A miniszterelnök otthona előtt békésen sem lehet tüntetni – szögezte le a rendőrség. De ha a felhergelt tömeg alakzatban masírozik cigányok otthonaihoz, ott ordítva fenyegetőzik, köveket hajigál, a rendőröknek nem kötelező beavatkozni. Erről bírósági ítélet szól.

 Az Orbán-ház: Nincs itt semmi látnivaló. Tessék másutt tüntetni. Devecseren nem szólunk bele!

Tegnap kézbesítették a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét, amely elutasítja az egyik devecseri lakos keresetét, aki 2012. augusztus 5-én rokonaival, szomszédjaival együtt kénytelen volt elszenvedni egy szélsőjobbos attakot. A rendőrök nem oszlatták fel a romákat fenyegető, építési törmeléket dobáló tömeget, sőt a helyszínen egyetlen személyt sem igazoltattak, emeltek ki, vagy állítottak elő. A Magyar Helsinki Bizottság roma ügyfele éppen a rendőrség tétlensége miatt fordult bírósághoz, mert úgy véli, a rendőrök nem tettek eleget az intézkedési kötelezettségüknek.

Szintén minapi hír, hogy a rendőrség megtiltott egy, Orbán Viktor házánál megtartani tervezett tüntetést. Ha hinni lehet a híradásoknak, a határozat szerint többek között azért nem lehet tüntetni a XII. kerület Cinege utcában, mert

• a demonstráción részt vevő személyek elkerülhetetlenül rálátást, illetve belátást kapnak az ott található családi házak kertjeibe, az ablakokon keresztül a házakba, ez pedig köztudomásúan azzal jár együtt, hogy a ház lakói nem élvezhetik otthoni pihenésüket;
• az érintett személyek családi és magánélethez fűződő joga aránytalan korlátozást szenvedne a gyülekezési jog bejelentés szerinti gyakorlásával szemben;
• a rendezvénytartás miatt a házak tulajdonosai, birtokosai akadályozva lesznek az ingatlanaik szabad birtoklásában;
• a helybelieknek nem áll módjukban kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől;
• a közterületnek nincs emblematikus kommunikatív funkciója, nem található ott a közélet szempontjából releváns közintézmény.

2013-ban így lehetett mégis tüntetni a kormányfő portájánál. A rendőrség nem engedi, a bíróság igen

Bár nem könnyű, tekintsünk most el attól a ténytől, hogy a fentiek egyike sem tiltási ok a gyülekezési törvény szerint, inkább vessük össze a rendőrségnek a helyi lakosok alapjogai iránti aggodalmát a két és fél éve Devecserben tartott jobbikos demonstráció során tanúsított hozzáállásával.

Akkor és ott a Jobbik több más szélsőséges szervezettel együtt tüntetetett – az interneten olvasható felhívások szerint – a „cigánybűnözéssel” szemben”, a „magyarokat lincselő devecseri cigányok”, „az együttélési normákat betartani képtelen cigánybűnözők” ellen.

A demonstráción számos uszító beszéd hangzott el, az egyik szónok arról beszélt, hogy az országban mindenütt cigánybűnözés van, és mindenhol, ahol ez az etnikai csoport megtalálható, ott pusztítás, rombolás jelenik meg. A cigányok a magyarokat ki akarják irtani, fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. Egy másik azt mondta: a „cigány fajta” úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. A cionisták irányítanak, és ők lázítják a cigányokat is. A genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből. Ugyanő kijelentette, hogy „Eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”.

A beszédeket követően a rendezvényen részt vevők Devecser romák lakta utcáiba mentek. Vonulásuk során – többek között – a következőket kiabálták: „Cigányok-cigányok”, „Megdögletek!”, „Rátok gyújtjuk a házat, bennégtek”. A kertbe az utcán talált és/vagy a padkából letört betondarabokat dobáltak. Az egyik ház udvarában álló személy felkarját el is találta egy betondarab, orvosi ellátást igénylő sérülést szenvedett.

A rendőrség mindezek ellenére nem látta szükségesnek a rendezvény feloszlatását, mondván, a tüntetés alapvetően békés maradt, az erőszak szórványos volt, és nagyobb veszélyt jelentett volna az oszlatás, mint kivárni, amíg a dobálás magától abbamarad. Arra, hogy miért nem emelték ki a dobálókat és gyalázkodókat a menetből, a rendőrség azt a választ adta, hogy ez az erőszakra amúgy is hajlamos tömeg támadását válthatta volna ki, ezért inkább eltekintettek tőle.

A rendőrségi tétlenség miatt indult panaszeljárásokban két panaszost is képviselő Helsinki Bizottság rámutatott: egyszerre nem lehet igaz, hogy a rendezvény alapvetően békés, az erőszak szórványos volt, viszont azért nem lehetett a kiemeléseket végrehajtani, mert ez a tömeg támadásával fenyegetett, ráadásul a rendőrség nem vizsgálta az egyéb oszlatási okokat, mint például a mások jogainak és szabadságának sérelmét, amely – egyebek mellett – abból eredt, hogy a romáknak foglyul ejtett közönségként nem állt módjukban kitérni az őket gyalázó közlések és a rájuk irányuló erőszak elől. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mindenesetre a rendőrség álláspontját fogadta el, és a panaszt teljes mértékben megalapozatlannak találta.

Nos, ha összevetjük a devecseri fellépést (illetve annak hiányát) a Cinege utcai döntéssel, meglehetősen sokkoló az eredmény:

• A Cinege utcában a gyülekezési jog legitim korlátjának tekintette a rendőrség, hogy a demonstráción részt vevők belátást kapnak az ott található családi házakba, illetve kertekbe. Devecseren a berepülő és sérülést okozó kövek sem voltak erre elégségesek.
• A Cinege utcában az érintett személyek családi és magánélethez fűződő joga elsőbbséget élvezett a gyülekezési joggal szemben, Devecseren viszont nem, pedig ott további jogok – pl. a testi épséghez fűződő jog – is fenyegetve voltak.
• A Cinege utcában lényeges volt, hogy a rendezvénytartás miatt a házak birtokosai akadályozva lesznek az ingatlanaik szabad birtoklásában, Devecseren ez nem volt szempont.
• A Cinege utcában a rendőrség értékelte, hogy a helybelieknek nem áll módjukban kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől, noha azok vélhetően nem ellenük, Cinege utcai lakosok ellen, hanem a kormányzati politika ellen irányultak volna. Devecseren a helyieknek az őket etnikai hovatartozásuk – azaz a személyiségük lényegi vonása – miatt becsmérlő közlések és az azok által felszított erőszak elől nem volt módjuk kitérni, de ez sem bizonyult elégséges indoknak a tüntetés feloszlatásához.
• A Cinege utcai közterületnek a rendőrség szerint nincs emblematikus kommunikatív funkciója, nem található ott a közélet szempontjából releváns közintézmény. És mi a helyzet Devecser romák lakta utcájával?

Mindannyian egyenlők vagyunk – de vannak, akik egyenlőbbek? Nem tudom, de annyi bizonyos: ha legközelebb a devecseri romákéhoz hasonló sérelemmel keresnek meg, hosszadalmas jogi eljárások indítása helyett azt fogom javasolni a panaszosoknak, hogy egyszerűen költözzenek a Cinege utcába.

Kádár András Kristóf