A Fővárosi Törvényszék mai, nem jogerős ítélete szerint bár Kocsis Máté valóban polgármesterként nyilatkozott a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokról, de mivel nem volt az önkormányzati törvényben szabályozott jogviszony közte és a menekülők között, ezért nem alkalmazható rá az egyenlő bánásmód törvény. Így az sem nem vizsgálható, hogy kijelentései támadó, ellenséges, megalázó környezetet alakítottak-e ki a migránsokkal szemben. A Helsinki Bizottság fellebbez az ítélet ellen.

Tavaly nyáron Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere egyik Facebook-bejegyzésben durván általánosító, gyűlöletkeltő kijelentéseket tett a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokról. A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű igényérvényesítőként bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg: a polgármester megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor nyilvánosan gyalázkodó megjegyzéseket tett a II. János Pál pap téren táborozó migránsokra, köztük menekülőkre. A személyiségi jogi perben arra kívántuk rászorítani az alpereseket, hogy nyilvánosan kövessék meg a méltóságukban megsértett menedékkérőket.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja a zaklatást, azaz a megfélemlítő, ellenséges, megszégyenítő környezetet kialakító magatartásokat.

A per során az önkormányzat és a polgármester jelezte, hogy peren kívül egyezne meg a Helsinki Bizottsággal. Aztán mindkét alperes visszatáncolt, ezért indult újra a per.

A Fővárosi Törvényszék mai ítéletében kimondta: igaz ugyan, hogy Kocsis Máté polgármesterként tett megjegyzéseket a kerületében tartózkodó migránsokra, de nem volt jogviszony közte és a külföldiek között, hiszen – így a bíróság – az önkormányzati törvény nem állapít meg feladatokat a polgármester számára menekültügyben. Kocsis Mátéra és a Józsefvárosi Önkormányzatra tehát nem alkalmazható az egyenlő bánásmód törvény, így nem is vizsgálható, hogy megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróság ezért a keresetet elutasította anélkül, hogy állást foglalt volna abban a kérdésben, hogy a polgármester bejegyzése alkalmas volt-e a megfélemlítő, ellenséges, megszégyenítő társadalmi környezetet kialakítására.

A bíróság indoklása már azért is furcsa, mert az inkriminált Fb-bejegyzésében a polgármester éppen a "honfoglalók" miatti teendőiről írt:  "Ezért a mai napon határozottabb fellépésre és erőforrás-átcsoportosításra utasítottam a közterület-felügyelőket, és ugyanerre kértem a rendőröket is. Kértem a helyi polgárőrséget is, hogy a lehető legnagyobb létszámban legyenek jelen. Meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a józsefvárosiak biztonságát!”

A Helsinki Bizottságnak nem ez az első zaklatás miatti ügye, amelyet polgármesterrel szemben indított. 2014-ben ötévi pereskedés után a Kúria jogerősen megállapította a zaklatás tényét Répás József kiskunlacházai polgármesternél, aki tüntetés szervezett és cikkeket írt a cigányok ellen.

Annak az ügynek az volt a tétje, hogy jogerősen mondassék ki: polgármester nem cigányozhat. A mainak pedig az lett volna: polgármester nem migránsozhat. A mai ítélet szűkítő értelmezése sajnos megfoszthatja az érintetteket a közbeszéd további durvulása, a felelőtlen és káros gyűlöletkeltés elleni fellépés fontos jogi eszközétől.

A Helsinki Bizottság fellebbez a döntés ellen.

A perrel kapcsolatos kérdésekről bővebben itt tájékozódhat.

Bírósági beadványunkat, keresetlevelünket itt olvashatja.