Helsinki Figyelő

Az amerikai polgárháborúban (1861–1865) óriási veszteségek érték az országot. A sok-sok százezernyi hadi sérültről és rokkantról nem is szólva mintegy 620 ezren vesztették életüket. Ez önmagában is borzalmasan nagy szám, és különösen az a lakosságszámhoz viszonyítva: az 1860-as országos cenzus ugyanis kevesebb mint 31 millió embert számolt össze az Egyesült Államokban. Ehhez képest a polgárháború egy olyan csatával indult, ahol a harcokban (leginkább ágyúzásban) senki sem halt meg. A Sumter erődnél történtek jelentőségét nem is ez adja, hanem az, hogy a Charlestoni-öbölben mégiscsak az első fegyveres összecsapásra került sor, ahol a déli Konföderáció csapatai támadtak szövetségi haderőkre, és megkezdődött a testvérháború.

0412_amerikai_polgarhaboru_1.jpg

tovább

A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója a kijárási korlátozásról. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy aki csak teheti, maradjon otthon! Mi is ezt tesszük, most ez a felelős állampolgári magatartás. A rendőrséggel és más hatóságokkal való együttműködés mindig fontos állampolgári kötelesség, ez a jelenlegi helyzetben különösen így van. Alább összeszedtük a kijárási korlátozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és megválaszoltuk a leggyakrabban feltett kérdéseket.

maszkot_ne_szajkosarat_helsinki.png

tovább

„Az ohioi bányában megbicsaklik kezed / A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet” – írta a Halotti beszéd c. versében Marai Sandor, pontosabban Márai Sándor. Az új emigrációs hullám kultuszműve 1951 nyarán keletkezett a Nápoly melletti Posillipóban. Az író akkor már 3 éve elhagyta hazáját – a kommunisták és a szovjet megszállók addigra urasan berendezkedtek itt.

0411_marai_sandor_1.jpg

tovább

A dicsőség teológiája helyett a kereszt teológiáját választotta a legsötétebb időkben is. Kevesen vágynak mártírrá lenni. Ő sem akart az lenni. Neki magának többször is volt lehetősége, hogy megmentse életét, de inkább a tevékeny szolidaritást választotta a megalázottakkal és megszomorítottakkal. Akár annak áron is, hogy színleg alkut kötött a gonosszal. Dietrich Bonhoeffer (1906–1945) evangélikus lelkészt és teológust  személyesen Himmler végeztette ki.

0409_bonhoeffer_2.jpg

tovább

Az izsáki rendőrőrsön belehalt sérüléseibe Bara József, egy előállított, lopással gyanúsított román állampolgárságú férfi. A kényszervallató rendőr vádlottakat két év múlva jogerősen 12, illetve 10 év fegyházbüntetésre ítélték. Magyarországon minden száz egyenruhás erőszak miatt tett feljelentésből csak évi 1–4 jut el a bíróságig.

(Hangos változat, podcast itt.)

0408_halalos_izsaki_bantalmazas.jpg

tovább

Az Európa Tanács (ET) mindegyik tagállama aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ezzel arra vállaltak kötelezettséget, hogy betartják az abba foglaltakat. Az egyezmény nem formális deklaráció, sokkal több annál, mert több garanciális mechanizmus is tartozik hozzá. A legfontosabb: a strasbourgi bírósághoz fordulhat mindenki (akár egy állam is), akinek az egyik tagállam megsérti az emberi jogait, és az adott országban nem kap elégtételt. A szerződés fontosságát jelzi, ha valaki „kilép az egyezményből”, azzal kilép az ET-ből és az Európai Unióból is. Jellemző, hogy Görögország az „ezredesek uralma” alatt kilépett az ET-ből.

0407_ejee_2.jpg

tovább

Valójában nem csak a ruandai, hanem a burundi államfőt is ezen a napon gyilkolták meg. Juvénal Habyarimana, Ruanda hutu elnöke és Cyprien Ntaryamira, Burundi hutu elnöke ugyanazon a repülőgépen ült, amelyiket vállról indítható rakétákkal robbantottak föl Kigalinak, a ruandai fővárosnak a repülőterén. Politikai gyilkosság addig is gyakran történt arrafelé, amelynek sokszor volt következménye polgárháború és tömeggyilkosság. De 1994-ben a korábbiakhoz képest mérve is maga a pokol szabadult el. Szűk száz nap alatt 800 ezer és egymillió fő közötti ruandait gyilkoltak meg.

0406_ruandai_nepirtas_2.jpg

tovább
süti beállítások módosítása