A hatalom nehezen viseli a kontrollt. A humor és a politikai kritika különösen bosszantja. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szellemes népszavazási plakátkampánya feldühítette a kormány híveit is. A választási bizottság ugyan törvénysértőnek találja a kormánykritikus köztéri hirdetések eltakarását, de az érvénytelen szavazatra buzdító kampányt mellesleg nem tekinti legitimnek. Gyűlölködni szabad, viccelni meg nem?
Hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 6:5 arányban úgy találta, megsértették a választási törvényt, amikor Tiszaújvároson leragasztották a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) plakátjait. A döntésnek ezzel a részével természetesen egyetértünk. Népszavazási kampányidőszakban törvénysértő más közterületi politikai hirdetéseire ráplakátolni, azzal szándékosan elfedni mások politikai véleményét.
A szavazás szorossága viszont sokat elmond a mai közállapotainkról, az NVB működéséről. De ennél is aggasztóbb, hogy a vitában miféle álláspontokat foglaltak el az NVB tagjai (lásd az MTI tudósítását meg az ülés jegyzőkönyvét), és a testület határozatában is aknák vannak elrejtve.
Patyi András elnök szerint, aki a szavazásnál egyébként a többségi álláspontot támogatta, még az sem biztos, hogy a „Szavazz eredménytelenül!” hirdetések népszavazási plakátnak minősülnek-e, tekintve, hogy jogellenes a tartalmuk. Hogy miért is lenne jogellenes, arra az MTI tudósítása nem tér ki. (Az ülés jegyzőkönyvében már csak annyi szerepel, hogy Patyi szerint „egy országos népszavazás nem vicc.”)
Az érvénytelen szavazat ab ovo nem jogellenes, hiszen sem a választás rendjét, sem a választás tisztaságát nem érinti, ha valaki a szavazófülke magányában úgy dönt, hogy elutasítja a referendumot, és ennek így ad nyomatékot. Az érvénytelen szavazat általánosságban is csak annyit jelent, hogy szavazáson megjelenő választó nem képes vagy nem akar érvényesen voksolni. Ha ez jogellenes lenne, akkor szankcionálnák és „jogellenes szavazatoknak” hívnák ezeket a voksokat, nem pedig „érvénytelen szavazatoknak”. Ez azonban nyilvánvaló abszurditás volna egy olyan választási rendszerben, ahol választani, népszavazni nem kötelező, tehát a választópolgárnak távolmaradással, bojkottal egyébként is lehetősége van politikai álláspontja kifejezésére. Ha komolyan vennék Patyi álláspontját (és miért ne vennék, hiszen az NVB elnöke igen fontos közjogi méltóság), akkor ebből rövid úton az következnék, hogy bojkottra való felhívás is törvénysértő, vagyis a legtöbb ellenzéki párt kampánya is törvényt sért.
Vészjósló, ahogyan Patyi értelmezése visszaköszön az NVB határozatában is: „nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a plakátokon elhelyezett »szavazz érvénytelenül« felirat nem áll összhangban az [a népszavazási és a választási törvény] azon rendelkezésével, hogy érvényesen szavazni a válasz, azaz az igen vagy a nem feletti körbe írt, két egymást metsző vonallal lehet. Ezzel összefüggésben az [NVB] hivatkozik […] a [választási törvényben] foglalt alapelv abbéli tartalmára, mely szerint a jogintézményekkel, így a kampányoláshoz való joggal célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. A célhoz és tartalomhoz kötöttség pedig azt jelenti, hogy a kampányt folytatónak olyan magatartásra kell felhívnia, mely összhangban van a választójog gyakorlására vonatkozó szabályokkal. Ezek a szabályok ugyanis biztosítják a választópolgár számára, hogy a szavazás napján kifejezze arra vonatkozó véleményét, hogy támogatja, vagy nem támogatja a népszavazásra feltett kérdést.” Az NVB itt kilép a jogalkalmazói és -értelmezői szerepből, és kvázi jogalkotóként a választói joggal ellentétesnek minősíti az érvénytelen szavazatot és az arra való felhívást. Ilyen tiltó szabályt azonban a magyar választójogi szabályok egyelőre nem ismernek.
Rádi Péter választott tag ennél is továbbment, ő azt állította, hogy az érvénytelen szavatokra felhívás egyenesen szabotázs. Csak a rendeltetésszerű joggyakorlás élvez törvényi védelmet, márpedig szerinte az MKKP plakátjai nem tartoznak ebbe a körbe, így a bizottságnak nem is kell védelmet nyújtania. Ő a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását támogatta volna. A szabotázs kifejezés, persze, a köznyelvben sokféle tevékenység megnevezésére használható, a munkahátráltatástól a romboláson át egyenesen a titkos aknamunkáig. Rádi Péter NVB-tag most egy új réteggel gazdagítaná a szó jelentését. Csakhogy ez önkényes értelmezés, egy publicisztikában, politikai szónoklatban is erős csúsztatás lenne, de a választási bizottság ülésére biztos nem való. A választások, referendumok esetében szabotázsnak csakis a választás, népszavazás és európai kezdeményezés rendje elleni bűntett vagy a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése tekinthető, amelyet a Büntető törvénykönyv (Btk.) szankcionál, tehát bűncselekmény. Rádi nem gondolhatja komolyan, hogy az MKKP érvénytelen szavazatra felhívó plakátolása az volna. Mert ha igen, akkor hivatalos személyként feljelentést kellene tennie. Ezt nyilván ő is nevetséges képtelenségnek tartaná.
Vele szemben dr. Tóta Áronné dr. Zentai Ildikó úgy találta, azért nem kell védeni az MKKP plakátjait, mert egy részük nem kapcsolódik a népszavazáshoz. Ez már csak azért is furcsa lenne, mert a viccpárt mindegyik köztéri hirdetését egy olyan sablon keretezi, amelyen vagy az olvasható: „Hülye kérdésre hülye választ! Szavazz érvénytelenül!”, vagy pedig az: „Szavazz érvénytelenül!” Pont ez az, ami Rádi szerint maga a szabotázs, Tótané azonban mégsem látja. Az NVB hétfői határozatába is bekerült, miszerint az utóbbi változat „egyáltalán nem hozható összefüggésbe a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazással”. Még egyszer: az NVB szerint „egyáltalán nem.” Tehát még csak nem is „megtévesztő módon”. De vajon az elkövetkező hetekben milyen más szavazásra kerül még sor Tiszaújvárosban?
Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja szerint az MKKP plakátjai azért nem férnek bele a rendeltetésszerű joggyakorlás kereteibe, mert azok „szélsőségesen liberálisak”. Ejnye, ezek szerint még nem ért oda az új pártbrossura, hogy ezeket szombat óta „nihilistának” kell minősíteni?
De őrizzük meg komolyságunkat, mert a baj nagy. Az NVB-ben megfogalmazódó, tovagyűrűző balhitek veszélyeztetik a választás szabadságát. A terézvárosi önkormányzat néhány napja kiadott önkényes jogértelmezése szerint például – az apropót ismét az MKKP-nak a leszaggatott plakátjai kínálták – az „országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé”. Erről, persze, szó sincs, ez a megkötés csak az ingyenes tévés politikai reklámokra vonatkozik.
Kampányidőszakban az államnak éppen az a kötelessége, hogy az eltérő politikai véleményeknek teret biztosítson, azok megjelenését védje, hogy a jól informált választópolgár felelős választ tudjon adni még akár – mint jelen esetben – egy rossz népszavazási kérdésre is. Érvénytelen kérdésre érvénytelen szavazatot!
