Magyarországon kapott menedékjogot egy kubai egyetemista, akit a havannai rezsim azért zaklatott, mert mást mondott, mint az aktuális pártdirektíva előírta. A fiatalembert a Helsinki Bizottság képviselte. Kuba nemzetközi elszigetelődése oldódni látszik, ettől azonban még nem köszöntött be náluk a szabadság korszaka.

Az Asszonyok Fehérben szervezet erőszakmentes aktivistáit vonszolják el a rendőrök 2014-ben

Kuba, 2014. Rodrigo elvek mentén gondolkodó, önálló, egyéni politikai nézeteket valló fiatal egyetemista – egy politikai tartalmú vita során konfrontálódott egyik oktatójával. Kicsapták, így kénytelen volt másik intézményben folytatni tanulmányait, azonban rendszerkritikus nézetei miatt nem kapott diplomát végül ott sem. A rendőrség megfigyelte, tízszer is beidézték, kihallgatták, megfélemlítették és egy nyilatkozat aláírására kényszerítették, miszerint minden kapcsolatot megszakít ellenzéki újságíró és művész csoportokkal. Egyértelművé tették neki, hogy ellenzéki magatartása és független nézetei miatt bírósági ítélet nélkül is fogva tarthatják akár hosszabb ideig is. Ezt a törtvénytelenséget Kubában törvény teszi lehetővé. Grafikusként ugyan sikerült elhelyezkednie, de kirúgták, mert "kartonja" volt az államvédelemnél. Legális munkát ezek után már nem kapott.

Rodrigo eze után döntött a menekülés mellett. Moszkvába repült, majd onnan Szerbia következett. Ott viszont a magyar kormány által biztonságosnak nyilvánított ország egyáltalán nem volt hajlandó foglalkozni menedékkérelmével, visszatoloncolták a seremetyevói reptérre, majd az orosz hatóságok némi fogvatartás után visszaküldték őt Kubába. Később újra megpróbálta, 2014 decemberében némi vesztegetéssel sikerült irregulárisan Magyarországra belépni. Itt igazoltatták, előállították, minthogy tartózkodása vízum híján jogszerűtlen volt, de azonnal be is nyújtotta menedékkérelmét politikai üldöztetése miatt.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) első fokon elutasította Rodrigo kérelmét, arra hivatkozva, hogy az nem merít ki egyetlen, a Genfi Egyezményben megfogalmazott, menekült státuszra feljogosító okot sem (az „elszenvedett sérelem” nem olyan fokú). Valamint visszaküldése sem tilalmazott, retorzióktól nem kell majd tartania, mert az új kubai migrációs törvény értelmében szabadon visszatérhet hazájába következmények nélkül. Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt kubai fiatalember fellebbezését viszont most a bíróság pozitívan bírálta el, és megítélte számára a menekült státuszt.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság indoklásában kiemelte, hogy bár Rodrigo szavahihetőségét nem vitatta el a BÁH, a Kubáról beszerzett releváns országinformációkat mégsem egyéniesítette, ahogy az egyébként alapelvárás a menedékjogi eljárásoknál. A bíróság álláspontja szerint a Rodrigót ért sérelmek messzemenően kimerítik a politikai üldöztetés fogalmát, hiába ítélte ezt meg másképp a hivatal. A bíróság a visszaküldéssel kapcsolatban is állást foglalt, miszerint a politikai nézetek miatti üldöztetés, a kubai hatóságok kontroll nélküli önkényének való kitétel a papíron deklarált szabad visszatéréstől függetlenül létező fenyegetés, különösen annak fényében, hogy Kubában köztudottan súlyos atrocitások érik a vállaltan ellenzékieket. Nem csak egzisztenciális kényszerektől vagy megfélemlítéstől kell tartaniuk, de kínzásoktól, támadásoktól és börtöntől is.

Rodrigo vesszőfutása egyáltalán nem példátlan, a kubai rezsim sokszor minden jogi alapot nélkülözve börtönzi be vagy változatos módokon félemlíti meg, lehetetleníti el a számára nem tetsző gondolkodású vagy nyíltan ellenzéki állampolgárait.

A menekült státusz elnyerésével Rodrigónak immár lehetősége van diplomát szereznie politikai nézeteitől függetlenül, gondolatait szabadon vállalva élhet félelem nélkül, elvei mentén és értékrendje szerint alakíthat ki kapcsolatokat. Mert ugyan ki élhet szabadon, ha gondolatait és elveit nem vállalhatja szabadon?

Földváry Bernadett

(Ügyfelünk nevét megváltoztattuk az írásban.)