Vajon lehetséges-e egy olyan országot biztonságosnak tekinteni a menekülőknek, amelyik százával küldi vissza a szír menekülteket a határról, és többüket agyonlövi? Törökországgal most ezt történik. Az unióval kötött megállapodás után nem kellett sokat várni, kormányunk deklarálta, mától Törökország is biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek. Elvileg tehát oda is vissza lehet küldeni az onnan érkező és nálunk próbálkozó menekülő embert.
Az Európai Unió és Törökország megállapodása lényegében általános érvénnyel fogalmazza meg: Törökország biztonságos, így vissza lehet oda küldeni az onnan érkezőket. Mindez annak ellenére válik lehetségessé, hogy Törökország csak megszorításokkal írta alá a 1951-es genfi menekültügyi egyezményt, vagyis éppen a háború elől menekülő szíriai, iraki vagy afganisztáni embereknek nem ad teljes körű menedékjogot. Részben ebből következik az is, hogy ők másodrendűnek számítanak Törökországban, legálisan munkát csak szigorú megszorításokkal vállalhatnak (él például egy 10%-os munkahelyi numerus clausus a szíriaiakkal szemben), valamint a négyszázezer gyerek oktatása is megoldatlan évek óta. A táborokon kívül élőknek (ők vannak többségben) a 90%-a alig kap ellátást, és a táborokban pedig egyre kevesebb jut az ott élőknek.
De Törökország mostanság ennél is embertelenebbül bánik a menedékkérőkkel. Az Amnesty International (AI) helyszíni vizsgálata kimutatta, hogy a török hatóságok január óta szinte naponta százával fordítanak vissza Szíriából menekülőket, köztük gyerekeket, terhes asszonyokat.
„Az elmúlt néhány hónapban Törökország vízumkényszert vezetett be a légi úton érkező szírekkel szemben, Szíriával szomszédos szárazföldi határát pedig lezárta. Csak a sürgős orvosi ellátásra szorulókat engedik át, az irreguláris határátkelést megkísérlőkre pedig tüzet nyitnak” – nyilatkozta John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Egy szíriai emberi jogi szervezet nyomán éppen tegnap számolt be a londoni The Times arról, hogy 16 menekülőt, köztük 3 gyereket öltek meg török rendfenntartók a határon idén.
Akik mégis átjutnak, azokat a török hatóságok egyre kisebb számban regisztrálják, ők tehát elesnek mindenféle szolgáltatástól, így például a sürgősségi betegellátástól is. Az AI mintegy kétszázezerre becsüli a török határ menetén veszteglő, kilátástalan helyzetben lévő szíriaiaknak a számát, akik semmiféle segítséget nem kapnak a most biztonságosnak tekintett Törökországtól.
Tegnap hirdették ki és ma lépett hatályba az a kormányrendelet-módosítás, amelyben Magyarország deklarálja, hogy a menekültügyi eljárásokban április 1-jétől Törökország biztonságos harmadik országnak számít, továbbá biztonságos származási országnak is. A Helsinki Bizottság és más jogvédő szervezetek eleve elfogadhatatlannak tartották, hogy a magyar kormány tavaly júliusban – szakmai indokok nélkül – biztonságos harmadik országnak deklarálta Szerbiát és Macedóniát. Nincs még egy olyan uniós ország, amelyik Magyarországon kívül biztonságos harmadik országnak tekintené e balkáni országokat, tehát azokat, akik onnan érkezve kérnek menedékjogot, lényegében automatikusan, érdemi vizsgálat nélkül elutasítaná. Az unió és Ankara március 18-án kötött, jogsértő és kivitelezhetetlen paktuma utat nyitott a tömeges törökországi visszaküldések előtt, amelyek a hírek szerint már jövő héten megkezdődnek. Az alkut az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is elfogadhatatlannak tartja, és nem hajlandó a visszaküldések végrehajtásában együttműködni az EU-val meg a tagállamokkal.
A hazai rendeletmódosítás nyomán Törökország, amely biztonságos származási országnak is számít, ezentúl olyan hatósági megítélés alá esik, mint Németország, Svájc vagy Finnország. Holott nap mint nap jelennek meg a hírek arról, hogyan veszi semmibe Ankara a kurdok vagy a politikai ellenzék jogait, valamint a sajtószabadságot tagadva börtönözi be újságírók százait.
Talán valaki abban bízik, hogy a megállapodás majd az emberi jogok tiszteletére szorítja a török kormányt. Neki érdemes felidézni, hogy Recep Erdogan török elnök éppen március 16-án, két nappal az EU-török alku előtt mondta ki: „A szabadság és a demokrácia nem értékes Törökországnak. Számunkra ezek a frázisok értéktelenek.”
