Nem igaz az, hogy a Magyar Helsinki Bizottság azért kapna támogatást a Soros György személyéhez köthető szervezetektől, hogy cserébe Magyarországot, a Fideszt, illetve a magyar kormányt lejárassa. Ahogyan az sem igaz, hogy jogvédőként a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesítenénk, és meghamisítottuk volna a 2014-es menekültügyi statisztikákat. Vagyis egyesületünk sem nem fizetett ügynök, sem nem zsoldos. Jogerős bírósági ítéletek mondják ki, hogy ezek az állítások hamisak. Mindezekért a hazugságokért a Fidesznek már kétszer kellett bocsánatot kérnie egyesületünktől. A kormányerő azonban nem hajlandó tanulni, az ilyesfajta otromba és abszurd koholmányokra egyenesen politikát épít. Ezért kénytelen a Helsinki Bizottság továbbpereskedni a hatalom birtokosaival. „Nem fogjuk be pörös szánkat.”

A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet. Professzionális és ingyenes jogi tanácsadást végzünk, és jogi képviseletet biztosítunk ügyfeleinknek. Ők nehéz élethelyzetű emberek, többnyire olyanok, akiknek rajtunk kívül nemigen segít senki. Ha munkánk nyomán megnyugtatóan, igazságosan rendeződik ügyük, mi is együtt örülünk velük, ez a mi legfontosabb „fizetségünk”.

Az utóbbi években egyre többször kényszerültünk arra, hogy „saját magunk ügyfelei legyünk”, vagyis hogy a Helsinki Bizottságot ért nemtelen támadások miatt pereskedjünk. Több okból sem szívesen tesszük mindezt. Ez a fajta munka nyilvánvalóan erőforrásokat von el az ügyfeleink képviseletétől, és hát állampolgárokként az sem öröm nekünk, ha egy gátlástalan kormányerőt kell jogi eszközökkel észre téríteni. Mégis kénytelenek vagyunk bizonyos esetekben bírósághoz fordulni. Hiszen jogvédőként mi is sokszor tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy álljanak ki magukért, és ne hunyászkodjanak meg a habzó szájú hatalom előtt. Azt is érzékeljük, hogy akik szemében érték a munkánk, példamutatást várnak tőlünk, azt, hogy ne hagyjuk magunkat. Ráadásul a civil szervezet – így a Helsinki Bizottság is – leginkább hitelességéből, jó hírnevéből él, az igazolja létét a közönség előtt. Ha hazugságokkal, rágalomhadjárattal, feketepropagandával támadnak meg bennünket, nem maradhatunk tétlenek. A kormányerővel szemben, amelynek rendelkezésére áll a teljes államapparátus, a kormánymédia és a költségvetés, valójában csakis a bíróság előtt van reális esélyünk megvédeni magunkat, értékeinket, támogatóinkat és ügyfeleinket.

Most hogy újra felpörgött a civilellenes kormányzati offenzíva, amelyben a Helsinki Bizottság kitüntetett célpontnak számít, érdemes felidézni, hogy szervezetünkkel szemben milyen pereket bukott el sorozatban a kormányerő, amely számára politikai céljai elérése során nem számít sem a jog, sem a valóság.

1. A Hoppál-ügy

A civilek elleni támadássorozat korai fázisában, még 2013 nyarán állt elő először azzal váddal a Fidesz, hogy civil szervezetek – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – amerikai spekuláns körök (nevezetesen Soros György) megrendelésre támadják a magyar kormányt, a Fideszt és a miniszterelnököt. A Helsinki Bizottság bocsánatkérésre szólította fel a fentieket egy sajtótájékoztatón megfogalmazó Hoppál Pétert, a párt szóvivőjét, aki ezt nem tette meg. A Helsinki Bizottság ezután fordult bírósághoz, kérve, hogy mondják ki, a párt és a szóvivő megsértette a szervezet jó hírnévhez való jogát, amikor hamis tényeket állított róla.

2014 júliusában a Fővárosi Törvényszék szinte teljes mértékben helyt adott a keresetnek, amely ellen az alperes fellebbezett.

2015. június 30-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és arra kötelezte a Fideszt és Hoppál Péter pártszóvivőt, hogy a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben, valamint a www.fidesz.hu portálon közzétett nyílt levél útján fejezze ki sajnálkozását amiatt, hogy valótlan tényeket állítva megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét.

„Bocsánatot kérünk a Helsinki Bizottságtól, amiért a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség szóvivője, dr. Hoppál Péter 2013. augusztus 17-én tartott sajtótájékoztatóján valótlanul állította, hogy a Helsinki Bizottság azért kap támogatást a Soros György személyéhez köthető szervezetektől, hogy cserébe Magyarországot, a Fideszt, illetve a magyar kormányt lejárassa.”

