Furcsa helyzet egy világszerte ismert szabadsághősnél, de Nelson Mandela (1918–2013) nem a börtönben vált világtörténelmi jelentőségű személyiséggé. Hanem akkor, amikor példátlanul hosszú raboskodásából kiszabadulva nem csak az apartheid rendszer lebontásának, de az új dél-afrikai nemzet megteremtésének is képes volt az élére állni. „Státusfogolyként” már jó ideje inkább csak szimbóluma volt a fajüldöző rendszer elleni küzdelemnek, mint gyakorlati vezetője. 71 éves múlt, amikor megadatott neki annak a lehetősége, hogy államférfiként szolgálhassa hazáját. Mandela igazi formátuma és politikai tehetsége ekkor mutatkozott meg igazán.

Montesquieu (1689–1755) báró bíró volt, mégpedig tíz éven át. Ezt a kezdőmondatot nem lehetett kihagyni, és nem csak az idétlen szójáték ziccere miatt, hanem mert ez a körülmény sok mindent megmagyaráz az életműben. Például talán azt is, hogy miközben kidolgozta a hatalommegosztás elvét, miért értékelte le a törvényhozói meg a végrehajtói hatalomhoz képest a bíróit. Saját karrierjét tekintve, amint tehette, azonnal otthagyta a bordeaux-i törvényszéket, hogy Párizsban fusson be tudományos és művészeti karriert, illetve beutazza Európát.

A Magyar Helsinki Bizottság tegnap megküldte álláspontját a kormánynak az újabb civilellenes törvénycsomag tervezetéről. Minderről sajtóközleményt adtunk ki. Az állami média Híradója kérdéseket intézett hozzánk. Ez úton válaszolunk nekik. Azért így, mert korábban rossz tapasztalataink voltak arról, hogyan közvetítik nézeteinket a közönségnek

Marabu rajza

Kapitális álhírt terjeszt a kormánysajtó. Mégpedig azt  a hazugságot, hogy az Európai Unió Bírósága minapi ítélete nyomán a menedékkérőnek elég lesz bemondani, hogy meleg, máris meg kell adni neki a menedékjogot. Erről azonban szó sincs. A luxembourgi bíróság azt mondta ki, hogy a menedékkérő a szexuális irányultságának meghatározása céljából nem vethető alá pszichológiai személyiségtesztnek.

Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával vették őrizetbe, és az állambiztonság központja, az Andrássy út 60. alatt fekvő pincékbe hurcolták. A bíborost hat héten át kínozták, illetve pszichotróp szerekkel kezelték. Ezek hatása alatt ismerte be, hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgoknak. A vádak nyilvánvalóan koholtak voltak. Az Olti Vilmos vezette népbírósági tanács 68 éve mégis bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá. az ítéletet az 1949. júliusi fellebbviteli tárgyaláson jogerőre emelték.

„Az európai nők közül a svájciak jutottak utolsóként választójoghoz, mégpedig 1971-ben.” Ezt szokás mondani, noha Liechtensteinben még később történt meg mindez, csak 1984-ben. Azért az országos svájci referendum eredménye nem minden szavazáson jelentett automatikus részvételt a nőknek. Némelyik kanton körömszakadtáig ragaszkodott a férfiak politikai előjogához, így Appenzell Innerrhodent csak a szövetségi bíróság 1991-es ítélete tudta rákényszeríteni arra, hogy ismerje el nők szavazati jogát.