A zseniális magyar képzőművész többször is menekülni és emigrálni kényszerült. A világ iránti érdeklődése nem csak vizuális természetű volt, a politika már fiatalon izgatta, és később is megőrizte érdeklődését. Moholy-Nagy László (1895–1946) aktívan politizált, a szabadság és eszményeit követte, de tisztánlátását nem veszítette el.
John Miltonnak (1608–1674), a nagy angol költőnek és Oliver Cromwell titkárának az Areopagitica című röpirata szerint a könyvek cenzúrája keresztyénietlen dolog, vagyis idegen a reformált vallásoktól. Afféle pápista vircsaft, amit semmiféle biblikus vagy antik hagyomány nem igazol. Mint írja: „egy könyvet megölni szinte felér egy ember megölésével”.
A Szent Márton legendájából vett jelmondata szerint élt: nem futamodott meg a munkától. És nem futamodott meg a nehézségektől sem. Márton Áron (1896–1980), a katolikus egyház gyulafehérvári püspöke különösen nehéz időszakban szolgálta vallási közösségét. Hosszú börtön és még hosszabb házi őrizet, összesen 18 év után 1967-ben nyerte el újra szabadságát. Ekkortól már szabadon mozoghatott, de az állami kontroll megmaradt, spiclik és provokátorok vették körül.
Tegnap Orbán Balázsnak azt kellett megmagyaráznia a parlamentben, miért nincsen Nikola Gruevszki, egykori macedón kormányfő tranzitzónában. Ma pedig a Facebookon arról ír, miért nincsen igaza a Magyar Helsinki Bizottságnak, amikor bírálta az államtitkár magyarázatát. A bejegyzés személyeskedő kitételeivel meg az obligát sorosozással itt most nem foglalkoznánk. Ami fontosabb: úgy tűnik, Orbán Balázs közvetve elismerte, hogy a magyar kormány jóvoltából tartózkodik Gruevszki Magyarországon.
A fél ország azt találgatja, vajon hogyan és miről hallgatták meg Nikola Gruevszki egykori macedón kormányfői a magyarországi menedékjogi eljárásban. A meghallgatáson elhangzottak természetesen titkosak, azokat a közvélemény nem ismerheti meg, mert számos érzékeny értesülést tartalmazhatnak.
A menekültügyi meghallgatások azonban nagyon hasonlítanak egymáshoz. Vannak olyan kérdések, amelyeket mindenképpen fel kell tenni az ügyintézőnek. Ezeket valószínűleg a láthatóan különleges bánásmódot élvező macedón kérelmező sem kerülhette el. Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd kollégánk megpróbálta rekonstruálni, milyen is a típusos eljárás, és hogyan nézhet ki az egy macedón kérelmező, igaz, nem feltétlenül Gruevszki esetében. Leginkább a kérdéseket sejthetjük, ezért csak olykor-olykor írtunk be válaszváltozatokat. Hogy egyértelmű legyen: ez egy "elképzelt GRU-formula", nem pedig egy valódi meghallgatási jegyzőkönyv, noha van kapcsolata a hazai menedékeljárások valóságával.
