A hazai civil jogvédő szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság vitt a legtöbb és legtöbbféle ügyet a strasbourgi bíróság elé. Eddig mintegy hetven perben képviseltük ügyfeleinket az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A lezárt perek háromnegyedében sikerült kártérítést elérni vagy ügyfeleinknek kedvező egyezséget kötni a magyar állammal. Képviseltünk külföldieket is, ügyfeleink nagy többsége mégis magyar állampolgár. Íme, ezek a legfontosabb, a panaszosoknak kedvező ítélettel vagy egyezséggel végződő pereink. Ezek tények – szemben a kormány és a kormánypárt „handabandájával”.

A strasbourgi ügyeink összefoglalója itt található. A legfontosabbaké pedig ezen a helyen érhető el. A zárójelben lévő évszámok közül az első a jogsértés kezdete, a második a strasbourgi ítélet éve.

Kmetty kontra Magyarország (1998–2003)

Kmetty Ágoston magyar állampolgárnak a magyar hatóságok megsértették a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmát. A bizonyítékok hiánya miatt ugyan nem lehet eldönteni, hogy kinek van igaza, Kmettyt valóban megverték-e a rendőrök, vagy sem, ám a magyar ügyészség nem nyomozott elég alaposan azért, hogy kiderüljön az igazság. 

Barta kontra Magyarország (2002–2007)

Sophie Barta magyar állampolgár esetében a magyar államnak tisztességesen ki kellett volna vizsgálnia, hogy a rendőr megverte-e ügyfelünket. 

Engel kontra Magyarország (2003–2010)

A deréktól lefele bénult magyar állampolgár ügyfelünket veszélyes rabként kezelték, érdemi intézkedéseket pedig nem tettek annak érdekében, hogy a lebénult rab például önállóan tudjon WC-re járni. 

Daróczy kontra Magyarország (2004–2008)

Magyar állampolgár ügyfelünk asszonynevét rosszul anyakönyvezték. 40 évvel házasságkötésük után meghalt a férje. A magyar hatóságok megsértették emberi jogait, amikor arra kötelezték, hogy változtasson nevet. A bíróság ítélete nyomán az anyakönyvezésről szóló törvényerejű rendelet módosításánál lehetővé tették, hogy a vétlen állampolgárok méltányossági alapon, névváltoztatással „visszakaphassák” hosszú éveken át viselt nevüket. 

Karsai kontra Magyarország (2004–2009)

A magyar állampolgár történész egy publicisztikában bírálta az egyik műkedvelő történészt. A magyar bíróságok jogerősen elítélték ezért. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy ezzel megsértették véleménynyilvánításhoz való jogát. 

Darvas kontra Magyarország (2005–2011)

Magyar állampolgár ügyfelünk másfél évig volt előzetes fogvatartásban ártatlanként. Még óvadék ellenében sem helyezték szabadlábra a magyar hatóságok. Fogvatartása nem volt indokolható. 

Gubacsi kontra Magyarország (2006–2011)

Gubacsi Gábor magyar állampolgárt úgy megverték a rendőrségen, hogy ágyéksérülése miatt meg kellett műteni. Az ügyészség mégsem emelt vádat a rendőrök ellen. 

Csüllög kontra Magyarország (2006–2011)

Magyar állampolgár ügyfelünket indoklás nélkül tartották szigorított körülmények között, különleges biztonsági körletben. A strasbourgi ítélet nyomán módosultak a különleges biztonsági körletre való helyezés szabályai, így a hazai jog ma már megfelel a nemzetközi elvárásoknak. 

Réti és Fizli kontra Magyarország (2006–2012)

Két magyar állampolgárt bántalmaztak a rendőrök, de a magyar ügyészség nem emelt vádat az elkövetőkkel szemben. A strasbourgi bíróság ügyfeleink igazat adó ítéletében kiemelte azt is, hogy a magyar állam semmilyen fórumon nem vizsgálta ki rendesen az erőszak alkalmazásának körülményeit. 

Baksza kontra Magyarország (2006–2013)

Magyar állampolgár ügyfelünket előzetes letartóztatásban tartották valós indok nélkül. A magyar hatóságok azzal is megsértették jogait, hogy nem ismerhette meg az ellen szóló bizonyítékokat. 

Varga és mások kontra Magyarország (2006–2015)

Több ügyfelünket – mindannyian magyar állampolgárok – túlzsúfolt börtönzárkákban tartották fogva. A magyar fogvatartottaktól érkező panaszok tömege nyomán a bíróság iránymutató ítéletben szólította fel a magyar államot a körülmények javítására. Azóta lehetővé vált az embertelen körülmények között lévő raboknak a hazai jogorvoslat is.

X.Y. kontra Magyarország (2007–2013)

Magyar állampolgár ügyfelünket való indoklás nélkül tartották fél éven át fogva, ez alatt a pszichiátriai kezelés alatt álló férfit megerőszakolták zárkatársai. 

