Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával vették őrizetbe, és az állambiztonság központja, az Andrássy út 60. alatt fekvő pincékbe hurcolták. Hat héten át kínozták, illetve pszichotróp szerekkel kezelték. Ezek hatása alatt ismerte be, hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgoknak. A vádak nyilvánvalóan koholtak voltak. Az Olti Vilmos vezette népbírósági tanács 70 éve mégis bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá. az ítéletet az 1949. júliusi fellebbviteli tárgyaláson jogerőre emelték.
A pápa tiltakozása és a nemzetközi felháborodás sem segített az érseken, és csak az 1956-os forradalomban szabadulhatott ki néhány napra, hogy aztán – mint menekültnek – újabb 15 évnyi „félrabság” következzen az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén.
Mindszenty büntetőeljárását klasszikus kirakatpernek vagy koncepciós pernek tekinthetjük. Elsősorban nem az egyházi vezető „megbüntetése” volt a cél, hanem a sok millió katolikus hívőt akarta megfélemlíteni a frissen berendezkedő diktatórikus hatalom. A per irányítói elsősorban a gyanúsított beismerését akarták kicsikarni, és maga a tárgyalási színjáték is Mindszenty „vallomására” alapult, más „bizonyíték” nemigen volt. Az új állam nem is törekedett arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének látszatát fenntartsa. Kádár János belügyminiszter már előre közzétette a nyomozás eredményét. És a tárgyalás alatt is csak az volt a kérdés, halálbüntetést vagy életfogytiglanit szabnak-e ki.
Mindszenty József valójában ártatlan volt mindegyik vádpontban. Ezt egy független bíróság pillanatok alatt megállapította volna. Ahogyan egy jogállamban sohasem vádolták volna meg ilyesféle koholmányokkal a bíborost. Kényszervallatásra, sajnos, demokratikus jogállamban is sor kerül. A különbség az, hogy míg a terheltekkel szembeni erőszak a diktatúrákban magától értetődő és az állam által forszírozott kihallgatási technikának számít, addig egy jogállamban szigorúan tiltják és büntetik.
A per irányítói nem csak Mindszenty és elítélt társai ellen követtek el súlyos jogsértést, a justizmord az egész igazságszolgáltatásunk és jogrendünk ellen irányult. Idáig vezet az, ha egy eszelős és gátlástalan hatalommal szemben nincsenek meg a polgár emberi jogainak garanciái.
