Magyarországon 2015 óta példátlanul kegyetlen jogi szabályozás határozza meg a menedékjogi eljárások gyakorlatát. Mi történik akkor, ha egy volt európai kormányfő kér itt védelmet? Az egykori macedón kormányfő ezzel próbálkozik. Meglátjuk, hogyan birkózik meg a kényes-kínos üggyel a kormány és apparátusa.

A híradások szerint Nikola Gruevszki, egykori macedón miniszterelnök Magyarországon kért menedékjogot. Ezt a Facebookon jelentette be a hazájában két éves letöltendő szabadságvesztésre ítélt politikus. Egyelőre a magyar hatóságok nem erősítették meg az értesülést. Arról sem tudni, miképpen jutott Magyarországra, mivel (szintén hírek szerint) útlevelét visszavonták.

Többen fordultatok hozzánk, hogy vajon mi fog történni a macedón menedékkérővel. Arra is rákérdeztetek, vajon Gruevszki esetében is valamelyik tranzitzónában kellene-e lefolytatni a menedékjogi eljárást, mint szinte minden magyarországi menedékkérő esetében. Ahogy azt is felvetettétek, vajon Macedónia nem minősül-e biztonságos származási országnak, s ha igen, akkor milyen esélyei lehetnek Gruevszkinek a magyarországi védelemre.

Jogos kérdés mindegyik. S bár sok a tisztázatlan részlet, megpróbálunk rá választ adni, még ha a válaszaink nem is lesznek kimerítőek minden tekintetben.

 A tranzitban volna a helye?

A magyar kormány évek óta „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” tart életben, ezt félévente hosszabbítgatják, noha jó okuk egyébként nincsen rá. Ennek köszönhetően a kivételesnek, rendkívülinek szánt menekültügyi szabályok fő szabálynak számítanak. Az egyik ilyen szerint a menedékjogi eljárást a röszkei vagy a tompai tranzitzónában kell lefolytatni, a jogerős döntést ott kell megvárni a fogva tartott menedékkérőknek.

Azért vannak kivételek is. Az egyik ilyen, ha valaki legálisan tartózkodik az országban. Neki az eljárás alatt nem kell a tranzitzónában várakoznia. Jellemzően ilyenek például iráni vagy jemeni egyetemisták, akik érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de nem akarnak visszatérni hazájukba, mert valamilyen veszély fenyegeti őket.

Ha Nikola Gruevszki legálisan jött ide és tartózkodik itt, akkor neki szerencséje van. De ha – mint a hírek mondják – nincsen érvényes útiokmánya, mivel macedón személyivel szabályosan nem lehet a magyar határon átlépni, akkor a drákói hazai szabályok és gyakorlat szerint a tranzitzónában volna a helye, ahova csak hosszas szerbiai várakozás után léphetne be. 

Számít az, hogy a biztonságos Macedóniából jött?

A sokak, így a Magyar Helsinki Bizottság által bírált hazai szabályozás szerint az uniós tagjelölt országok 2015 óta biztonságos származási országnak számítanak. Ilyen ország Macedónia is. Ez esetben magának a menedékkérőnek kell bizonyítania, hogy számára hazája miért nem bizonyult biztonságosnak. Az esélyeket jól mutatja, hogy 2015 nyara óta egyetlen macedón sem kért itt védelmet, merthogy már akkor sem kaptak. Azóta pedig sokkal szigorúbbak lettek a szabályok és a gyakorlat.

Gruevszki esetében akár még az is fontos körülmény lehet, hogy vajon közvetlenül vagy más országon vagy országokon keresztül érkezett-e ide. Szkopje és Budapest között van közvetlen repülőjárat. Tehát elvileg jöhetett repülővel, de érvényes okmányok nélkül ez gyakorlatilag lehetetlen. Ha közúton érkezett, akkor legkevesebb egy „harmadik országon” biztosan át kellett haladnia. Erre egyetlen lehetősége Szerbia volt, amely a jelenleg nálunk „biztonságos tranzitországnak” számít, és az azon át érkező menedékkérők a legritkább esetben kapnak védelmet mostanában. A kérelmeket augusztus óta futószalagon nyilvánítják elfogadhatatlannak, és nem vizsgálják őket tisztességes eljárásban.

A fentiekből látszik, ha egy „mezei” macedón kérne valamilyen csoda folytán nálunk védelmet, esélyei a nullához közelítenének. 

Ki lehet-e kerülne a „normál” menedékjogi eljárást?

A belügyminiszternek is jogában áll a menedékjogi védelmet megállapítani, a hatóságnak nem kell feltétlenül a „rendes” menedékjogi eljárást lefolytatnia. De ha van kizáró ok, akkor még Pintér Sándor sem teheti meg, hogy a jogszabályokkal szemben kénye-kedve szerint döntsön. A kétéves börtönbüntetés például nem automatikus kizáró ok. Ha Szerbián keresztül jött volna mégiscsak, akkor a hivatal ugyan alkalmazhatná az Alaptörvény rendelkezését, miszerint  „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”, de az eljárásban megállapíthatják, hogy Szerbia az ő esetében mégsem az.

Érdeklődéssel várjuk, Nikola Gruevszki esetében mi fog majd történni.