Helsinki Figyelő

Bob Geldof punk énekest annyira megindította egy etióp éhező menekültekről szóló BBC-riport, hogy 1984-ben eldöntette, népszerű zenésztársaival karácsonyi gyűjtést szervez a szenvedőknek. Az alkalmi banda (Band Aid) kislemezzel rukkolt ki karácsonyra, amely elképesztő siker lett. Amerikában is követői voltak, és a USA for Africa, illetve Lionel Ritchie és Michael Jackson dala még nagyobb bevételt hozott. Geldof erre is rátronfolt, amikor 1985 nyarán egy ikerkoncertet szervezett Londonba és Philadelphiába, amelyen felvonult a popipar színe-java, az akkori fiatalok és a hatvanas évek szupersztárjai is. Ezeknek az elkényeztetett, sokszor jogosan féktelen önzéssel vádolt művészeknek sikerült legalább egyetlen napra összerántani a világ tévénéző felét egy nemes ügy érdekében.

0713_live_aid_2.jpg

tovább

Mozgalmi, politikai tevékenységét 17 évesen ismerték el Nobel-békedíjjal. A pakisztáni „kislány” akkor már évek óta küzdött a lányok, asszonyok tanuláshoz fűződő jogaiért. Túl volt egy merényleten is, amelyben a tálibok megpróbálták meggyilkolni őt. Életveszélyes sérüléseiből felépülve továbbfolytatta küzdelmét. A szunnita muszlim aktivista angliai emigrációban hozta létre alapítványát, amely az eddig kirekesztettek tanulásai lehetőségét támogatja. Malála Júszafzai még csak ma lett huszonhárom éves.

0712_malala_juszafzai_3.jpg

tovább

1989 csodája után sokan képzeltük, hogy a világ végérvényesen szakít korábbi esztelen gyakorlataival, így nem lesz több népirtás sem. Azonban a ruandai és a srebrenicai genocídium néhány éven belül ki kellett józanítsa az álmodozókat: a megváltás még távol, a történelem nem ért véget, „az emberfaj sárkányfog-vetemény” ma is.

(Hangos változat, podcast itt.)

0711_srebrenica_3.jpg

tovább

Meglehetősen ritka eset, ha az ügyészség által emelt vád alapján valakit jogerősen elítélnek, majd az ügyészség legfőbb szerve a legmagasabb bírósághoz fordul felmentést kérve, mert az ítéletet a vádlottakkal és védőjükkel együtt alkotmányellenesnek tartja. Ennél is jóval ritkább, hogy a Kúria ezt követően a támadott ítéletet mégsem változtatja meg. Az pedig szinte a sci-fi kategóriája, hogy ezután az Alkotmánybíróság is úgy foglal állást, hogy a szólásszabadságot sértő büntetés teljes rendben van. Mindez itthon megtörtént a 2015-ös nemzeti konzultációs plakátokat lefestő szegedi ügyfeleink esetében.

kekesi_plakat.jpg

tovább

A Kongói Szabad Állam mint a megvalósult földi pokol híresült el. II. Lipót belga király magánbirtokán hosszú időn át háborítatlanul folyhatott a helybeli lakosság brutális kizsákmányolása, megalázása, kínzása és legyilkolása. Abban, hogy a visszafogott becslések szerint 1,5–3 millió áldozatot szedő terrornak végül 1908-ban mégis véget vetettek, a nemzetközi nyomásnak is komoly szerepe volt. A közvélemény szemét azok a szakszerű és megrázó híradások nyitották fel, amelyek elsősorban Roger Casement diplomata-politikus (1864–1916) és Edmund Dene Morel (1873–1924) újságíró nevéhez köthetők. Utóbbi volt a belga felelősség-elhárítás elleni nemzetközi kampány motorja is. Bizony, külföldről támogatta a tömeggyilkosságok elleni harcot. Az ő születését ünnepeljük ma.

(Hangos változat, podcast itt.)

0710_morel_3.jpg

tovább

Fischer Ádám, a világhírű karmester 21 év óta a Magyar Helsinki Bizottság Egyesület tagja. Az emberi jogokat mindannyiunk elidegeníthetetlen jussának tekinti. Közéleti vitákban is gyakran megnyilvánul, interjúiban sem kerüli ki a kényes kérdéseket. Legutóbbi nyilatkozatai után éles támadások érték. Mostani írásában ezekre reagál.

fischer_adam4_1.jpg

tovább

Sok szentnél és mártírnál nem tudjuk pontosan, mikor született, azt viszont igen, mikor halt meg. Lavrentyij Pavlovics Berija (1899–1953), a szovjet belügyi apparátus és állambiztonság rettegett vezetője egészen bizonyosan nem volt szent. Tömeggyilkos volt inkább, bár nem emiatt van az, hogy nála meg a halálozás dátumában lehetünk bizonytalanok. Meg a halál nemét illetően. Egy biztos: erőszakos halált halt valamikor 1953. június 26. és december 23. között.

(Hangos változat, podcast itt.)

0709_berija.jpg

tovább

A „feketetörvény” száz éven át volt hatályban és leplezetlenül kiszolgálta az angol földesurak érdekeit. Nem csak arról volt szó, hogy szigorúan védte a tulajdonukat, hanem halállal büntetett 50 új „rendkívüli vétséget”. Mindennek az lett volna a szerepe, hogy elrettentse a vadorzókat és más törvényenkívülieket. Ez sem sikerült. De a legnagyobb gond a szankciók aránytalansága volt, illetve az, hogy a törvényalkotó felrúgta a fegyveregyenlőség elvét a büntetőeljárásban, és a polgárral szemben az egyetlen társadalmi csoportot (a nagybirtokosokat) kiszolgáló állam oldalán avatkozott be. Volt olyan bíróság, amelyik ezt nem nézte tétlenül.

0708_balack_act.jpg

tovább

Jeanne d’Arcot bírái 1431-ben előbb életfogytiglani börtönre, majd máglyahalálra ítélték. 25 év múlva rehabilitálták. Boldoggá 1909-ben, szentté 1920-ban avatták. Az inkvizíciós eljárás hibáit jogi értelemben sikerült orvosolni, sőt Johanna alakját egyenesen glorifikálták. Ám az életét senki nem tudta már visszaadni. A halálbüntetés híveinek és a büntetőeljárások jogállami biztosítékait felesleges sallangoknak vagy egyenesen bűnpártolásnak tekintő kritikusoknak érdemes megismerni, hogyan néz az ki, amikor az ítélkezés kollektivista és nem független.

(Hangos változat, podcast itt.)

0707_jeanne_darc_2.jpg

tovább

Másfél hónap telt el azóta, mióta George Floydot négy rendőr igazoltatás közben kirángatta a kocsijából, és megbilincselve a földre teperte. Az egyik minneapolisi rendőr zsebre tett kézzel 8 perc 46 másodpercen keresztül térdelt a fekete férfi nyakán, aki hiába könyörgött levegőért, végül megfulladt. Magyarországon is tudunk hasonló esetekről? A hatósági erőszaknak tipikusan kik az áldozatai, és mennyire jellemző, hogy a szükségesnél erőszakosakabbak vagy kifejezetten brutálisak a rendőrök? Az állam nálunk kellő eréllyel lép-e fel az egyenruhás erőszakkal szemben? Erről beszélgetett Németh Zsolt kriminológus, Kádár András Kristóf ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Tarnai Dóra, a Helsinki Bizottság jogásza. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra újságíró vezette.

rendori_eroszak.jpg

tovább