A bocsánatkérés ma már nem található meg a párt honlapján, ahogyan a bíróság ítélete attól sem tartja vissza a kormánypártot attól, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető, bevándorlás-szervező, hazaáruló, álcivil „Soros-szervezetekként”, mostanában „Soros-zsoldosként” minősítse a Helsinki Bizottságot és más tekintélyes civil szervezeteket. Minderre a hamisságra a párt egyenesen kormányzati intézkedéscsomagot és méregdrága állami reklámhadjáratot épített. Noha az már évek óta kiderült: a Fidesz egy tisztességes bírósági eljárásban nem tudja megvédeni hazug propagandáját.

2. A Fidesznek másodszor is bocsánatot kellett kérnie

Jó hírneve megsértése miatt adott be keresetet 2015 tavaszán is a Helsinki Bizottság. A kormánypárt 2015. május 22-iki sajtóközleménye azt állította: „A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt.”

A Magyar Helsinki Bizottság azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kormánypárt kijelentéseivel megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnévhez való jogát, illetve becsületét. Emellett arra kérte a bíróságot, kötelezze az alperest, hogy a honlapján, a Magyar Nemzet és a Napi Gazdaság napilapokban fizetett hirdetésként, valamint az MTI Országos Sajtószolgálat útján közzé tett nyílt levélben kérjen bocsánatot, és jelentse ki, hogy állításai mindenféle ténybeli alapot nélkülöznek. Ezen túl azt is kértük, hogy a Fideszt a bíróság tiltsa el a további jogsértésektől, és kötelezze egymillió forint sérelemdíj megfizetésére. Ezt már a bíróság 2016. januári, nem jogerős ítélete – egy pont részleges kivételével – megítélte.

A másodfokon született jogerős ítélet is így tett. A párt egyik állítása sem felelt meg a valóságnak, a tárgyalás során az alperes egyiket sem tudta bizonyítani. A bíróság a Fideszt eltiltotta a jövőbeli jogsértésektől, a Helsinki Bizottság jó hírnevének ismételt megsértésétől.

A kormánypárt ezek után felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, hogy a jogerős elmarasztalását megváltoztassa. A Fidesz kérelme itt is elbukott. A Kúria hatályában fenntartotta a korábbi jogerős ítéletet. A döntés az is kimondta: „A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisításra.” Vagyis hazudozni még egy kormánypártnak sem szabad.

A Kúria ítélete itt olvasható.

A jogerős ítélet ismételten felszólította a Fideszt, tartózkodjék a további hasonló jogsértésektől. Az egymilliós sérelemdíjat már 2016-ban átutalták nekünk. De a bocsánatkérésre csak megkésve, és csak azután került sor, hogy végrehajtást kértünk a párttal szemben. Pitiáner módon a „sajnálkozást” is arra használták fel, hogy kétszer megismételhessék valótlan állításukat.

A két jogerősen lezárult perünk mellett több más bírósági eljárás is folyamatban van még a magát „centrális erőtérnek” tekintő kormányerővel szemben. Az alpereseink között található maga a Fidesz, a párt frakciószóvivője, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kormányhoz transzmissziós szalaggal kötődő kormány- vagy kormánypárti, illetve „Fidesz-közeli média”.

***

 3. A „nemzeti konzultációs” per

Talán ez a legjelentősebb perünk, amelynél felperesek vagyunk a kormányerővel szemben, de itt még nem született jogerős ítélet. Ezzel együtt az elsőfokú döntés megállapította: a „nemzeti konzultációs kérdőívben” a Helsinki Bizottságra és jogvédelmi tevékenységére vonatkozó kitételek tényállításnak minősülnek, és hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületet. Ezért a „kérdőívet” minden választópolgárhoz eljuttató Miniszterelnöki Kabinetiroda a bíróság álláspontja szerint megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A Fővárosi Törvényszék a kormányszervet 2 milliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte, valamint arra, hogy az MTI OS útján közleményben fejezze ki sajnálkozását. Emellett az ítélet a további ilyen jogsértéstől is eltiltotta a Kabinetirodát.

A személyiségi jogi pert 2017. október 1-jén indítottuk el a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen. A bíróság szerint is valótlan tartalmú 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget.

Az elsőfokú ítélet minden lényeges pontban igazat adott keresetünknek. Ezek szerint a „nemzeti konzultációs kérdőívben”, az 5. „kérdés” magyarázataként szereplő szövegben a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitételek nem a „kormány véleményének”, hanem tényállításnak minősülnek, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületünket. Az ítélet indokolása nagyon pontosan úgy fogalmaz, hogy az Alaptörvény alapján a menekülteknek nyújtott védelem állami kötelezettség, ezért ha a rászorultaknak a Helsinki Bizottság által nyújtott jogi segítség a törvénytelenség pártolása volna (természetesen nem az!), akkor maga a magyar állam és annak Alaptörvénye is a törvénytelenséget védené. Márpedig ez – és ezt mi tesszük hozzá – nyilvánvaló képtelenség.

