Helsinki Figyelő


A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló törvény egyáltalán nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet, hanem újracsomagolja azt. Nálunk nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje. A kormány önmagához intéz kérést mandinerből, az Országgyűlésre pattintva. Ráadásul még határidő sem szerepel a jogszabályban. Az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosítása létrehozza a különleges jogrend kistestvérét. A kormány valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Civil jogvédők beszélgetnek a törvényjavaslatokról, az elmúlt hónapokról és a jövőről. Kádár András Kristóf és Pardavi Márta (Magyar Helsinki Bizottság), Szabó Máté Dániel (TASZ), valamint Vig Dávid (Amnesty International Magyarország). A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra újságíró vezeti. Helsinki Hangadó 3.

tulhatalom.png

tovább

Szigorították a rémhírterjesztést a büntető törvénykönyvben. A közelmúltban több emberrel szemben is büntetőeljárást indítottak, előfordult, hogy emiatt, hajnalban vitték be őket a rendőrségre, pár esetben a büntetőeljárást megszüntették. Azoknak adunk itt tanácsot, akikkel szemben indokolatlanul lép fel a rendőrség. Ha úgy gondolod, hogy veled szemben jogsértő volt a rendőrség fellépése, akkor kérj jogi tanácsot, képviseletet a Magyar Helsinki Bizottságtól a helsinki@helsinki.hu e-mail címen. 

remhir.jpg

tovább

Jogszerűen vezénylik-e le az ideit érettségit?  Mennyire igazságos, hogy nem lesz szóbeli? A lehetőségekhez képest biztonságossá tették-e a diákok és a tanárok számára az iskolákat? Hogyan lehetett egyáltalán felkészülni a vizsgákra? Mi történt a többi diákkal? Mennyire sikerült a digitális átállás? Mennyire érvényesült az oktatási esélyegyenlőség a szegény gyerekek tízezreinél? A Helsinki Hangadó műsorában megszólal Fazekas Tamás ügyvéd, Törley Katalin tanár és szülő és Zádori Zsigmond érettségiző diák. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra újságíró vezeti.  

 

Vajon a rendőr, ha igazoltat vagy szondáztat, mennyire jöhet közel? Mi van, ha nincs a rendőrön védőfelszerelés? Biztosak lehetünk-e abban, hogy sterilek az eszközök, amiket használ? A lényeg: a rendőrség álláspontja szerint a szondák sterilek, és nyugodtan megfújhatjuk őket. Az viszont nem választás kérdése, hogyha megállít a rendőr, akkor maszk nélkül is közel jöhet. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója.

rendor_maszk_nelkul.jpg

Hogy biztonsággal választ adhassunk a hozzánk érkező kérdésekre, mi is feltettünk néhány kérdést az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK). A válaszból kiderült, hogy kiadtak egy belső, az összes rendőr számára elérhető eljárásrendet a védőeszközök használatáról. A rendkívüli szabályozás célja az is, hogy csökkentsék a fertőzés veszélyét. Ezen kívül „a police.hu-n elérhető”, a rendőröket segítő járványügyi tájékoztatókra is hivatkoztak. Bár sokáig kerestük, helyszíni intézkedéssel és szondáztatással kapcsolatos nyilvános tájékoztatót mi nem találtunk. Meglehet, mi vagyunk ügyetlenek.

Tehát iránymutatást kaptak ugyan a rendőrök a kézfertőtlenítő és a védőeszközök használatáról, az azonban továbbra is kérdéses, hogy milyen esetekben hordanak a rendőrök maszkot és használnak fertőtlenítőt. Több forrásból kaptunk információt olyan rendőri intézkedésekről, melyek során a rendőrök nem viseltek maszkot. (Lásd képünket.)

Ahogy arról a kijárási korlátozással kapcsolatos gyakori kérdésekről szóló tájékoztatónkban is írtunk: a rendőr feladata ellátása érdekében olyan közel jön, ahogy azt az adott helyzetben indokoltnak tartja. A rendőrre nem vonatkozik a 1,5 m-es távolságtartás szabálya. Ha valakivel szemben jogszerűen intézkednek, például igazoltatják, köteles a rendőrrel együttműködni, az utasításának engedelmeskedni. Ez független attól, hogy a rendőrön van-e védőfelszerelés vagy nincs. Vagyis meg kell mutatnia az iratait akkor is, ha a rendőr nem visel maszkot.

A szondáztatás ügyében a rendőrség arról tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy az ORFK szakmai iránymutatása „ajánlja” a nagyobb számban egymás után történő közúti szondáztatás mellőzését. A rendőrség viszont továbbra is végez általános, „szórványos” alkoholszint-ellenőrzést az utakon. Az ORFK tájékoztatása szerint az ittasság ellenőrzését végző rendőrök rendelkeznek védőfelszereléssel és védőeszközökkel. Arra, hogy pontosan milyen védőeszközt és felszerelést kell használni a rendőröknek a szondáztatáskor, nem tért ki a tájékoztatás.

