Ahogyan mindannyiunk élete, úgy a fogvatartottak helyzete is sokszorosan nehezebb lett az utóbbi hetekben, mint korábban volt. A fertőzés átadásának veszélye zárt intézetekben nagyobb, mint másutt. Veszély fenyegeti az elítéltet és a börtönőrt is, ezért sok tekintetben közös az érdekük járvány idején. A Magyar Helsinki Bizottság azt kéri hát a döntéshozóktól, hogy
1) időben, átlátható módon, egyszerűen tájékoztassák a rabokat a helyzetről, a tervezett és már bevezetett börtönbeli intézkedésekről;
2) a családdal való kapcsolattartást más és új formákban biztosítsák, hogy megelőzhetővé váljon vagy csökkenjen a belső feszültség a fogvatartottak között. A dél-amerikai, olasz és romániai tragikus börtönlázadások arra figyelmeztetnek, hogy erre nagy szükség van. Nem csak a fogvatartottak, hanem a személyi állomány védelme érdekében is.
Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI
A koronavírus nemcsak a szabad életben, hanem speciális élethelyzetben lévő emberek esetében is jelentős nehézségeket okoz, óvintézkedéseket követel. A zárt intézetekben különösen gyorsan tud terjedni a fertőzés. A koronavírussal sújtott országok börtöneiben komoly problémákat okoz a járvány, amelyeket különböző megelőző intézkedésekkel és kezeléssel igyekeztek orvosolni.
Kínában börtönkórházat és a büntetés-végrehajtási intézetekben teszteket végző különleges egységet hoztak létre, hogy megállítsák a járványt, több intézetben mégsem tudták megakadályozni, hogy megbetegedjenek fogvatartottak, több börtön vezetőjét bocsátották el ezért. Iránban nem tudták megakadályozni a vírus elterjedését. Olaszországban március 9-én a modenai börtönben tizenkét halottat követelt a helyzet nem megfelelő kezelése, az ország további 26 börtönében voltak zavargások. Hasonló eset Szatmárnémetiben három halottat követelt.
Félreértés ne essék: nemcsak a fogvatartottak, a személyi állomány is fokozott veszélynek van kitéve most. Így, ha másért nem, az egészen elképesztően nagy nyomás alatt dolgozó büntetés-végrehajtási dolgozók érdekében átmenetileg a börtönöknek is indokolt különös szabályok szerint működni. A büntetés-végrehajtásnak önérdeke, hogy a kockázatokat úgy minimalizálja, hogy egyben az intézeteken belül a törvényes rendet is fenntartja. Ehhez ad néhány szempontot az alábbi szöveg.
1. Kapcsolattartás
Több országban az első intézkedés a látogatások megtiltása volt. Magyarországon 12 nyilvántartott fertőzött volt, amikor a családdal való beszélőket felfüggesztették. Hasonlóan járt el a Fülöp-szigetek, Kuvait és Hollandia is. Írország korlátozta a látogatófogadást (heti két látogató keresheti fel a hozzátartozóját – ami még így is a duplája a magyar szabályozás szerinti gyakoriságnak), a New York-i börtönökben kérdőíves szűrés alapján határozták meg, kit engednek be a beszélőre. Iránban, ahol nem tudták megakadályozni, hogy a koronavírus bejusson a börtönökbe, 85 000 fogvatartottat engedtek ki óvadék ellenében, elsősorban azokat, akiknek egészségügyi problémájuk volt, és különösen veszélyeztette volna őket a fertőzés. Rendkívüli szabadlábra helyezésre máshol is van példa.
A látogatások ideiglenes korlátozása és tiltása szükséges és hasznos intézkedés lehet. A fogvatartottak mentális egészsége, a feszültség csökkentése érdekében azonban a börtönöknek mindenképpen lehetővé kell tenniük a kapcsolattartás egyéb, nem személyes formáit.
