Helsinki Figyelő


Kik vagyunk?

2017. június 19. presshelsinki

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG


A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet, közhasznú egyesület, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújtunk menekülőknek, fogvatartottaknak és hatósági erőszak áldozatainak.

1989 – Alapításunk éve.

1994 – Ettől kezdve foglalkozunk hivatásszerű jogvédelemmel.

 

HOGY MIT JELENT AZ, HOGY JOGVÉDŐ VAGY EMBERI JOGI SZERVEZET VAGYUNK?

 

Sokszor érezzük azt, hogy védtelenek vagyunk a hatalmas állammal szemben. Sokan közülünk (fogyatékossággal élők, romák, külföldiek stb.) még kiszolgáltatottabbak: gyakrabban éri őket diszkrimináció, vagy nem tudják a saját érdekeiket érvényesíteni, mert például nincs pénzük ügyvédi segítségre, ha sérelem éri őket.

A Helsinki Bizottság azoknak segít, akiknek az állam megsérti az emberi jogaikat. Ügyfeleink: menekült, fogva tartott, diszkriminált emberek.

Az alapításkor mindössze néhány fős szervezetben mára több mint húszan – jogászok mellett orvosok, közgazdászok, szociológusok és újságírók – dolgozunk. Kezdetben elsősorban ingyenes jogi tanácsadással és képviselettel foglalkoztunk, ma már több területre kiterjedő, sokrétű, a kutatást és a szakmai képzést is magába foglaló jogvédő tevékenységet folytatunk.

 

FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖREINK:

 

  • a jogállam védelme
  • menekülők jogvédelme
  • rendőri tevékenység ellenőrzése
  • fogvatartottak jogainak védelme

MIÉRT SZEREPEL HELSINKI VÁROSA A NEVÜNKBEN?

 

A Magyar Helsinki Bizottság egy magyar egyesület. Szinte kizárólag magyarországi ügyekkel, az itteni hatóságok jogsértéseivel foglalkozik. Akkor mi közünk mégis Helsinkihez? Helsinki az emberi jogok és egy tekintélyes emberi jogi mozgalom védjegye. Európa és Észak-Amerika kormányai 1975. augusztus 1-jén írták alá a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat.

 

 

A kommunista blokk országaiban ennek nyomán alakultak meg azok a nevükben a záróokmányra utaló öntevékeny csoportok, amelyek saját államaikon kérték számon az egyezményben garantált jogokat. A magyar csoport 1989-ben alakult elsősorban az első szabad parlamenti választás tisztességességének civil ellenőrzése érdekében, de a szervezet már az Alapító Nyilatkozatában a menekültügyi és a fogvatartási ügyeket jelölte meg fő tevékenységi területeként.

Nincs új a nap alatt. Már a XIX. század végén túlzsúfoltsággal küszködtek a hazai börtönök. Az állam költséges börtönépítésekbe kezdett. Jórészt akkoriban húzták fel azokat a megyeszékhelyi börtönöket, amelyekben ma a legnagyobb a zsúfoltság. Igaz, a cellák akkor magánzárkának készültek, és ma akár 4–6 fogvatartottat helyeznek el bennük.

csillag2.jpg

tovább

– A maximálisan szabad hatalom felelőssége eltűrni az érvekkel alátámasztott bírálatot, és nem szankciókkal válaszolni, ellenséget, árulót kiáltani, hanem megfontolni, nem lehet-e a kritikusnak igaza – mondta Kádár András Kristóf a Polgári Magyarországért Alapítvány december 9-iki konferenciáján. Az alábbiakban közöljük előadása szerkesztett változatát. ekezes.jpg

tovább

Alkotmányellenes rendelkezés alapján tartják fogva szeptember óta S. Sándort. Sem ő, sem ügyvédje nem lehetett jelen az előzetes letartóztatás elrendelésén. A fogva tartott férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. A jogvédő szervezet szeretné elérni a büntetőeljárási törvény módosítását is.

 habeas_corpus_1929.jpg

tovább

Három éves múlt és Szíriában született. Egyidős a polgárháborúval. Shakirah családja földönfutó lett és szétszóródott. Volt három hónap, amikor apja Irakban, anyja Svédországban, a kislány Magyarországon. Múlt hét óta anya és lánya újra együtt van.

shakirah2.JPG

tovább

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint embertelen bánásmódnak minősül a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés, amely megfoszt a szabadulás ésszerű esélyétől. Vajon a – házelnök szavai szerint – „strasbourgi idiótáknak” a „felháborító döntése” (©miniszterelnök) csakis a saját szórakozásukra és az igazságszerető emberek bosszantására született volna?

iran-hanging-07_23_2005.jpgFiatalkorúak kivégzése Iránban 2005-ben

A strasbourgi bíróság fontos lépést tett a jogállami büntetések humanizálása felé. Rögzítette, hogy ugyan lehet élete végig börtönben az elkövető, de emberi lénytől nem vehetjük el igazságosan a reményt, vagyis nem semmisítjük meg emberségében (jogi értelemben: emberi méltóságában) – minderről korábban már részletesebben is írtunk. Nem az áldozatok és a túlélő családtagok jogai versenyeznek tehát a bűnösök jogaival. Az ítélet nem a bűnről, hanem a büntetésről rendelkezik, a modern büntetési rendszerről, amelyet egy demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó jogállam tart fenn és a büntetésről, amelyet végrehajt.

tovább

Balog Zoltán miniszter szíves figyelmébe, aki kívánatosnak tekinti a cigány gyerekek oktatási elkülönítését: Ez "csak arra jó, hogy elősegítse és állandósítsa azt a patológiát, amelyet állítólag orvosolni óhajt. Az olyan gyerekek, akiket nevelhetetlennek minősítenek, rendszerint valóban nevelhetetlenné válnak. Azaz nevelési atrófia lép fel. Köztudomású dolog, hogy ha valakinek úgy elkötik a karját vagy a lábát, hogy nem tudja használni, akkor e végtagja előbb-utóbb használhatatlanná válik. Ugyanez érvényes az emberi intellektusra is." Az üzenet 1965-ben született.

Balog-Zoltan(650x433).jpg

 

tovább

„Enni, az a válasz, a világ válasza. Mint egy ölelés. Jóllakni, az béke. Szebb, mint a szerelem. Jó az étel, istenáldotta jó.” Kornis Mihály a Magyar Helsinki Bizottság 25. születésnapjának ünnepi műsorában olvasta fel írását. Az író tiszteletdíját a Gyermekétkeztetési Alapnak ajánlotta fel.

 happy-birthday.jpg

 

tovább

Az állam még jogállamként is túlhatalommal rendelkezik, és hajlamos polgárainak az emberi jogait figyelmen kívül hagyni, olykor lábbal tiporni; hátha még ez az állam nem jogállam. A feladat örök: a 25 éve legálisan működő Magyar Helsinki Bizottság a magyar államnak és szerveinek működését ellenőrzi, s ha kell, ügyfelei érdekében fellép az állammal szemben. Perben áll vele, de nem haragban. Az ország professzionális civil jogvédői így dolgoznak. Film.

A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó Andrást, Darvasi Lászlót, Erdős Virágot, Grecsó Krisztiánt, Parti Nagy Lajost, Térey Jánost) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.

corpus chr.jpg

Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája, Térey János strófákba tördelt rövidprózája és Cserna-Szabó András elbeszélése után adjuk közre Grecsó Krisztián esszéjét, amit a 9. cikk inspirált a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságról.

tovább