A kormány arra készül, hogy felélesztve az 1949 és 1989 között dívó rendőrállami gyakorlatot, bűncselekménynek nyilvánítsa az ország területére való beutazás szabályainak megsértését. A tiltott határátlépés a jogállami forradalom óta csak akkor büntethető, ha fegyveresen követik el. A vasfüggöny után újabb borzalom éled újjá.
Nyílt levélben fogalmaztuk meg Pintér Sándor belügyminiszterenek, a Magyar Helsinki Bizottság miért tartja elfuserált ötletnek kerítést, biztonsági határzárat, új vasfüggönyt építeni a szerb határra. Felkai László államtitkár alant közölt válaszából kiderül, hogy az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Alapja hét év alatt 7 milliárdot biztosít Magyarországnak 2020-ig menekültügyi célokra. A magyar kormány ehhez 2 milliárdot (ez az uniós támogatáshoz szükséges kötelező önrész) tesz még hozzá.
Azt azért jó tudni, bár fura módon erről a levélíró nem emlékezik meg, hogy ezen túl is hozzájárul az állami költségvetés a menedékkérők és nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) ellátásához. Nem őrült öszegről van szó. Tavaly a BM BÁH adatai szerint összesen 2,6 milliárdot költött a központi büdzsé menekültügyi célokra. Ez a teljes költségvetés 2 tízezreléke volt vagy másképpen: 0,02%-a.
Ezen túl Magyarországnak lehetősége lenne uniós krízispénzeket lehívni, ahogyan korábban ezt Málta, Ciprus, Olaszország vagy Spanyolország megtette. Meglátjuk, ebben mire jut majd a budapesti kormány.
Kósa Lajos januárban még azt állította, hogy a terorizmusnál nagyobb veszélyt jelent az országra a "bevándorlás", azaz a menedékkérők. "Nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni" - mondta a Fidesz újsütetű menekültügyi tótumfaktuma. Azóta változott a képlet. A "megélhetési bevándorlók" egyenesen potenciális terroristák, az Iszlám Állam utazó bombái lettek. Nyilván, nem lehet kizárni, hogy némely irregurális vándor rossz szándékkal érkezik, noha a menedékkérők nemzetbiztonsági szűrése folymatos, de az üldözöttek egészének azonosítása üldözőikkel így is meglehetős cinizmusra és felelőtlenségre vall.
Szabadság, egyenlőség, testvériség! Kedves Barátaim!
Ma van a francia forradalom 226. évfordulója. Annak a forradalomnak, amelynek egyik jelszava a testvériség volt, az érték, amire a kereszténység épül. A kormány mára megtagadta az európai keresztény civilizáció alapértékeit.
A saját, egypárti Alaptörvényében még azt írta, hogy „Valljuk az elesettek megsegítését”. Ehhez képest ma az országunkba érkező menekültekről potenciális terroristaként beszél. Sőt a Helsinki Bizottság szakmai kritikájára válaszolva azt mondja, hogy nem fogja megvárni, míg az illegális bevándorlók fegyveresen érkeznek hazánkba. A kormány kommunikációjában mindenki illegális bevándorló, aki vízum nélkül érkezik Magyarországra, őket automatikusan fogdába zárná.
Nyolc éve dolgozom menekültekkel, és soha olyan elgyötörtséget nem láttam, mint most a szír menekültek arcán. Cinikus és embertelen az, aki megélhetési bevándorlónak titulálja azt a szír családapát, akinek a felesége és öt gyereke halt meg a bombázásban.
Délután 6-kor kezdődik a készülő vasfüggöny és a kormány embertelen menekültpolitikája elleni tiltakozás. A tüntetők a budapesti Bazilika elől indulnak.
A kereszténység és a menedékjog nyilvánvalóan szoros kapcsolatáról most nem térünk ki. Csak annyit jegyzünk meg, hogy július 14. nem csupán a nagy francia forradalom, de Szent Kamill emléknapja is.
Ez a XVI. századi szent ifjúkorában leginkább a kockajáték mértéktelen élvezetével hívta fel magára a figyelmet, hogy aztán megvilágosodása után a szegények, hajléktalanok, betegek szolgálatával hirdesse a Megváltó dicséretét.
Rendtársaival együtt vörös keresztet hordott ruháján, innen a Vöröskereszt mai szimbóluma.
Jelmondatát tán érdemes felidézni az irgalmasságával és kereszténységével hivalkodó kormányunknak is: Segítséget nyújtva embertársainknak Krisztusnak nyújtunk segítséget!
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elé idézték a Budapest Rendőr-főkapitányságot (BRFK), mert egy civil vizsgálat azt mutatja: hajléktalan embereket az átlagnál jóval gyakrabban igazoltatnak akkor is, ha semmiféle normát nem sértenek meg. A rendőrségnek most bizonyítani kell, gyakorlata nem diszkriminatív és nem zaklatás.