Ez különösen indokolt az olasz és a romániai tapasztalatok fényében. Az olasz börtönökben március 8-án és 9-én felfüggesztették a látogatásokat, egyúttal elrendelték, hogy a fogvatartottak telefonon és videón keresztül tarthatják a kapcsolatot a családjukkal – a korábbi szabályokhoz képest gyakrabban és hosszabban. Az olasz hatóságok ezzel igyekeztek enyhíteni a feszültséget, amit nem csak a kapcsolattartás hiánya, hanem a járványtól való félelem is okozott. Nem minden intézet tett azonnal eleget az utasításnak. Március 8-án, vagyis még ugyanazon a napon, néhány börtönben tiltakozásba kezdtek a rabok. 27 intézetben törtek ki zavargások, tizenkét halottat követelve.
Az Antigone (a Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló olasz civil jogvédő szervezet, amely rendszeresen tart vizsgálatokat olasz börtönökben) elnöke felszólította a fogvatartottakat, hogy elégedetlenségüknek békés és törvényes eszközökkel adjanak hangot, illetve a szervezet több javaslatot is tett, amely enyhítheti a helyzetet. Természetesen a Magyar Helsinki Bizottság sem mond mást, mint hogy erőszakot semmilyen esetben sem szabad alkalmazni egyetlen fogvatartottnak sem, a börtönzendülés semmilyen problémát nem old meg, viszont végzetes következményekkel járhat.
Ugyanakkor elengedhetetlennek tartjuk – a külföldi példákból is tanulva –, hogy a börtönök sokszor, egyszerűen, átlátható módon juttassanak el információt a fogvartottakhoz a járványról, a börtönök által tervezett és meghozott intézkedésekről.
Fontos, hogy a személyzet biztosítson teret a kérdéseknek, aggodalmaknak, amelyekre – a lehetőségekhez mérten – tárgyszerű, megnyugtató választ adjanak. A hozzátartozókkal, barátokkal való kapcsolatot ne csak utólag, hanem lehetőleg még időben, a szokott rendben pótolják a telefonálások és videóbeszélgetések biztosításával. Különösen legyenek azokra figyelemmel, akik a magas percdíjak miatt maguk nem tudnak több hívást finanszírozni. Tegyék nekik lehetővé, hogy a szeretteikkel nevelői vagy fali telefonról beszélhessenek legalább minimális időtartamban.
Szükséges megteremteni a szabad világból való betelefonálás lehetőségét is. Ebben a helyzetben a valóságos beszélő, személyes találkozások hiányában fontos volna, hogy az elítéltek a szokásosnál többször és több időt beszélhessenek családtagjaikkal, de semmiképpen nem kevesebbet.
2. A járvány megelőzése és kezelése
A magyar büntetés-végrehajtás gyorsan és jó irányba lépett: a személyi állomány tagjait és az ügyvédeket belépéskor ellenőrzik, nem mutatják-e betegség jeleit, a látogatások alatt az ügyvédek a fogvatartottaktól műanyag fallal el vannak választva, a helyiségeket fertőtlenítik. A BVOP az ügyvédi kamaráknak írt levelében arra kéri az ügyvédeket, hogy lehetőség szerint telefonon tartsák a kapcsolatot védenceikkel. Ez mind helyes és szükséges lépés volt jelen helyzetben.
3. A fogvatartottak számának csökkentése
A magyar börtönök – az olasz intézetekhez hasonlóan – túlzsúfoltak. Nálunk további problémát jelent a bv. állomány alacsony létszáma, amely az utóbbi időben már nem csak a napi feladatok ellátására, hanem a börtönök biztonságára is kihathat. A Magyar Helsinki Bizottság számos alkalommal kifejtette, hogy milyen lépéseket lehet tenni a zsúfoltság enyhítése érdekében. A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a börtönben való szabadságelvonás valóban végső intézkedés legyen, a súlyos, ténylegesen szükséges esetekben alkalmazzák. Ebben a rendőrségnek és a bíróságoknak is partnereknek kell lenniük.
