Az Európa Tanács (ET) mindegyik tagállama aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ezzel arra vállaltak kötelezettséget, hogy betartják az abba foglaltakat. Az egyezmény nem formális deklaráció, sokkal több annál, mert több garanciális mechanizmus is tartozik hozzá. A legfontosabb: a strasbourgi bírósághoz fordulhat mindenki (akár egy állam is), akinek az egyik tagállam megsérti az emberi jogait, és az adott országban nem kap elégtételt. A szerződés fontosságát jelzi, ha valaki „kilép az egyezményből”, azzal kilép az ET-ből és az Európai Unióból is. Jellemző, hogy Görögország az „ezredesek uralma” alatt kilépett az ET-ből.
Az Európa Tanács 1949-es alapszabálya a tagállamok kötelezettségévé tette az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását. Kezdetben a tagállamok egy része úgy gondolta, nemzetközi téren ezek a jogok az ENSZ-re tartoznak, felesleges velük külön is foglalkozni. De alig egy év múlva, 1950 novemberében már megalkották az európai egyezményt, és a tagállami megerősítéseket követően a szabályrendszer 1953 szeptemberében hatályba is lépett.
A ma hatályos strasbourgi bírósági mechanizmus 1999 óta működik. Korábban az Emberi Jogok Európai Bizottsága döntött a panaszok elfogadhatóságáról, és az Emberi Jogok Európai Bírósága egyfordulós eljárásban döntött. Azóta megszűnt a bizottság, és a bíróságnál lehetőség van a „kétfordulós” eljárásra. Most ha valamelyik félnek nem tetszik a hétfős bíróság ítélete, lehetősége van felülvizsgálatot kezdeményezni. Ez azonban automatikusan nem jelent nagykamarai eljárást, előbb egy ötfős bírói testületnek kell a befogadhatóságról döntenie.
Magyarország 1992 végén írta alá az egyezményt. Nem volt olyan parlamenti párt, amelyik ezt ellenezte volna. A Fidesz nevű liberális párt is melegen támogatta. A magyar állam kizárta az egyezmény alkalmazását az előző politikai rendszerek jogsértéséinek kárpótlására, fenntartással élt a szabálysértési ügyek bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban (ez a fenntartás 2000 óta hatálytalan), de a kiegészítő jegyzőkönyvekkel együtt a teljes egyezmény a magyar jog részévé vált. Azoknak, akik a strasbourgi perek nyomán ma hazaárulást emlegetnek, ezt is érdemes lenne felidézni.
