Vajon a rendőr, ha igazoltat vagy szondáztat, mennyire jöhet közel? Mi van, ha nincs a rendőrön védőfelszerelés? Biztosak lehetünk-e abban, hogy sterilek az eszközök, amiket használ? A lényeg: a rendőrség álláspontja szerint a szondák sterilek, és nyugodtan megfújhatjuk őket. Az viszont nem választás kérdése, hogyha megállít a rendőr, akkor maszk nélkül is közel jöhet. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója.

Hogy biztonsággal választ adhassunk a hozzánk érkező kérdésekre, mi is feltettünk néhány kérdést az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK). A válaszból kiderült, hogy kiadtak egy belső, az összes rendőr számára elérhető eljárásrendet a védőeszközök használatáról. A rendkívüli szabályozás célja az is, hogy csökkentsék a fertőzés veszélyét. Ezen kívül „a police.hu-n elérhető”, a rendőröket segítő járványügyi tájékoztatókra is hivatkoztak. Bár sokáig kerestük, helyszíni intézkedéssel és szondáztatással kapcsolatos nyilvános tájékoztatót mi nem találtunk. Meglehet, mi vagyunk ügyetlenek.

Tehát iránymutatást kaptak ugyan a rendőrök a kézfertőtlenítő és a védőeszközök használatáról, az azonban továbbra is kérdéses, hogy milyen esetekben hordanak a rendőrök maszkot és használnak fertőtlenítőt. Több forrásból kaptunk információt olyan rendőri intézkedésekről, melyek során a rendőrök nem viseltek maszkot. (Lásd képünket.)

Ahogy arról a kijárási korlátozással kapcsolatos gyakori kérdésekről szóló tájékoztatónkban is írtunk: a rendőr feladata ellátása érdekében olyan közel jön, ahogy azt az adott helyzetben indokoltnak tartja. A rendőrre nem vonatkozik a 1,5 m-es távolságtartás szabálya. Ha valakivel szemben jogszerűen intézkednek, például igazoltatják, köteles a rendőrrel együttműködni, az utasításának engedelmeskedni. Ez független attól, hogy a rendőrön van-e védőfelszerelés vagy nincs. Vagyis meg kell mutatnia az iratait akkor is, ha a rendőr nem visel maszkot.

A szondáztatás ügyében a rendőrség arról tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy az ORFK szakmai iránymutatása „ajánlja” a nagyobb számban egymás után történő közúti szondáztatás mellőzését. A rendőrség viszont továbbra is végez általános, „szórványos” alkoholszint-ellenőrzést az utakon. Az ORFK tájékoztatása szerint az ittasság ellenőrzését végző rendőrök rendelkeznek védőfelszereléssel és védőeszközökkel. Arra, hogy pontosan milyen védőeszközt és felszerelést kell használni a rendőröknek a szondáztatáskor, nem tért ki a tájékoztatás.

A rendőrség hivatalos álláspontja szerint az elektronikus légalkohol-tesztereknél (szondáknál) – mint az Indexnek írták – „a befújás által az eszközről az ellenőrzött személyre történő fertőződés lehetősége nem áll fenn”. Hogy ez kit nyugtat meg, és kit bizonytalanít el, az leginkább vérmérséklet kérdése.

Azt azonban fontos tudni, hogy a szonda megfújása a helyszínen eddig is önkéntes volt. Ha a sofőr erre nem hajlandó, a rendőr előállíthatja egészségügyi ügyeletre vagy kórházba mintavételre, ami viszont már kötelező. Szóval végeredményben – mint eddig is – rajtunk áll, hogy a helyszínen gyorsan túlesünk-e rajta vagy megkockáztatjuk a macerásabb és, meglehet, fertőzésveszélyesebb tortúrát.

Annak semmi akadálya, hogy az állampolgár megkérdezze a rendőrtől, hogy megfelelően fertőtlenítette-e a szondát, és csak akkor fújja meg a helyszínen, ha erre igenlő választ kap. A rendőr nem kötelezhető a szonda megtisztítására, ezért praktikus lehet, ha van a kocsiban fertőtlenítő, aminek a használatát a rendőr engedélyezheti. 

