Egy látszólag technikainak tűnő szabály, miszerint a letartóztatott polgárt késedelem nélkül bíróság elé kell állítani, hogy az döntsön a fogvatartás jogszerűségéről, alapvető változást hozott a jogrendszerekben, az egyén és az állam viszonyának megítélésében szerte a világban.
Felelősségből és emberségből elégtelenre vizsgázott a kormány a körmendi menekülttábor ügyében, amikor a szokatlan téli hideg idején is sátortáborban lakásra kötelezte a menedékkérőket. Ezt eddig is tudtuk, de most már bíróság is kimondta mindezt. Azóta az is kiderült: még az ombudsmant is megpróbálta megvezetni a menekültügyi hivatal, hogy jogszerűnek mímelje a nyilvánvaló igazságtalanságot és emberek kínzását.
Januári képek a körmendi táborról
„Csurmában” nem jó lenni. Ahogyan „rabomobilban” sem. A körszállítás fokozott biztonsági kockázatot jelent a büntetés-végrehajtásnak, és az utaztatás során a fogvatartottakra is számos veszély leselkedik. Mindenki tudja, hogy mindezt legjobb lenne elkerülni. Mégis hétfőnként sok száz, esetenként 1500 rabot indítanak útnak, hogy „anyabörtönétől” akár a 100 km-nél közelebb lévő intézetbe is több mint 12–16 óra alatt kerülhessen át. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a rabok körszállítását járja körül.
