A motorozó Réti Gergelyt és akkori barátnőjét, Fizli Z. V.-t, a Magyar Helsinki Bizottság későbbi ügyfeleit 2006-ban egy októberi hajnalon két rendőr állította meg. A két panaszos szerint a rendőrök megverték őket: először Rétit kezdték el ütni, majd megbilincselték, és amikor a földön volt, egy rendőr annyi ideig fojtogatta, hogy elveszítette eszméletét. Amikor Fizli a védelmére kelt, őt a földre lökte egy másik rendőr, a nő arcára térdelt és a fejét többször a betonhoz vágta.
A rendőrök szerint Réti és Fizli nem működtek velük együtt, eleinte nem voltak hajlandóak magyarul sem beszélni (egyébként mindketten külföldön nőttek fel), és Fizli meg is akarta ütni az egyik rendőrt. A rendőrök ittas vezetés gyanúja miatt vitték be őket a kapitányságra, Réti szervezetében találtak egy kevés alkoholt, Fizliében nem.
Réti és Fizli sérüléseiről orvosi látlelet készült. A kérelmezők feljelentést tettek a bántalmazás miatt, de mivel a hatóságok szerint a bizonyítékok nem voltak egyértelműek, az eljárást megszüntették. Időközben a két kérelmező ellen hivatalos személy elleni erőszak vádjával indult eljárás, amit szintén megszüntettek. Réti és Fizli a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát (3. Cikk). A kérelmezők által elszenvedett sérülések elérték azt a szintet, ami kínzásnak minősül, és a magyar hatóságok semmivel sem tudták alátámasztani, hogy miért volt szükséges ilyen súlyos sérüléseket okoznia a rendőröknek. A strasbourgi bíróság leszögezte: amennyiben el is fogadnánk, hogy az adott helyzetben szükséges volt az erőszak alkalmazása, annak mértéke mindenképpen túlzott volt. Az is sértette a panaszosok emberi jogait, hogy a magyar állam semmilyen fórumon nem vizsgálta ki rendesen az erőszak alkalmazásának körülményeit. Így fejenként 5000 euró (összesen 10 000 euró) nem vagyoni kártérítést ítéltek meg a kérelmezőknek.
A Magyar Helsinki Bizottság alapítása óta biztosít ingyenes jogi képviseletet a hatósági erőszak áldozatainak. Ezt annál is fontosabbnak tekintjük, mert a tények azt mutatják, hogy az állam bocsánatos bűnnek tekinti a rendőri, börtönőri brutalitást. Évtizedek óta az ilyen ügyekben megtett feljelentéseknek csak az 1-4%-a jut el a bíróságokig. Igen, ezek sokszor nehezen kinyomozható esetek, és előfordulhat, hogy a civil olykor bosszúból jelenti fel a rendőrt, börtönőrt. De más, hasonló természetű bűnügyeknél mégis sokkal több eset jut el a bíróságokig. Például ügyvédi visszaélés esetén 20%-os, családon belüli erőszaknál 67%-os, míg hivatalos személy elleni erőszakbál 69%-os volt ez az átlagos arány.
