A nagy francia forradalmat (1789) követő években alaposan megnyirbálták a szabadságjogokat a Magyar Királyságban. A viszonylagos jozefinista sajtószabadságot – amikor gyakorlatilag korlátozás nélkül volt olvasható a francia felvilágosodás irodalma – felváltotta a cenzurális elnyomás. Magát a felvilágosodás szót is tilos lesz leírni. Egymást érik a konfliktusok az abszolutista államot képviselő cenzorokkal. A költő és lapszerkesztő Batsányi János (1763–1845) is ennek a fordulatnak esett áldozatul.
A nem nemesi értelmiségi, honorácior Batsányi az első komolyan vehető hazai irodalmi folyóirat, a Kassán megjelenő Magyar Museum szerkesztője az új törvényeknek megfelelően 1791 szeptemberében benyújtotta a megjelenés előtt álló új lapszámot a központi cenzori hivatal „kirendeltségének”. A cenzor még abba is belekötött, hogy a kézirat olvashatatlan, ezért az egyébként állami alkalmazásban álló, „kancellista” szerkesztőnek újra kellett írnia azt. Heves természetű hősünk mindezt nem hagyta szó nélkül. Ezzel azonban kivívta cenzorai „megkülönböztetett figyelmét”, és bár eredetileg 1790-ben még engedélyezték A franciaországi változásokra c. vers megjelentetését, 1792-ben utólag (!) betiltották az ezt közlő lapszámot is. Batsányi fellebbezésében már természetjogi, emberi jogi érveket is használt, hogy a betiltást és az elkobzást megakadályozza. Nem tudott belenyugodnia az állam önkényébe, és minden lehetséges jogorvoslati lehetőséggel megpróbálkozott. Csakhogy ebben az időszakban a jogkereső állampolgár jogi természetű hadakozását a hatalom provokációként értékelt. Az ország akkorra már végképpen elveszítette jogállami jelegét. Ismerős?
Batsányi hiába kapálózott, lapját végleg betiltották, őt pedig állásából kirúgták, megbízhatatlannak minősítették. Valóságos kálváriája itt kezdődött. Börtön, száműzetés, újabb börtön, internálás, rendőrhatósági felügyelet, lakhelyelhagyási tilalom sújtották egymást váltva egészen hosszú élete végéig.
Mint megbélyegzett személyt 1794. szeptember 10-én veszik őrizetve. A jakobinus lázadásban való részvétellel gyanúsítják. S noha nem sikerül rábizonyítani a vádat, az eljárásban tanúsított karakán kiállása annyira felbőszíti bíráit, hogy mégiscsak elítélik, mondván, bár ő maga nem szövetkezett a törvényes hatalom megdöntésére, a feljelentést mégiscsak elmulasztotta. A nagy magyar író és szabadságharcos ma 221 éve szabadult először börtönéből.