A rendőrség hivatalos álláspontja szerint az elektronikus légalkohol-tesztereknél (szondáknál) – mint az Indexnek írták„a befújás által az eszközről az ellenőrzött személyre történő fertőződés lehetősége nem áll fenn”. Hogy ez kit nyugtat meg, és kit bizonytalanít el, az leginkább vérmérséklet kérdése.

Azt azonban fontos tudni, hogy a szonda megfújása a helyszínen eddig is önkéntes volt. Ha a sofőr erre nem hajlandó, a rendőr előállíthatja egészségügyi ügyeletre vagy kórházba mintavételre, ami viszont már kötelező. Szóval végeredményben – mint eddig is – rajtunk áll, hogy a helyszínen gyorsan túlesünk-e rajta vagy megkockáztatjuk a macerásabb és, meglehet, fertőzésveszélyesebb tortúrát.

Annak semmi akadálya, hogy az állampolgár megkérdezze a rendőrtől, hogy megfelelően fertőtlenítette-e a szondát, és csak akkor fújja meg a helyszínen, ha erre igenlő választ kap. A rendőr nem kötelezhető a szonda megtisztítására, ezért praktikus lehet, ha van a kocsiban fertőtlenítő, aminek a használatát a rendőr engedélyezheti. 

Egy hónapja lépett hatályba a felhatalmazási törvény. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a veszélyhelyzet ideje alatt? A Magyar Helsinki Bizottság videója.

 

Tökéletesen sűríti magába a rendeleti kormányzás jellegzetességeit a kórházparancsnoki rendszer felállításáról szóló kormányrendelet. Az egész néhány paragrafusból áll, laikusok számára is könnyen olvasható. Lényege, hogy a járvány elleni védekezés biztosítása érdekében bevonja a fegyveres szerveket az egészségügyi intézmények és készletek védelmébe. Az elsőre egyszerűnek tűnő változtatás látszólag egyértelmű célt szolgál, de mégsem.

korhazparancsnok4.jpg

Szabó Géza balassagyarmati főigazgató főorvos és Fábián Bertold rendőr alezredes, kórházparancsnok

Fotók: MTI

tovább

A világ nagy része önkéntesen vagy kényszerből karanténba vonult. De mi van azokkal, akik a járványtól függetlenül el vannak zárva a társadalomtól? Vajon az ő életükre milyen hatással vannak most a külvilágban zajló események? A fogvatartottak élete rendkívül behatárolt, és ez a világ most valamivel közelebb került hozzánk. Mi is kezdjük megérteni, hogy milyen is az, ha korlátozva van a szabadságunk. A témáról a Magyar Helsinki Bizottság két munkatársa, Ivány Borbála és Tarnai Dóra beszélgetett az Auróra x Bánkitó Karanténfesztivál keretében.

tovább

Április 9-én a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai online beszélgetést folytattak újságírókkal. Az erről készítette hangfelvétel szerkesztett változata hallható itt. A témák: felhatalmazási törvény, rendkívüli jogrend, tranzitzónák, börtönök, új jogvédelmi területek és egy kiutasított iráni diák esete. Válaszadók a megszólalás sorrendjében: Kádár András Kristóf, a szervezet társelnöke, Léderer András főmunkatárs, Zádori Zsolt sajtós munkatárs. 

Az Alkotmánybíróságnak (AB) kiemelt szerepe volna a jogállam és a polgárok szabadságjogainak védelmében különleges jogrend idején. Ehhez képest az AB elnökének új utasítása még inkább megnehezíti, hogy a jogszabályok vagy bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata hatékony legyen. Az utasítás szűkíti a vitára adott teret, és lehetővé teszi, hogy még az eddigieknél is rövidebb indokolással utasítsák vissza az alkotmányjogi panaszokat. Ez különösen aggasztó, amikor a kormány rendelettel írhat felül bármilyen törvényt.

jusztic_szajkosar_invert_nem_a_korlatlan_hatalom_az_orvossag.png

tovább

A bíróság elutasította egy nálunk tanuló, negyedéves iráni gyógyszerész hallgató kérelmét. Az kérte, hogy ne deportálják Magyarországról hazájába, a koronavírus-járvány egyik gócpontjának számító Iránba. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem követett el semmi törvénybe ütközőt, és valójában a hatóságok sem mutattak be semmilyen bizonyítékot. Mégis még a büntetőeljárás lezárulta előtt mindent megtesznek azért, hogy mihamarabb kizsuppolhassák innen. Nem számítanak a tények, a bizonyítékok hiánya, az abszurd vádakat cáfoló bizonyítékok sora, az ártatlanság vélelme, de még maga a nyilvánvaló ártatlanság sem, csak a hatalom nyers akarata. Semmi kétségünk: egy politikai indíttatású koncepciós eljárás áldozata ügyfelünk.


tovább