A kormány eszement tervéről, hogy a kvótát perre viszi, ahelyett, hogy elfogadta volna. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász vendégposztja.

„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani” – hangzik Rejtő Jenő hősének, Fülig Jimmynek az örökbecsű bölcsessége, midőn éppen helybenhagy egy a pofont óvatlanul jobbról váró maláj erőművészt. – És nem lehet minden rendőri pofon mellé nyomozó ügyészt állítani – ezt is tudjuk egy ideje. De azért mégiscsak különös, hogy a rendőrök, börtönőrök ellen bántalmazás, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás miatt tett feljelentéseknek mindössze a 4 százaléka végződik vádemeléssel az utóbbi hat év átlagában.

Magyarországon kapott menedékjogot egy kubai egyetemista, akit a havannai rezsim azért zaklatott, mert mást mondott, mint az aktuális pártdirektíva előírta. A fiatalembert a Helsinki Bizottság képviselte. Kuba nemzetközi elszigetelődése oldódni látszik, ettől azonban még nem köszöntött be náluk a szabadság korszaka.

Az Asszonyok Fehérben szervezet erőszakmentes aktivistáit vonszolják el a rendőrök 2014-ben

Az utóbbi hetekben kilenc európai országban is megakadályozták menedékkérők dublini szabályok szerinti visszaküldését Magyarországra. Nem véletlen, hogy miközben a regisztrált kérelmezők száma ötszörösére ugrott a tavalyinak, mégis alig nőtt az ide „visszadublinozottak” száma. Eközben a kormány bőszen fogadkozik: nem fog visszavenni senkit.

Az a kevés külföldi, aki Magyarországon marad, nem veszi el a magyarok munkáját, és ha többen lennének, akkor sem tennék, viszont profitálhatna belőlük a gazdaság  – talán ez a legfontosabb megállapítása az Akadémia Migrációs Munkacsoportjának. Tegnap publikált jelentésük arra próbálja meg rávenni a kormányt, hogy ösztönözze és aknázza ki a szabályozott bevándorlást.

A kandi tekintetek elől elrejtve „működik” egy intézmény Budapesten, ahova elvileg az összes életvitelszerűen közterületen tartózkodó hajléktalant bevihetnék. A hely célja kettős, legalábbis papíron: itt folytatnák le a szabálysértési eljárást és itt biztosítanának egy éjszakára szálláshelyet a szabálysértőknek. Csakhogy az év első hónapjaiban senkit nem vittek ide. Van viszont biztonsági őr meg négy ügyintéző 24 órás készenlétben.

Szó sincs arról, hogy két bangladesi menedékkérő ügyfelünk strasbourgi ügye már véget ért volna, az most indult csak el igazán. A magyar hatóságok számos törvényt megsértettek, amikor fenyegetéssel villámgyorsan kiebrudalták őket „Szerbia irányába”.

Az Igazságügyi Minisztérium szerint minden rendben volt két bangladesi ügyfelünk Szerbiába történő kiebrudalásánál. Sőt, szerinte a Helsinki Bizottság „öncélúan” járt el, amikor jogi segítséget nyújtott a fogva tartott menedékkérőknek. Az igazság azonban most nem a minisztériumnál van.

Közvetlenül, veszélyeztetve, haladéktalanul és kellőképpen megindokolva – ezeket a megszorításokat is tartalmazza a genfi egyezménynek az a szabálya, amely kimondja, hogy menekült nem büntethető azért, mert illegális eszközöket vett igénybe belépéséhez. Hogyan kell-e feltételeket értelmezni?

Látszatra olajozottan működik a kormány menekültelhárító gépezete. Naponta tucatjával ítélik el és utasítják ki a határzárat tiltottan átlépőket.  Szuperál a szerb határnál felhúzott elfogadhatatlansági gumifal is: akivel nincsenek ott kiskorú gyerekei, annak nem sikerül átverekedni magát a konténeres ügyintézésen, és azon nyomban visszapattan a biztonságos harmadik országnak nyilvánított Szerbiába. Csakhogy múlt héten történt egy s más, amely ad némi reményt a menekülőknek és a jogrendszerünkért aggódóknak.

Ellátják a bajukat. Menekülők egy belgárdi parkban egy hónapja