Helsinki Figyelő

A Magyar Helsinki Bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy aki csak teheti, maradjon otthon! Mi is ezt tesszük, most ez a felelős állampolgári magatartás. A rendőrséggel és más hatóságokkal való együttműködés mindig fontos állampolgári kötelesség, ez a jelenlegi helyzetben különösen így van.

Ma a kormány rendeletet fogadott el a kijárási korlátozásról, amelynek  részletszabályairól sokan írtak már. A rendelet felsorolja, hogy milyen okból lehetséges elmenni otthonról, vagy onnan, ahol általában a legtöbb időnket töltjük.

A rendelet szerint a rendőrség vagy más szervezet (pl. a büntetés-végrehajtás vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, katonai rendészet)  ellenőrzi, hogy mindenki betartja-e a szabályokat, és tényleg csak alapos okból megy ki a lakásból. Fontos, hogy a rendőrségi törvényt nem módosították, tehát a rendőr most is ugyanolyan okokból használhat bilincset, fegyvert, ugyanúgy igazoltathat vagy állíthat elő bárkit a rendőrségre, mint eddig. A rendőr csak a szükséges esetben intézkedhet és eljárása nem okozhat a szükségesnél nagyobb hátrányt. 
1581080399-zbwg4cgqe_md.jpg

tovább

Harminc év alatt nagy utat járt be addig Egyiptom és Izrael, amíg vezetőik, Anvar Szadat elnök és Menáhén Begin miniszterelnök Jimmy Carter amerikai elnök közreműködésével Washingtonban alá nem írták a két ország békeszerződését. A fegyverszüneti egyezmények (1949), a hatnapos háború (1967), a Jom Kipur-i háború (1973) a „cionizmust mint rasszizmust” elítélő, 16 évig hatályban hagyott ENSZ-határozat (1975), Szadat szereplése a Kneszetben (1977) és a Camp David-i megállapodás (1978) – talán ezek voltak a konfliktus legfontosabb állomásai. Tengernyi igazságtalanság, szenvedés, rettegés, halál, háborúskodás és terrorcselekmények. Békétlenség.

0326_szadat_carter_begin.jpg

tovább

„Tudjisten hány esztendeig fog tartani, míg az ország valamennyire is össze tudja szedni magát (ha ugyan egyáltalán tudja). Pedig én is szeretnék hazamenni, de végleg” – írta Bartók Béla (1881–1945) haza egyik levelében 1945 júliusában. Ő soha már nem jutott haza, 1945 szeptemberében egy New York-i kórházban halt meg. Hamvai 43 évvel később jutottak el Budapestre.

0325_bartok_3.jpg

tovább

A jogállami szabályozás elemi követelménye, hogy maguk a normák megismerhetőkké váljanak, ne rejtsék el őket a polgárok elől. A cenzúra nyilvánvalóan csak különleges helyzetekben indokolható, de a publikálás, a véleménynyilvánítás előzetes vagy utólagos kontrollját lehetővé tevő normák eltitkolása eleve megakadályozza a jogkövetést, illetve a hatalom bújócskázása módot biztosít az önkényeskedésre.

0324_index_2.jpg

tovább

A Magyar Helsinki Bizottság javaslatai

Ahogyan mindannyiunk élete, úgy a fogvatartottak helyzete is sokszorosan nehezebb lett az utóbbi hetekben, mint korábban volt. A fertőzés átadásának veszélye zárt intézetekben nagyobb, mint másutt. Veszély fenyegeti az elítéltet és a börtönőrt is, ezért sok tekintetben közös az érdekük járvány idején. A Magyar Helsinki Bizottság azt kéri hát a döntéshozóktól, hogy

1) időben, átlátható módon, egyszerűen tájékoztassák a rabokat a helyzetről, a tervezett és már bevezetett börtönbeli intézkedésekről;

2) a családdal való kapcsolattartást más és új formákban biztosítsák, hogy megelőzhetővé váljon vagy csökkenjen a belső feszültség a fogvatartottak között. A dél-amerikai, olasz és romániai tragikus börtönlázadások arra figyelmeztetnek, hogy erre nagy szükség van. Nem csak a fogvatartottak, hanem a személyi állomány védelme érdekében is. borton_mti_szigetvari_zsolt.jpg

Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

tovább

Eötvös Károly (1842–1916) ügyvéd azt a megbízást kapta 1882-ben, hogy védje azokat a zsidó vádlottakat, akiket azzal vádoltak meg hamisan, hogy „rituálisan meggyilkolták” a tiszaeszlári Solymosi Esztert, majd a holttestet el akarták tüntetni. A védő húsz évvel később publikálta egyedülálló jogi memoárját, amely telis-tele van ma is érvényes társadalom-lélektani megfigyeléseivel. 0323_eotvos_karoly_3.jpg

tovább

Egyike a történelem számos paradoxonának, hogy éppen a napóleoni zsarnokság alatt alkották meg és vezették be Franciaországban az első polgári törvénykönyvet. A Code Civil az első modern jogi kódex, amely egységesíti a joggyakorlatot, valamint világos, rendezett eligazítást nyújt a jogalkalmazónak és a polgárnak. A három év múlva már Code Napoleon néven futó törvény jogállami körülményeket teremtett, és megszüntette a bírói önkényeskedés lehetőségét. Leszámolt a jog titkos, misztifikált jellegével, a normák számon kérhetővé váltak, és már nem csak a beavatottak számára kínáltak eszközt céljaik eléréséhez. Az emberi jogokat törvényben rögzítették és bontották ki: a nép és a jog egymásra talált.

0321_code_civil_3.jpg

tovább

Midőn az amerikai polgárháború idején a hórihorgas Lincoln elnök találkozott a Tamás bátya kunyhójának aprócska szerzőjével, a legenda szerint így fordult hozzá: „tehát ez a kis hölgy csinálta ezt a nagy háborút”. Ez, persze, túlzás, de hogy amerikaiak tömegei érezték úgy, tovább már tűrhetetlen embertársaik szabadságtól és méltóságtól való intézményes megfosztása, abban Harriet Elizabeth Beecher Stowe-nak (1811–1896) tényleg kulcsszerepe volt.

0320_beecher_stowe.jpg

tovább