A Magyar Idők öt migrációs kérdést tett fel a Helsinki Bizottságnak. Még aznap válaszoltunk. Úgy tűnhet, hiába, mert a konzervatív közéleti napilap hat napja nem talált módot nézeteink ismertetésére. Az elhallgatás is a sajtómanipuláció egyik eszköze. Mivel a kérdések lényeges problémákról szólnak, blogunkon közöljük válaszainkat.

Sadiq Khan, London muszlim polgármestere

Nincs pardon. A közmédia sajtófőnöke és a kommentátor, ifj. Knézy Jenő nem kér bocsánatot, mert egy előfutamban éppen csak az olimpiai menekült csapat versenyzőjét felejtette el megnevezni, aki történetesen megnyerte futamát. Technikai hiba történt, szakmai nem; ha valaki hibásak, azok a közmédia ellenségei. Szerintünk meg nem.

Pápai Gábor karikatúrája

Alig vannak a nyílt menekülttáborokban. Ehhez képest a tranzitzónák 30 főben maximált limitjét azzal magyarázzák, hogy a magyar hatóságok leterheltek. Mint évtizedek óta, a magyar „menekültügyi rendszert” most is a menedékkérők mentik meg – mégpedig azzal, hogy odébbállnak. Soha nem volt érthetőbb a választásuk. Itt semmi jóra nem számíthatnak.

Nemrég festményt kaptunk egyik ügyfelünktől. Az afgán menedékkérőnek abban segítettünk, hogy védelmet kapjon Magyarországon. Képe egyszerre szól az ő és a bibliai elődök meneküléséről. Ikonográfiai segédlet a mű jobb megértéséhez.

Több mint 120 ezer embert tartanak fogva bűnösséget kimondó ítélet nélkül az Európai Unióban. Ez a teljes börtönnépesség bő egyötöde. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályokkal és a nemzeti gyakorlatokkal egyaránt gond van – derül ki a brit Fair Trials kutatásából. A szervezet minden tagállam számára kötelező uniós jogszabály megalkotását javasolja, amely kodifikálná a strasbourgi bíróság esetjogában megjelenő sztenderdeket.

Még a látszatát is elkerüli annak a kormány, hogy betartani szándékozna a strasbourgi bírójelölés szabályait. Hetyke viselkedése könnyen odavezethet, hogy jövőre a magyar ügyekben már nem fog ítélkezni magyar bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). Vagy tán éppen ez lenne az „echte magyarérdek”?

Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A világon elsőként megnéztük, hogy ezt a kötelezettséget egy állam hogyan teljesíti. A válasz röviden: a magyar látványosan rosszul. Az elmúlt öt évben csak néhány tucat sok éve itt élő menekültnek és hontalannak sikerült megugrania a lécet.

Egy szíriai fiatalember halála hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy valami nagyon nagy baj van a szerb–magyar határon. Egy hónapja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott hangot aggodalmainak, ma pedig a Human Rights Watch tette közzé megdöbbentő jelentését: a magyar oldalon egyenruhások rendszeresen és módszeresen bántalmazzák a menedékkérőket. Egyelőre a magyar állam szerint minden rendben van.

Mi tegyen egy itt működő és adózó multi, ha sürgősen és rövid időre szüksége van, mondjuk, szakképzett varrónőkre, szabókra? Hozza ide a kihasználatlan kapacitásait, „vendégmunkásait” más országokból? Vagy várjon, míg lesz hadra fogható magyar munkaerő? Esetleg reménykedjen, hogy 15-20 éven belül megfordulnak a negatív hazai demográfiai trendek? A kormány tanulságos eligazítást tartott, mi a teendő. Hadd értse, akinek értenie kell.

Dr. Agy az új gazdasági mechanizmust magyarázza

A rendőrségnek mégis helyt kell adnia László panaszának, akit önkényesen bilincseltek meg és állítottak elő a budaörsi kapitányságra. A bíróság igazat adott a Helsinki Bizottság ügyfelének, mert a rendőri intézkedések nyilvánvalóan jogszerűtlenek voltak. Az eset éppen két éve történt.