Gróf Apponyi György, Bartók Béla, Bárczy István, Berda József, Berecz Sándor, Bernáth Aurél, Blaskó Mária, Bóka László, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Erdős Jenő, Eszenyi Jenő, Győri Farkas Imre, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Földessyné Hermann Lula, Gáspár Zoltán, Hertelendy István, Horváth Béla, Pálóczy Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kmetty János, Dernői Kocsis László, Kodály Zoltán, Kozma Erzsébet, Kun Zsigmond, Lovászy Márton, vitéz Makay Miklós, Márffy Ödön, Mátyás Ferenc, Mihályfi Ernő, Molnár Farkas, Molnár Kálmán, Móricz Zsigmond, Zugligeti Pintér József, Polner Ödön, Rab Gusztáv, Rados Gusztáv, Remenyik Zsigmond, Riedl Margit, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Somlay Artúr, Supka Géza, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szász Zoltán, gróf Széchenyi György, Szimonidesz Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Aladár, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos – ők 59-en tiltakoztak a rasszista, jogegyenlőséget sárba tipró I. zsidótörvény ellen.

(Hangos változat, podcast itt.)

John Colliert (1884–1968) kevesen ismerik Európában. Nem így Amerikában. Fontos szerepet játszott az indiánok/őslakos amerikaiak emancipációs küzdelmében, és abban, hogy a „pozitív diszkrimináció” elvét átültették a gyakorlatba.

A sajtó szabadsága eminens közérdek. Sajtószabadság nélkül a többi szabadság sem létezik maradéktalanul, szabad sajtó nélkül nincsen valódi demokrácia sem. Erre az összefüggésre már nagyon korán és nagyon sokan ráébredtek. Nálunk például a reformkorban vált közkeletűvé, így nem csak a radikálisok követelése volt a cenzúrának, az előzetes kontrollnak az eltörlése, de a centralistáké és még a nemesi liberális fősodoré is.

Mikor az első valóban szabad Országgyűlés elnökévé, így a köztársaság ideiglenes elnökévé választották, még nem igazán ismerte az ország. Pedig akkor már egy fordulatos, sűrű kelet-európai életpálya állt mögötte. Azt lehetett sejteni, hogy strapabíró, a demokrácia, a társadalmi párbeszéd és az emberi jogok iránt elkötelezett államfője lesz Magyarországnak. Az is lett. Azt azonban csak idővel tanulhattuk meg tőle, hogy bizony, igenis lehet más a politikus. Lehet úgy szilárd, hogy nem gátlástalan, és származhat méltósága varázsos, karizmatikus személyiségéből is, nem pusztán a ráruházott hatalomból. „A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk. Azon, hogy ki mire használta. És hogyan” – mondta még gyakorló politikusként. Göncz Árpáddal (1922–2015) a magyar demokrácia a jobbik, egyenesen a derűs arcát mutatta. Jól tesszük, ha ápoljuk emlékét.

Egy hónapja lépett hatályba a felhatalmazási törvény. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a veszélyhelyzet ideje alatt? A Magyar Helsinki Bizottság videója.

 

Fogdazárkájából Demény Pált, az egyik legismertebb hazai kommunista vezetőt Péter Gábor, a politikai rendőrség irányítója barátságosan irodájába invitálja az Andrássy út 60.-ban. Mondván, rab és rabtartó, a munkásmozgalom régi harcosai nézzék és ünnepeljék közösen az „első szabad május elsejét” 1945-ben. Abszurd történet. Ma tán fel sem tudjuk fogni, az üres állami parádékkal szemben mennyire sokat jelentett ez az ünnep a szervezett munkásságnak. Egy elhúzódó emancipációs küzdelem fontos, erős, érzelemmel és tartalommal teli szimbólumává vált május 1.