedig őrizetbe kényszerített menedékkérők helyzetét vizsgálták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Helsinki Bizottság január közepén egyezséget kötött. Ennek az a célja, hogy hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Egyszerűbben fogalmazva: hogy a hajléktalan embereket ne igazoltassák csak azért, mert hajléktalanok, ne sújtsa őket a mostani zaklató, önkényes rendőri gyakorlat.
Ugyan nem tudni, hogy az egyezségnek köszönhetően-e, de hajléktalan barátaink némi javulásról számoltak be. Azért van itt még mit tenni. Egyik kollégánk így idézte fel két héttel ezelőtti személyes élményét.
A kormány mai bejelentése szerint az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet. Ha ez alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését érti, akkor a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva. A menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy erre a lépésre milyen feltételek mellett kerülhet sor, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján. A bejelentés a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása, amely kizárólag arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország lakosságát valóban érintő problémákról.
Megszűnne a menekültek és oltalmazottak segítése Magyarországon. Szigorított börtönkörülmények közé zárnák az őrizetben tartott menedékkérőket. A kormány jogszabálytervezete mindent elkövet, hogy aki véletlenül menedéket kapna itt, minél hamarabb álljon tovább. A Helsinki Bizottság véleményezte a készülőben lévő barbár rendelkezéseket.
Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely aztán tegnap ért véget. A bíróság jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. Tanulságos történet.
Egy 8 éves kislány tavaly nyáron szexuális bűncselekmény áldozata lett. Tapintatra, segítségre szorul. Ám sajnálatos módon az eljáró hatóságok kellő empátia hiányában és a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával csak megnehezítették a trauma feldolgozását. Hogy működik nálunk az áldozatvédelem?
Mennyi is valójában százezer ukrán meg ezer kopt család? A retorika, a nyelvtan, a jogtudomány, a közgazdaság után most a matematikát formálná a maga képére a kormánypárt. Nagy divatja lett az irracionális számoknak. Nehéz ennek a megértése. De próbáljuk meg.
