Helsinki Figyelő

A Helsinki Figyelő első posztját 2014. október 28-án tettük ki a blog.hu-ra. Ez pedig az 1165., egyben az utolsó bejegyzésünk. Otthonosan éreztük magunkat itt. Hazajártunk. Nagyszerű volt, hogy a Magyar Helsinki Bizottság közvetlenül tudta ismertetni álláspontját az olvasóknak, meg tudta mutatni ügyfeleit és fontos ügyeit.

Annak különösen örültünk, hogy nézettségüket megsokszorozva posztjaink rendszeresen kerültek ki az Index címlapjára. Természetellenes és tarthatatlan, hogy már nem örülünk ennek. Emiatt megyünk el most.

index-bucsuzas.jpg

Az Index előző szerkesztősége testületileg mondott nemet a függetlenségüket érő hol fondorlatos, hol határozott támadásokra. Követték kirúgott főszerkesztőjüket, és felmondtak. Bátor gesztusuk a széles közvéleménynek is szól: némelyik kompromisszum, tűnjön bármennyire kifizetődőnek vagy észszerűnek, felfalja az önbecsülésünket és felbátorítja a szabadság ellenségeit. Van, hogy nincs alku.

Tudjuk, a Helsinki Figyelő csak aprócska része a nagy képnek. De legyünk bármekkorák is, nem akarunk blogunkkal rész vállalni "a következő Index" hitelesítésében. Szeretnénk, ha sokan olvasnának minket, de nem mindegy hol és milyen áron.

Ti is látjátok ezt a képet. Civil jogvédő szervezetként még akkor is a kirúgott és felmondó, nehéz helyzetben lévő újságírók mellé kellene állnunk, ha azt gondolnánk, hogy tévedtek. De nem tévedtek. Helyesen érzékelték, hogy nem kevesebb, mint a szerkesztőség függetlensége és bizonyos értelemben a magyar sajtószabadság a tét, amelynek megmentését újabb kompromisszumok és alkuk már nem szolgálhatják. 

Köszönjük, blog.hu, az eddigi szép éveket! 

A Helsinki Figyelő persze megy tovább, készülnek az új posztok. Mától a 444.hu alatt találhattok meg minket ezen a címen: https://helsinkifigyelo.444.hu/

Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök az Új-Fundland egyik öblében lévő hadihajón kinyilvánította, hogy a II. világháború végeztével sem kívánja növelni területeit. Emellett egyéb alapelveit is megfogalmazzák a háború utáni kívánatos világrendnek. Az Atlanti Charta néven elhíresült nemzetközi egyezmény kacskaringós úton elvezet majd az ENSZ Alapokmányához, amely végeredményben lefekteti a mai nemzetközi emberi jogi garanciarendszer jogi és fogalmi alapjait.

0814_atlanti_charta_2.jpg

tovább

A fizikustehetségként induló Jurij Orlovot 1956-ban kidobják a pártból és munkahelyéről, mert Sztálint és Beriját nyilvánosan gyilkosoknak nevezi. Így aztán Örményországban futhatott csak be tudományos karriert. 1973-ban nyílt levelet ír Brezsnyevnek a szovjet szellemi elmaradottság okairól, de nem ezért rúgták ki, hanem azért, mert megalapította az Amnesty International helyi csoportját.

0813_orlov_3.jpg

tovább

A szovjetek és magyar megbízottaik kezében lévő magyar állam szemet vetett az ország legerősebb olajvállalatára. Csakhogy a MAORT amerikai tulajdonban volt, így nem lehetett „szabályosan” államosítani. Konstruáltak hát egy kirakatpert. A vállalat vezetőit szabotázzsal vádolták meg. Közülük Papp Simon a legismertebb. Őt előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, de szaktudását nem nélkülözhették, és az állítólagos szabotőrt hét éven át „visszafoglalkoztatták” a fogságban. Tabusított történetét Mocsár Gábor (1970) és Galgóczi Erzsébet (1984) írta meg először.

0812_papp_simon.jpg

tovább

„Vitatkozó természetű voltam. A fegyelmezettséget csak bizonyos korlátok között fogadtam el, adott esetben, ha igazságtalanságot tapasztaltam, akkor nem törődtem bele” – mondta jó 20 éve készített életútinterjújában Pákh Tibor, jogász, fordító, igazságkereső „keresztes vitéz”. Mindent legyűrő vallásos hite segített neki áldozatos és magányos munkájában, a Kádár-rezsim állítólagos „liberalizmusának” tesztelésében. A rendszer sokszorosan elbukott a „Pákh-teszten”. És az is kiderült, olykor a törékeny ember az erős, és az elnyomó rendszer a gyenge. A vízcsepp kivájja a követ.

0811_pakh_tibor_2.jpg

Kép: Tuba Zoltán fotójának felhasználásával 

tovább

Immáron két napja, hogy a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogva tartott 52 külföldi nagy többsége megtagadja, hogy az őrizeti hely által biztosított ételből egyen. Mi történik most ott, és kik azok az emberek, akiket ott tartanak fogva? Kérdezz-felelek.

03_hu_20130226_daka-11.jpg

 A fotónk még 2013-ban készült

tovább

Janusz Korczak doktor sorsa igazi lengyel sors, és egyben kelet-európai zsidó sors is. Cselekvő humanizmusa és feltétlen gyerekszeretete saját megváltását is szolgálta. Különleges gyermekotthont vezetett Varsóban, ahol a gyerekek valóban szabadnak és egyenlőnek voltak tekintve. Az Árvaház Törvénykönyve számára is szigorú kötelmet jelentett. Mondhatni demokráciára és joguralomra nevelte a gyerekeket. Mindezt elképzelhetetlenül ellenséges környezetben tette, a háborús Varsó gettójában. Kis védenceivel együtt ment a treblinkai gázkamrába.

0807_korczak.jpg

tovább