Fia, az extravagáns Fela Kuti, akit az afrobeat megteremtőjeként és legnagyobb hatású figurájaként ismerünk, világhírű lett. Funmilayo Ransome-Kuti (1900–1978) azonban a maga jogán is kivívta a világ, különösen Afrika megbecsülését. Egészen kivételes életút az övé: nigériai fekete nőként előbb országa függetlenségéért küzdött, majd a nők egyenlőségéért, jogaiért. Kétszeresen is szabadságharcos volt.
A törzsi elitből származó szülei tanárok voltak Nigériában. A jó eszű lány Manchesterben szerzett tanári diplomát, és régi iskolájába tért vissza tanítani 1923-ban. Nagyon sok mindenben számított elsőnek. Ő volt országának első diplomás fekete nője, nőként neki volt először „úrvezetői” jogosítványa, és ő szervezte az első női klubokat hazájában. Abban se sok nyugat-afrikai elődje lehetett, hogy férjével, a teológus-tanár Israel Oludotun Ransome Kutival teljesen egyenrangúak voltak házasságukban.
Funmilayo Ransome-Kuti női klubjai képezték egyik alapját a brit gyarmatosítók elleni küzdelemnek és sztrájkoknak. 1949-ban alapította meg a Nigériai Nők Egyesületét (NWU). Programjukban szerepelt többek között a nők választójoga és számarányuknak megfelelő részvétel a helyi közigazgatási szervezetekben. Hitelességének és jó szervezőképességének köszönhetően a nigériai demokratikus mozgalom egyik vezetője lett. A Londonban 1954-ben tartott alkotmányozó konferencián a nigériai delegáció egyetlen női tagja volt.
A függetlenség elnyerése után, 1960-tól leginkább a női emancipáció kérdései foglalkoztatták. De rendszeresen került konfliktusba a diktatórikus nigériai vezetéssel. Fiának, a bámulatos művésznek a katonai juntát provokáló akciói sem könnyítettek az asszony helyzetén. Ő is csatlakozott Fela különös kommunájához, a lagosi „Kalakuta Köztársasághoz”. Ez jelentette végzetét. Fia Zombie c. albuma olyannyira felbőszítette a hatalmat, hogy hadsereg egyik támadása során defenesztrálták, vagyis nemtelen egyszerűséggel kidobták a harmadikról a 78 éves asszonyt. Két hónapig volt még kómában, utána halt meg.
