A kandi tekintetek elől elrejtve „működik” egy intézmény Budapesten, ahova elvileg az összes életvitelszerűen közterületen tartózkodó hajléktalant bevihetnék. A hely célja kettős, legalábbis papíron: itt folytatnák le a szabálysértési eljárást és itt biztosítanának egy éjszakára szálláshelyet a szabálysértőknek. Csakhogy az év első hónapjaiban senkit nem vittek ide. Van viszont biztonsági őr meg négy ügyintéző 24 órás készenlétben.

A XI. kerület Harasztos út 2–8. szám alatt 2013. december 1. óta működik az ország egyik legabszurdabb intézménye. A Budaörsi út mögött lévő, onnan közvetlen bejárattal nem rendelkező területen több elhagyatott, biztonsági őrök vigyázta épület található. Ezek egyikében kapott helyet az ún. „szabálysértési pont”.

A Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala által működtetett képződmény senkinek sem a szíve csücske, tán csak annak a négy embernek, akit azért fizetnek, hogy türelmesen várjon, várakozzon. A hivatalnak ugyanis saját forrásból kell kigazdálkodni az évi közel 26 millió körüli költséget, amelynek egyharmadát az üzemeltetésre költ, kétharmadát pedig a négy állandó munkatársra. A potenciális „kuncsaftok”, a budapesti hajléktalanok pedig érthetően nem repesnek az örömtől, amikor idekerülnek, mert eljárás alá senki sem kerül szívesen, különösen, ha rendőrök kísérik az ügyintéző elé. Ráadásul innen nem is egyszerű, mondjuk, éjszaka valamelyik belső kerületbe visszajutni.

Az is igaz, hogy nem mindig voltak munka nélkül a „szabálysértési pont” dolgozói. Az egész látványos kampányakciókkal kezdődött 2013 végén, amiben kivette részét a kormány, a fővárosi vezetés és a rendőrség is. Aztán alábbhagyott a buzgalom, és a hajléktalanok értelmetlen, elfogadhatatlan zaklatása most már nem élvez prioritást.

Pedig nemrég még olyannyira fontos volt az Orbán-kormánynak a hajléktalanok látványos megrendszabályozása, hogy az Alaptörvény negyedik módosításával 2013 tavaszán lehetővé tette a hajléktalanság kriminalizálását, felülírva az Alkotmánybíróság korábbi döntését.

Alaptörvény XXII. cikk

(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.

Egy miniszteri rendelet aztán a „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése” miatt indított szabálysértési eljárások lefolytatását a kormányhivatalokra terhelte. Ez úgy nézne ki, hogy a rendőrök „észlelik” a szabálysértést, s ha nem tudják elérni, hogy a hajléktalan továbbálljon, vagy notórius módon („életvitelszerűn”) künn marad – ahelyett, hogy hajléktalanszállóra vonulna – előállítják, és a kormányhivatal ügyintézői lefolytatják az eljárást. Ez tavaly változó intenzitással ment is Budapesten, – ahogyan A Város Mindenkié adatai mutatják – „preventív jelleggel” az év utolsó hónapjaiban fel is pörgött, de azóta – szerencsére – ilyen indokokkal csak elvétve visznek el hajléktalanokat.

Talán mert kellő távolságra van a pesti hajléktalanok törzsterületétől, Budapesten a Harasztos úti komplexum lett a kijelölt „szabálysértési pont”. Itt aztán az előállító helyiségen kívül „hajléktalanszálló” is működik priccsel és zuhanyzóval. Igaz, még eddig senki sem élt a lehetőséggel, hogy itt várja ki a hajnali buszokat vagy az ügyintéző által riadóztatott szociális munkás megérkezését. 2015 első négy hónapjában pedig egyetlen személyt sem állítottak ide elő.

A Magyar Helsinki Bizottság húsz éve vizsgál fogvatartási helyeket. Idén április 27-én kerestük fel a fővárosi szabálysértési pontot. Tapasztalatainkról jelentést készítettünk, amely három következtetést vont le:

• A fővárosi kormányhivatal nonstop működtet egy olyan intézményt, amely látogatásunk idején már fél éve semmilyen feladatot nem látott el, a havi 2,1 milliós kiadást a hivatal mégis kénytelen fedezni.
• Bár a speciális szabálysértési eljárás alatt a hajléktalan emberek szabadságát korlátozzák, annak a fogvatartás jogi garanciái nem érvényesülhetnek.
• A kifejezetten a hajléktalanokra megformált speciális eljárások számottevően nem csökkentik – nem is csökkenthetik – a szabálysértések ismételt elkövetését.