A Helsinki Bizottság azt javasolja a választóknak, érvénytelen kérdésre adjanak érvénytelen választ. Ez szerintünk a legjobb felelet a népszavazás provokációjára. De van még három másik verzió is, kettőt közülük határozottan elutasítunk, a harmadikat viszont elfogadhatónak tartjuk. Megmutatjuk, a különféle szavazói változatok hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva.
A kormány népszavazási kérdése átment az összes lehetséges jogi szűrőn, tehát lehet róla szavazni. Szerintünk ettől persze még nem vált jogszerűvé és alkotmányossá, valamint nem változott kártékonyból és manipulatívból hasznossá és egyenessé. A Helsinki Bizottság elutasítja a mostani álreferendumot, amely megtéveszti a választókat. Nem csak hamis reményeket kelt, nem csupán eltereli a figyelmet az ország súlyos problémáiról meg a rossz kormányzásról, hanem idegenellenes indulatokat is gerjeszt és mérgezi a közhangulatot. (Álláspontunk melletti érveinket itt olvashatja.)
Vegyük most sorra, milyen válaszok adhatók a népszavazási provokációra! Ehhez egy ábrát is készítettünk, ez talán érthetőbbé teszi a felsorolást. Igaz, nem nevezhető trendinek grafikailag, viszont egyetlen adóforintba sem kerül, és – reméljük – érthető. Bármennyire is kártékonynak tekintjük a kormány akcióját, mi (szemben velük) elfogadjuk, hogy a népszavazási kampányidőszakban ugyanazon pályán, egyazon szabályok szerint kell játszanunk. Ezért szemléltetjük az eltérő álláspontokat egy focipályával. (Nem minden játékost tettünk fel az ábrára. Elnézést a lemaradóktól.)
„A” sáv: a NEM szavazatra buzdítók.
Abban semmi meglepő sincs, hogy a népszavazást kezdeményező kormány, amely azt szeretné elérni, hogy a népszavazás eredményes legyen, és az ő szája íze szerint alakuljanak a dolgok: NEM szavazatra buzdít. Ugyanígy tesznek a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP is. Hozzájuk jön még a Jobbik is. Nála sem mondhatjuk, hogy ne lenne önazonos válasz a NEM.
„B” sáv: az IGEN szavazatra buzdítók.
Közülük egyelőre kevesen szólaltak meg nyilvánosan. A legmarkánsabb képviselőjük, a Liberálisok, Fodor Gábor pártja. Ők azt állítják, hogy lehetséges rossz kérdésre jó választ adni, az pedig a NEM lenne. Már csak azért is, mert szerintük biztosan érvényes lesz a referendum. Mi azonban úgy látjuk, jelen helyzetben az IGEN szavazat is a kormány érdekeit szolgálja, mert elfogadja a rossz kérdést, valamint növeli a részvételt, vagyis éppenséggel a népszavazás érvényességét segíti elő egy olyan kiszámíthatatlan helyzetben, amikor a közvélemény-kutatások 50% körüli részvételt prognosztizálnak.
Éppen ezért úgy látjuk, hogy aki akár érvényes NEM vagy akár érvényes IGEN szavazatot ad le a kérdésére, az elősegíti a kormány provokációjának sikerét, tehát – jóllehet akaratlanul is – az ő térfelén focizik, tegye azt akár az „A” vagy „B” sávban.
„C” sáv: a BOJKOTTra buzdítók.
Az MSZP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért pártok bojkottra buzdítanak. Ha az országos referendum nem lesz érvényes, akkor a kormány kezdeményezése elbukik, bármit is kommunikáljon utána. A távol maradó választók, a le nem adott voksok, ha jó sok van belőlük, keresztbe tehetnek a referendumot kezdeményező kormánynak. Az ellenzéki pártoknak ez a célja. A céllal egyetértünk, a passzivitással nem.
„D” sáv: az ÉRVÉNYTELEN SZAVAZATra buzdítók.
A Helsinki Bizottságon kívül eddig a TASZ és – ha jól értjük – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kérte a választókat arra, hogy szavazzanak érvénytelenül. Az érvénytelen szavazatok ugyanis nem növelik annak az esélyét, hogy érvényes lesz a népszavazás, viszont egyértelmű üzenetet küldenek. A bojkottnak kétségtelen előnyei mellett is vannak hiányosságai. A távolmaradókról nem lehet tudni, hogy miért nem szavaztak, mert ennek számtalan oka lehet. Emberi jogi szervezetként a közügyekben való részvételt kiemelkedően fontos szabadságjognak és a demokrácia alappillérének tartjuk. Aki érvénytelenül szavaz, azt üzeni, hogy fontosnak tartja a népszavazásokat, szeretné, ha meghallgatnák az ő véleményét is, de ezt a kérdést értelmetlennek tartja, és ezért elutasítja. Nagy előnye az érvénytelen szavazatnak, hogy a szavazás végeredményében megjelennek, mégpedig külön rovatban.
A „C” és a „D” sávban focizók tehát azonos térfélen vannak, és azonos célok mozgatják: nemet mondani a kormány kényszernépszavazására. Csak míg előbbiek a választók passzivitására építenek, mi az érvénytelen voksokkal aktív elutasításra buzdítunk. A bojkott is megfelelő válasz, de az érvénytelen szavazólappal erősebb az állampolgári üzenet: érvénytelen a kérdésetek, érvénytelen a népszavazásotok.
