Nincsen kormánypárti politikus, aki ki ne jelentené, hogy természetesen az „igazi menekülteket” befogadjuk, mindig is befogadtuk. A gyakorlat itt is más, mint a retorika. Olykor a menedékkérő ártatlanul is börtönbe kerül.

A Helsinki Bizottság ügyfele, Ali 2008-ban menekült el Szomáliából, mert az ő törzse alacsony rangúnak számított, így a domináns törzshöz tartozók verték, rabszolgaként dolgoztatták és több családtagját elrabolták, megölték. Ráadásul az Al Shabab iszlamista terrorszervezet öngyilkos merényletre akarta kényszeríteni. Magyarországra viszontagságos úton jutott el a sivatagon, Etiópián, Bagdadon és Törökországon át, de írásunk szempontjából az igazán lényeges az, amikor Görögországban embercsempésztől hamis iratokat tudott venni és egy repjegyet ferihegyi átszállással. Ali rokonaihoz igyekezett Svédországba, Svájcba. Amikor először leszállt, még annyit látott a reptéren, hogy „Welcome to Hungary”, majd az útlevél-ellenőrzésen aztán annak rendje és módja szerint kiderült, hogy papírjai nem sajátjai és a rendőrség ki is hallgatta, mindent beismert és menedékjogot kért.

Ettől kezdve közel egy évig nem sokat látott hazánkból, leginkább csak rácsokat, zárkát és őröket, ugyanis a bíróság ügyészi indítványra a dokumentumok számához igazodva négy rendbeli közokirat-hamisítás miatt indult eljárásban előzetes letartóztatásba helyezte.

A menekültek helyezetés rendező 1951 genfi egyezmény 31. cikke külön is foglalkozik azokkal, akik jogellenesen lépnek be olyan országból, ahol veszélyben voltak, majd jogellenes belépésüket azonnal jelzik és menedéket kérnek. Ezeket a személyeket az államok nem büntethetik.

Ali tehát formálisan bűncselekményt követett el, de büntethetőségét nemzetközi egyezmény zárta ki. Ilyenkor a helyes az, ha a büntetőeljárást felfüggesztik a menedékjogi eljárás befejezéséig és utána döntenek a felelősségről: ha védelmet kap, akkor fel kell menteni.

Ali esetében nem ez történt, hanem nemes egyszerűséggel lecsukták, előzetes letartóztatásba helyezték.

Tudni kell azt is, hogy a nagyon súlyos traumákat elszenvedő menedékkérők esetén az egyébként is fokozott stresszel járó fogvatartás sokkal nehezebb. Ráadásul Ali nem kérhette országa segítségét, mivel a menedékkérők hazájának külképviseletével nem lehet a kapcsolatot felvenni, nehogy az üldözők tudomást szerezzenek a kérelemről és megbosszulják akár az otthon maradt családon. A súlyosan beteg Ali emellett gyakorlatilag nem tudott senkivel sem érdemben kommunikálni a fogvatartás alatt. Ali ezért kétségbeesésében a börtönben eltöltött 5 hónap után kérte, hogy keressék meg a testvéreit, akinek a mobilszámát is tudta és menedékkérelmét is visszavonta, hogy inkább küldjék vissza Görögországba, ahol legalább nem volt lecsukva. Alit persze nem lehetett Görögországba visszaküldeni, mert ahogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében megállapította, az nem biztonságos ország, menekültrendszere összeomlott, nem volt képes (és ma sem képes) védelmet adni, valamint a menedékkérőt gyakran küldik vissza származási országába, vagyis kínzásba és halálba (ez az ún. „láncvisszaküldés”).

Végül Ali egy év után szabadult 2010 végén, és nem sokkal rá megkapta a menekültstátuszt is – ekkor már a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. A kerületi és a fővárosi bíróság ezután megrovásban részesítette, mert álláspontjuk szerint Görögországban kellett volna menedéket kérnie. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának álláspontjára is tekintettel a Kúria azzal dobta vissza az ítéletet, hogy meg kell vizsgálni, mi történt Alival Görögországban, noha ekkor már a Legfőbb Ügyészség is a felmentését kérte. És megint hosszú idő telt el, mire a kerületi bíróság újra érdemben tudott dönteni, és büntethetőséget kizáró ok miatt végül jogerősen felmentette Alit.

A férfi eljárása mintegy hat évig húzódott és közben egy évet volt előzetes letartóztatásban. Az elszenvedett megpróbáltatások ellentételezéséről megpróbáltunk megegyezni az Igazságügyi Minisztériummal, de érdemi választ nem kaptunk, ezért most Ali pert indított kártalanítás miatt Magyarországon és a tisztességes eljárás sérelme miatt Strasbourgban.

Tapasztalataink szerint a legtöbb uniós tagállamban ilyen esetekben meg sem indítják a büntetőeljárást – míg nálunk a Helsinki Bizottságnak több ügyfelének is Alihoz hasonló a története. Ali jelenleg már nem él és dolgozik Magyarországon – nem a magyar emberekkel van baja, de ezek után nem sok kedve maradt itt lenni.

Fazekas Tamás