Helsinki Figyelő

„Győzött az információszabadság Strasbourgban!” – jelentettük be diadalmasan éppen két éve. És nem túloztunk. Az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) Nagykamarája előtt zajló perben ugyanis valóban jogfejlesztő, európai jelentőségű ítélet született. A bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára. Az ítélet jelentősége messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

1108_helsinki_strasbourg_1.jpg

tovább

A kormány új közigazgatási bíróságok felállítására készül. Szakmai indokai nincsenek az új bírósági rendszer létrehozásának. Az új bíróságokról szóló, a magyar jogállamiság szempontjából is kiemelt jelentőségű fordulatot zárt ajtók mögött készítik elő. Sem a jogászi szakma, sem a közvélemény nem értesülhet a részletekről. Pedig a tét nagy. A szervezeti változtatások megnyitják az utat a bíróságok munkájába való politikai beavatkozáshoz az adózással, közbeszerzéssel vagy választásokkal kapcsolatos perekben. Ha a kormány terve megvalósul, a magyar jogállammal szembeni lopakodó puccs végleg diadalmaskodik.

fekek_es_ellensulyok.jpg

tovább

Börtönrazzia során 222 órás munkaidő felhasználásával sikerült egy-egy merülőforralót vagy SIM-kártyát megtalálni a raboknál. Szeptember 23-án a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az adóhivatal emberei, nem kevesebb, mint 3835 fő (!) vett részt egy „összehangolt országos biztonsági vizsgálat végrehajtásában”. Ez azt jelenti, hogy ezen a napon 19 276 munkaórában kerestek tiltott tárgyakat a fogvatartottaknál. Mindezt onnan tudjuk, hogy a Magyar Helsinki Bizottság rákérdezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságnál (BVOP).

borton_beszelo.jpg

tovább

„Általános, egyenlő, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot! Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a Szovjetunióba hurcolt foglyokat! Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!”

Még ki sem tört a forradalom, az egyetemisták 16 pontos követelései közé már 1956. október 21-én bekerültek a legalapvetőbb szabadságjogok, és részben ezekért vonultak az utcára a fiatalok két nap múlva. Merthogy az emberi jogok hiányát különösen megszenvedte a magyar nép. A legalapvetőbb jogok brutális eltiprása nélkül nem lehetett volna fenntartani a diktatúra sztálinista változatát, és nem lehetett volna szovjet gyarmattá tenni Magyarországot.

1023_1956.jpg

tovább

Szerda este Gödöllőn ítélték el az első hajléktalan embert az október 15-én hatályba lépő új szabályozás értelmében, tiltott közterületen tartózkodásért. A híradások szerint a padon ülő férfit gyorsított eljárásban, bilincsben vitték a Gödöllői Járásbíróságra, a rendőrség 30 nap elzárást kért a szabálysértővel szemben, de az ügyben eljáró bírósági titkár végül figyelmeztetésben részesítette a férfit. Ezt mindegyik fél fellebbezés nélkül elfogadta. A férfinak 20 ezer Ft-os szabálysértési költséget is meg kellene fizetnie.

image.png

tovább

„Hagyják már közbeszólni a szónokot is!” Kesernyés humorral erre kérte az egyik ellenzéki képviselő a magukról megfeledkezett kommunista képviselőtársait az Országgyűlés 1947. október 8-iki ülésnapján. Valódi lincshangulat uralkodott az ülésteremben. Moór Gyula (1888–1950), a legnagyobb valódi ellenzéki párt, a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt vezérszónokának beszéde ingerelte fel ennyire a kormánypárti képviselőket. Ez az a párt, amelyik nem hagyta szó nélkül a „kékcédulás választásokat”, azt, hogy a kommunisták megpróbálták elcsalni a választásokat. Az ellenzéki párt „jutalma” az lett, hogy az ő képviselőinek mandátumait vették el novemberben. Moór Gyula 71 évvel ezelőtti beszéde már ezzel a forgatókönyvvel is számolt.

1008_moor_gyula.jpg

tovább

A közel 30 éve elfogadott gyülekezési törvényt felváltó új szabályozással kapcsolatban több felháborodott cikk és különböző irányú szakmai kritika is napvilágot látott. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a Helsinki Bizottság álláspontját is megosszuk ebben a kérdésben. Már csak azért is, mert a 2006-os események után két kollégánk – sokunk kutatómunkáját feldolgozva – nemzetközi összehasonlító tanulmányt is publikált a témában, és az elmúlt egy évtized során számos gyülekezési jogi perben is vállaltunk képviseletet. Az új törvény álláspontunk szerint sok, általunk korábban is felvetett problémára megoldást ad. Persze a szabályozás nem hibátlan, sőt, vannak kifejezetten aggályos pontjai, mégis összességében szerintünk a gyülekezési jog védelme a szabályozás szintjén nem romlott.

 

tovább

A honvédtábornokok és a volt miniszterelnök elleni perekben a hatalom lábbal tiporta a jogot, nem volt független a bíráskodás és nem voltak meg a tisztességes eljárás garanciái. Emellett az alkotmányosság két értelmezése feszült egymásnak. A birodalmi logika szerint az uralkodó nincsen alávetve a törvényeknek és az alkotmánynak. A jogállami logika szerint viszont az uralkodó sem áll törvények felett, önkényesen ő sem változtathat a kereteken.

1006_aradi_13.jpg

tovább

Ügyfelünk, András azért fordult hozzánk, mert jogalap nélkül tartották fogva két napon át szabálysértési elzárásban. A huszonéves férfi barátnőjével és az édesanyjával él a fővárosban, teljes munkaidőben dolgozik. Az egész egy indexelés elmulasztásával kezdődött: András nem használta az irányjelzőjét, amikor kikanyarodott egy körforgalomból, ezért 10 ezer forintra bírságolták. „Csekket kapott."

szego_dora2.jpg

tovább

Az Alkotmánybíróság (AB) 1990-es döntései értelmében a kopogtatócédulán ott lehettek a választók személyi adatai, viszont a pártok vezetőinek nem kellett vagyonbevallást készíteniük. Sok minden változott azóta, nincs már kopogtatócédula, viszont kötelezően nyilatkozniuk kell vagyonukról mostanság még az iskolaigazgatók helyetteseinek is. Az AB első évének két határozata ma nem is döntésük tartalma miatt érdekes, hanem a szemléleti változás miatt, ami szűk nyolc hónap alatt következett be. Sólyom László érdemei ebben vitán felül állnak.

1004_solyom_teszt.jpg

tovább