A Kabinetiroda megtámadta a döntést, és mi is egyes pontokon megfellebbeztük azt.

4. Valótlanul híresztelték, hogy kiszorítanánk a törvénytisztelő tolmácsokat

A kormányhű Pesti Srácok valótlanságokat híresztelt a Helsinki Bizottságról, ezért a sajtóterméket helyreigazításra kötelezte a bíróság. Az idén márciusi jogerős ítélet kimondja, hogy a Pesti Srácok szerkesztősége és kiadója valótlanul híresztelte, hogy a Magyar Helsinki Bizottság „a hatóságokkal együttműködő, törvénytisztelő tolmácsok kiszorítására” törekszik. A portál azt is valótlanul híresztelte, hogy a tolmácsok ezért („egzisztenciális okokból”) ne mernék közölni a magyar hatóságokkal, hogy ki az „álszíriai” az arab menedékkérők között.

A valóság ezzel szemben az, hogy Helsinki Bizottság soha nem törekedett arra, hogy a törvénytisztelő tolmácsokat „kiszorítsa”. A törvénytisztelő és a szakmáját magas szinten művelő tolmácsok közreműködése mindenki közös érdeke – a hatóságoké, a menekülőké és jogi képviselőiké egyaránt.

(Az ítélet írásba foglalt változata ez idáig még nem kaptuk meg.)

5. Per az MTI ellen

Itt az a furcsa helyzet állt elő, hogy felperesként elbuktuk az elsőfokú pert, mégis az alperes MTI-nek fáj ez inkább. Elmagyarázzuk, miért.

Az utóbbi években bizarr munkamegosztás alakult ki az állami hírügynökség, az MTI, illetve részegysége az Országos Sajtószolgálat (OS) között. Utóbbi elvileg a közélet szereplői (pl. pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeit különösebb szerkesztés nélkül közli. „Cserében” a közlemények tartalmáért a közre bocsátó vállalja a feleséget. Ehhez képest az elmúlt időszakban az MTI OS bizonyos közlemények közzétételét mégis megtagadta. Gyakran arra hivatkozott, hogy a közlemény közzétételével sérülne valakinek a személyiségi joga. Erre került például sor, amikor a közleményben a közmédiát, a miniszterelnököt, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot vagy Tiborcz Istvánt érte volna kritika. Ugyanakkor, ha a kormánynak nem kedves szereplőkről van szó, már nem ilyen finnyás az MTI OS – a Helsinki Bizottsággal kapcsolatos képtelen vádakat tartalmazó közleményeket is simán átengedte az állami sajtószolgálat. Így tett tavaly december 8-án is, amikor a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét közölte, amit átvett az anyacég, az MTI is, és rá hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum.

A kormány szócsöveként működő állami hírügynökség úgy tartja, ha az OS különös szűrűjén átment hírek közzétételével („esetleg”) valótlan tényeket is híresztelne, azért helyreigazítási kötelezettséggel nem tartozik.

A Magyar Helsinki Bizottság megelégelte ezt a megtévesztő, duplafenekű gyakorlatot, és tavaly decemberben sajtó-helyreigazítási pert indított az MTI Országos Sajtószolgálata (OS) által közzétett hazug és sértő közlemény miatt. A Fővárosi Törvényszék január 17-én meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az OS-en közzétett közleményekért az MTI felelősséggel tartozik, és valótlan közlemények esetén helyreigazításra kötelezhető. Így, ha az ítélet jogerőssé válik, az precedens teremt, és perek százainak nézhet elébe a „közmédia” keretein belül működő sajtószolgálat.

Ráadásul az ítélet után az OS tovább tudta fokozni a jogsértést, és a perbeli védekezésével ellentétben megtagadta a Helsinki Bizottságnak az üggyel kapcsolatos közleményének közzétételét is.

Részletesebben itt olvashatsz a méltán próbapernek tekinthető bírósági eljárásról.

6. A harmadik Fidesz-per

A két jogerősen elveszített személyiségi jogi per sem teríti el a Fideszt attól, hogy továbbra is alpári stílusban támadja a Helsinki Bizottságot. Ezért aztán kénytelenek voltuk újra beperelni a pártot és Halász János frakciószóvivőjét tavaly áprilisi hamis állításai miatt, amely szerint „Soros-szervezetként titkolóznánk vagyonunkról és ügynökeinkről”.

Bár még ítélet nem született, a per már most elég bizarrnak tűnik. Az alperesek ellenkérelme szerint ugyanis ők nem is tekintették „Soros-szervezetnek” Helsinki Bizottságot. Halász János ennek ellenére az első tárgyalást követő sajtótájékoztatóján már újra arról beszélt, hogy de, igen…