A szabálysértők, a pénzbírságot meg nem fizetők börtönbe zárása a jelenlegi helyzetben elkerülendő. Különösen idős, beteg elkövetők esetében és azoknál, akik idős hozzátartozójukról gondoskodnak. Amennyiben mégis az elzárás kiszabására kerül sor, annak végrehajtását fel kell függeszteni, ha szükséges ehhez jogszabályt módosítani, akkor azt meg kell tenni. Talán belátható, hogy jelen helyzetben fontosabb érdek fűződik a biztonságos fogvatartási körülmények megőrzéséhez, mint egy szabálysértő vagy kis súlyú bűncselekményt elkövető elítéltek késedelem nélküli elzárásához.
Minden esetben megfontolandó a letartóztatás helyett a bűnügyi felügyelet elrendelése. A járvány ideje alatt a kényszerintézkedések alkalmazásakor különös súllyal figyelembe kell venni a terhelt egészségügyi állapotát. Idős, krónikus beteg elkövetők esetén a letartóztatás kizárólag a legsúlyosabb esetekben alkalmazandó.
A reintegrációs őrizetet a lehető legszélesebb körben kell alkalmazni, szükség esetén átmeneti időre érvényes szabályozás alapján.
Azoknál, akik már jogerős ítéletet kaptak, de szabadlábon várhatják a behívót, a büntetésüknek a végrehajtását el kell halasztani.
4. Javaslatok
A Magyar Helsinki Bizottság az olasz és hazai tapasztalatok alapján az alábbi javaslatokat teszi:
1. A bv. állomány egészségének megóvása a börtön biztonsága szempontjából kulcsfontosságú. A megfelelő eszközök (maszkok, kesztyűk, védőruha, fertőtlenítő) biztosítása elengedhetetlen.
2. Hasonlóképp fontos a fogvatartotti állomány fertőzéstől való megóvása, a járvány terjedésének megakadályozása. A zárt intézetekben a betegség legkisebb gyanúja esetén nem mellőzhető a tesztek elvégzése és az elkülönítés.
3. Elengedhetetlen a fogvatartottak gyakori, igény szerinti, kérdésekre és aggodalmakra nyitott tájékoztatása.
4. Külön figyelmet kell fordítani az egészségi állapotuk miatt sérülékeny, illetve idős fogvatartottakra. Esetükben különös jelentősége lehet a reintegrációs őrizet elrendelésének, vagyis annak, hogy a büntetésük fennmaradó részét otthonukban, megfelelő biztonsági ellenőrzés mellett tölthessék le. Amennyiben a vírus bejut a börtönökbe, az idős és krónikus beteg fogvatartottak esetében megfontolandó a büntetés félbeszakítása.
5. A látogatás korlátozása mellett az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tétele elengedhetetlen. Így megfontolandó:
- a magas telefontarifák legalább átmeneti csökkentése;
- a mobilkészülékek visszahívhatóvá tétele (így a családtagokat terhelné a hívás költsége „kinti” árakon);
- ingyenes vagy visszahívható ügyvédi telefonos beszélő biztosítása;
- Skype-os beszélő lehetővé tétele széles körben;
- a telefonálásra fordítható idő növelése.
6. A járvány intézetekbe való bekerülése és a személyi állomány munkateher csökkentése érdekében a vészhelyzet alatt megfontolandó
- a befogadás halasztása a három évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén, illetve azoknál, akiknek jogerős ítéletüket követően sem rendelték el az azonnali végrehajtást;
- a szabálysértési és büntetőjogi elzárás végrehajtásának felfüggesztése;
- a reintegrációs őrizet szélesítése.
7. Elengedhetetlen a most még zártabbá váló intézmények külső ellenőrzése. A büntetés-végrehajtást felügyelő ügyész és az ombudsman rendszeres látogatásai most fontosabbak, mint valaha.
A Magyar Helsinki Bizottság felajánlja a segítségét közérthető tájékoztató anyagok, illetve angol nyelvű fordítások elkészítésében.