A Magyar Helsinki Bizottság tavaly decemberben sajtó-helyreigazítási pert indított az MTI Országos Sajtószolgálata (OS) által közzétett hazug és sértő közlemény miatt. A Fővárosi Törvényszék január 17-én meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az OS-en közzétett közleményekért az MTI felelősséggel tartozik, és valótlan közlemények esetén helyreigazításra kötelezhető. Az a különös helyzet állt elő, hogy bár a Helsinki Bizottság elveszítette a pert, mégis az MTI OS-nek fájhat a feje. Ugyanis ha az ítélet jogerőssé válik, az precedens teremt, és perek százainak nézhet elébe a közmédia keretein belül működő sajtószolgálat. Ráadásul az ítélet után még tudta fokozni az OS a jogsértést, és a perbeli védekezésével ellentétben megtagadta a Helsinki Bizottságnak az üggyel kapcsolatos közleményének közzétételét is.

Az utóbbi években különös, mondhatni, perverz munkamegosztás alakult ki az állami hírügynökség, az MTI, illetve részegysége az Országos Sajtószolgálat (OS) között. Utóbbi elvileg a közélet szereplői (pl. pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeit különösebb szerkesztés nélkül közli. „Cserében” a közlemények tartalmáért a közre bocsátó vállalja a feleséget. Ehhez képest az elmúlt időszakban az MTI OS bizonyos közlemények közzétételét mégis megtagadta. Gyakran arra hivatkozott, hogy a közlemény közzétételével sérülne valakinek a személyiségi joga. Erre került például sor, amikor a közleményben a közmédiát, a miniszterelnököt, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot vagy Tiborcz István érte volna – az MTI szerint személyiségi jogot sértő – kritika. Ugyanakkor, ha a kormánynak nem kedves szereplőkről van szó, már nem ilyen finnyás az MTI OS – a Helsinki Bizottsággal kapcsolatos képtelen vádakat tartalmazó közleményeket is simán átengedte az állami sajtószolgálat. Így tett tavaly december 8-án is, amikor a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét közölte, amit átvett az anyacég, az MTI is, és rá hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum.

Az MTI, az állami hírügynökség úgy tartja, ha az OS különös szűrűjén átment hírek közzétételével („esetleg”) valótlan tényeket híresztelne, azért helyreigazítási kötelezettséggel nem tartozik.

A Magyar Helsinki Bizottság megelégelte ezt a megtévesztő, duplafenekű gyakorlatot, és próbapert indított az ügyben. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében abban a civil szervezettel értett egyet, hogy az MTI OS a közlemények közötti válogatással szerkesztést végez, és így helyreigazításra kötelezhető.

A Helsinki Bizottság perbeli álláspontja szerint ugyanis az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat az OS útján közétehető közlemények között, másrészt a döntéseiért semmilyen jogi felelősséget nem visel. Ha már „cenzúrázza” a közleményeket az MTI OS, akkor a valótlan és sértő tényeket tartalmazó közleményeket legyen köteles helyreigazítani. Ez nyilvánvalónak tűnhet, ennek ellenére az MTI álláspontja szerint mivel nem ők írják a közleményeket, ezért nem végeznek szerkesztést sem, az pedig jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának. Csakhogy – érvelt a Helsinki Bizottság – a törvény szerint a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. És az nem lehet vitás, hogy az MTI válogat az OS-en lehozott közlemények között.

Ezzel az elvi kérdéssel egyet is értett a Fővárosi Törvényszék, és megállapította, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.

Ettől azonban még a civil jogvédő szervezet nem nyerte meg a pert. A bíróság ugyanis elutasította a Helsinki Bizottság keresetét, noha perben az sem volt vitás, hogy a lehozott közlemény valótlan tényeket tartalmazott. Akkor mégis mivel indokolta nem jogerős döntését a Fővárosi Törvényszék? Azzal, hogy a Helsinki Bizottságnak szerződése van az Országos Sajtószolgálattal, ezért ott helyreigazítás nélkül is lehetősége van közzétenni a sérelmes közléssel kapcsolatos cáfolatát. Ez volt az MTI jogi képviselőjének második védekezése a perben, és ezt az eljáró bíróság is elfogadta.

Mi komolyan vettük az alperesi védekezést, ezért az ítélet után be is küldtük az MTI OS-nek az alábbi közleményt:

És hát mi történt? Hát persze hogy – az alperesi fogadkozáshoz képest mégiscsak – megtagadták a közlemény lehozatalát.

Vagyis először közzétett az MTI OS egy valótlan tényeket tartalmazó kormányzati közleményt, aztán a helyreigazítási felszólításnak nem tett eleget, majd a perben azzal védekezett, hogy semmi akadálya a cáfolat közzétételének, és ezt követően megtagadta a közleményünk közzétételét.

Így nem maradt más választásunk az ügyben, mint fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblához, hogy megszűnjön a kettős mérce, és egyértelmű viszonyok alakuljanak ki az MTI OS közlési gyakorlatában.