15 évig volt menekült saját hazájában, és hogy szabadulhasson, a Vatikán is megtagadta: Mindszenty József (1892–1975) esztergomi érseknek nem mindennapi a „migrációs története”. A szülőhazájában kellett bujdosnia az ország kellős közepén egy diplomáciai mentességet élvező épületben.

 

60 éve hirdette ki ítéletét az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság egy szovjet kém, Rudolf Ivanovics Abel ügyében. Őt egy nagyszerű, a jogállam iránt elkötelezett ügyvéd, bizonyos James B. Donovan (1916–1970) képviselte. Ő látható mai képünkön. Azóta, hogy a függetlenségi háború idején John Adams – a későbbi elnök – védte az 1774-es bostoni mészárlásban bűnös angol katonákat, tán egyetlen amerikai védőügyvédnek sem jutott Donovanénél gyűlöltebb védenc. 

Kevés történelmi hősünk „rühellé a prófétaságot” annyira, mint tette azt II. Rákóczi Ferenc (1676–1735). Óvatosságra minden oka megvolt. Mégis – mint egy valódi antik drámahős – végzetét nem tudta elkerülni, és hazájától messze bujdosóként (menekültként) fejezte be földi pályafutását.

A Magyar Helsinki Bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy aki csak teheti, maradjon otthon! Mi is ezt tesszük, most ez a felelős állampolgári magatartás. A rendőrséggel és más hatóságokkal való együttműködés mindig fontos állampolgári kötelesség, ez a jelenlegi helyzetben különösen így van.

Ma a kormány rendeletet fogadott el a kijárási korlátozásról, amelynek  részletszabályairól sokan írtak már. A rendelet felsorolja, hogy milyen okból lehetséges elmenni otthonról, vagy onnan, ahol általában a legtöbb időnket töltjük.

A rendelet szerint a rendőrség vagy más szervezet (pl. a büntetés-végrehajtás vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, katonai rendészet)  ellenőrzi, hogy mindenki betartja-e a szabályokat, és tényleg csak alapos okból megy ki a lakásból. Fontos, hogy a rendőrségi törvényt nem módosították, tehát a rendőr most is ugyanolyan okokból használhat bilincset, fegyvert, ugyanúgy igazoltathat vagy állíthat elő bárkit a rendőrségre, mint eddig. A rendőr csak a szükséges esetben intézkedhet és eljárása nem okozhat a szükségesnél nagyobb hátrányt. 

Az Egyesült Államokban is felismerték a veszélyt, számos óvintézkedést vezettek be a börtönökben. Szabadon engednek fogvatartottakat, nem fogadnak be kisebb súlyú bűncselekmények miatt elítélteket. A fegyőrök és az elítéltek egészsége, illetve az intézetek rendje is átmenetileg ezt kívánja.  

Harminc év alatt nagy utat járt be addig Egyiptom és Izrael, amíg vezetőik, Anvar Szadat elnök és Menáhén Begin miniszterelnök Jimmy Carter amerikai elnök közreműködésével Washingtonban alá nem írták a két ország békeszerződését. A fegyverszüneti egyezmények (1949), a hatnapos háború (1967), a Jom Kipur-i háború (1973) a „cionizmust mint rasszizmust” elítélő, 16 évig hatályban hagyott ENSZ-határozat (1975), Szadat szereplése a Kneszetben (1977) és a Camp David-i megállapodás (1978) – talán ezek voltak a konfliktus legfontosabb állomásai. Tengernyi igazságtalanság, szenvedés, rettegés, halál, háborúskodás és terrorcselekmények. Békétlenség.

„Tudjisten hány esztendeig fog tartani, míg az ország valamennyire is össze tudja szedni magát (ha ugyan egyáltalán tudja). Pedig én is szeretnék hazamenni, de végleg” – írta Bartók Béla (1881–1945) haza egyik levelében 1945 júliusában. Ő soha már nem jutott haza, 1945 szeptemberében egy New York-i kórházban halt meg. Hamvai 43 évvel később jutottak el Budapestre.

A jogállami szabályozás elemi követelménye, hogy maguk a normák megismerhetőkké váljanak, ne rejtsék el őket a polgárok elől. A cenzúra nyilvánvalóan csak különleges helyzetekben indokolható, de a publikálás, a véleménynyilvánítás előzetes vagy utólagos kontrollját lehetővé tevő normák eltitkolása eleve megakadályozza a jogkövetést, illetve a hatalom bújócskázása módot biztosít az önkényeskedésre.

Ahogyan mindannyiunk élete, úgy a fogvatartottak helyzete is sokszorosan nehezebb lett az utóbbi hetekben, mint korábban volt. A fertőzés átadásának veszélye zárt intézetekben nagyobb, mint másutt. Veszély fenyegeti az elítéltet és a börtönőrt is, ezért sok tekintetben közös az érdekük járvány idején. A Magyar Helsinki Bizottság azt kéri hát a döntéshozóktól, hogy

1) időben, átlátható módon, egyszerűen tájékoztassák a rabokat a helyzetről, a tervezett és már bevezetett börtönbeli intézkedésekről;

2) a családdal való kapcsolattartást más és új formákban biztosítsák, hogy megelőzhetővé váljon vagy csökkenjen a belső feszültség a fogvatartottak között. A dél-amerikai, olasz és romániai tragikus börtönlázadások arra figyelmeztetnek, hogy erre nagy szükség van. Nem csak a fogvatartottak, hanem a személyi állomány védelme érdekében is. 

Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

Eötvös Károly (1842–1916) ügyvéd azt a megbízást kapta 1882-ben, hogy védje azokat a zsidó vádlottakat, akiket azzal vádoltak meg hamisan, hogy „rituálisan meggyilkolták” a tiszaeszlári Solymosi Esztert, majd a holttestet el akarták tüntetni. A védő húsz évvel később publikálta egyedülálló jogi memoárját, amely telis-tele van ma is érvényes társadalom-lélektani megfigyeléseivel.