A.B. kontra Magyarország (2007–2013)

Magyar állampolgár ügyfelünk önként jelentkezett a rendőrségen, mégis 11 hónapon át volt előzetesben valós indok nélkül. A magyar hatóságok azzal is megsértették A. B. jogait, hogy nem ismerhette meg az ellen szóló bizonyítékokat. 

Lokpo és Touré kontra Magyarország (2009–2011)

Elefántcsontparti állampolgárokat annak ellenére tartottak öt hónapon át idegenrendészeti őrizetben a magyar hatóságok, hogy menedéket kértek. (Később meg is kapták a védelmet.) A bíróság ítéletében arra is emlékeztetett, hogy a menekültügyi eljárásban nem bűnözőkkel, hanem olyan külföldiekkel szemben járnak el, akik gyakran életük is veszélyben forgott. 

Hendrin Ali Said és Aras Ali Said kontra Magyarország (2009–2012)

Az iraki állampolgárságú és kurd nemzetiségű testvérpárt jogalap nélkül tartották idegenrendészeti őrizetben és utasították ki, noha mindkettőjük menedékjogot kért Magyarországon. 

Kovács Ferencné kontra Magyarország (2009–2013)

A magyar állampolgár 84 éves, kórházban lévő nőt annak ellenére helyezték előzetes letartóztatásba, hogy az ellene folyó büntetőtárgyalást nélküle is megtarthatták volna. 

Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország (2009–2016)

A magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását szervezetünk számára. Ezzel ismerte el először a strasbourgi Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát. 

Császy kontra Magyarország (2010–2014)

Császy Zsolt magyar állampolgár letartóztatott ügyfelünk nem vehetett részt anyja temetésén, még rendőri felügyelettel, vezetőszáron sem engedték meg neki. 

Al-Tayyar Abdelhakim kontra Magyarország (2010–2012)

A palesztin állampolgárt annak ellenére tartották idegenrendészeti őrizetben és utasították ki, hogy menedéket Magyarországon. 

K.M.C. kontra Magyarország (2010–2012)

Magyar állampolgár közszolga ügyfelünket indoklás nélkül rúgták ki állásából. A strasbourgi bíróság úgy ítélt, ezzel a magyar állam megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Több elmarasztaló strasbourgi ítéket nyomán az országgyűlés kénytelen volt megváltoztatni a törvényt. 

Nabil és mások kontra Magyarország (2011–2015)

A három szomáliai állampolgárságú férfit annak ellenére tartották idegenrendészeti őrizetben és utasították ki, hogy mindhárman menedékjogért folyamodtak. 

Bandur kontra Magyarország (2011–2016)

Magyar állampolgár kamionsofőrt alap nélkül gyanúsították meg és tartották négy hónapon át fogva annak ellenére, hogy maga ment el a rendőrségre, miután anyjától megtudta, keresik. 

Zsák kontra Magyarország (2011–2013)

Zsák Ferenc magyar állampolgár környezetvédőt indokolatlanul tartották előzetes letartóztatásban. A felek még az ítélet előtt megegyeztek ügyfelünk a méltányos jóvátételében. 

Király és Dömötör kontra Magyarország (2012–2016)

Szélsőjobbos extremisták, magyar állampolgárok cigányellenes tüntetést tartottak Devecseren. A szónokok által feltüzelt csőcselék megtámadta a romák házait és magyar állampolgár ügyfeleinket. A rendőrség nem oszlatta fel a rendezvényt, és senkit sem igazoltatott. Csak egyetlen támadót vádoltak meg és ítéltek el. A strasbourgi bíróság kimondta, nyomozása nem volt elég alapos és széleskörű. A nyomozás annyira felületes volt, hogy egy nyíltan rasszista tüntetés, amelyen erőszakos esetek is történtek, gyakorlatilag jogi következmény nélkül maradt. 

O.M. kontra Magyarország (2014–2016)

Az iráni állampolgárságú meleg férfit menedékjogot kért Magyarországon, és annak ellenére menekültügyi őrizetbe került, hogy elkülönítését nem tudták megoldani, és olyanokkal került egy körletbe, akik erősen homofóbok voltak. Menekültügyi őrizete jogsértő volt, mert a hatóság nem indokolta kellőképpen, és ügyfelünk szexuális irányultsága miatt komoly veszélynek van kitéve. 

Ilias és Ahmed kontra Magyarország (2015–2017)

A magyar hatóságok a tranzitzónában jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt. Jogsértő volt, hogy nem volt lehetőség a fogvatartás elleni jogorvoslatra. Ahogyan maga a határon lefolytatott eljárás is tisztességtelen volt. És azzal is megsértették ügyfeleink emberi jogait, hogy Szerbiába utasították ki őket, mert az nem biztonságos harmadik ország. A mostani ítélet világossá tette: a kormány állításával szemben a tranzitzónás elhelyezés az fogvatartás, s mivel nincsenek jogi garanciái, ezért jogellenes fogvatartás.