Helsinki Figyelő

Emberkísérlet nem lehetséges önkéntes beleegyezés nélkül. Az bármikor visszavonható. Ha a kísérleti alany épsége veszélybe kerül, be kell fejezni a kísérletet. A társadalom számára hasznos célúnak kell a kutatásnak lennie. Előbb állat- és más kísérletek támasszák alá a vizsgálatokat. A fizikális és mentális károkat el kell kerülni. Nem végezhető halálos kimenetelű vagy maradandó károsodást okozó kísérlet. A kockázat nem haladhatja meg a szükségeset. Meg kell előzni a szövődményeket. Hozzáértő, kellő tudományos fokozattal rendelkezők végezzék a kísérletet. Nagyjából ez az a „tízparancsolat”, amelyet Nürnbergi Kódex néven ismerünk, és az emberkísérleteket szabályozza.

(Hangos változat, podacast itt.)

0510_nurnbergi_kodex_1.jpg

tovább

A II. világháború 1945. május 9-én ért véget Európában. Vagy 7-én, vagy 8-án, most itt ne menjünk bele, mikor is volt pontosan a „győzelem napja”. A lényeg, hogy a náci Németország e napon, 9-én már vitathatatlanul kapitulált a szövetségesek előtt. A kontinens egyik legborzalmasabb időszaka zárult le ezzel. És ez még akkor is igaz, ha a felszabadított Kelet-Európának megszállás jutott osztályrészül.

(Hangos változat, podcast itt.)

0509_gyozelem_napja_3.jpg

tovább

„Lombardia kórházaiban meg lehetett tanulni, fel lehetett mérni, milyen árat kell fizetni azért, amit az emberek büszkén dicsőségnek neveznek” – írta Jean-Henry Dunant (1828–1910) a solferinói csata borzalmainak láttán. A nemes lelkű svájci férfiú egyike azoknak a filantróp üzletembereknek, akik akár teljes vagyonukat és egzisztenciájukat hajlandók feláldozni valamilyen életbevágóan fontos ügyért. Ő a háborút tekintette az emberiség legfontosabb problémájának.

(Hangos változat, podcast itt.)

0508_dunant_3.jpg

tovább

Az Országgyűlés kormánypárti többsége szerint az Isztambuli Egyezmény hazai jogrendbe iktatása ellentétes lenne a magyarok többségének akaratával és érdekével. Egyébként is szükségtelen. Ez nem igaz. A kormányerők évek óta boszorkányüldözést folytatnak a nők védelmére hivatott egyezmény ellen, amit egyébként a kormány is aláírt 2014-ben. A héten elfogadott politikai nyilatkozat újabb példája a politikai cinizmusnak. Sem a valóság, sem a veszélyben lévők nem számítanak. Nekünk itt a Magyar Helsinki Bizottságnál igenis számítanak.

isztambuli_egyezmeny.jpg

tovább

„Rosszkor volt rossz helyen. Csak segíteni akart, nem is gondolta, hogy belerántják a bajba.” Amikor elvitték, alaposan megdolgozták, bántalmazták, hónapokig aszalták egy koszlott cellában az egyik vidéki börtönben. Aztán átvitték egy másikba a fővárosba. Nem látogathatták. Közben a felesége megszülte a harmadik gyerekét. Az asszony nem jött ki az anyósával, meg voltaképpen senkivel se a családból. Nagyon kellett volna a segítség, meg a pénz is. De börtönből hogyan lehetett volna pénzt szerezni, főleg, hogy lefoglalták a vagyont? Aztán a feleség megcsalta. Legalábbis így hitte, és tényleg sok volt az árulkodó jel. Miután bizonyítékok híján a börtönből kiengedték, még hónapokig nem hagyhatta el Pestet. Aztán amire hazamehetett Nógrádba, végképp összeomlott a házasság. Nem egy mostani rabosított ügyfelünk sztorija ez, bár típustörténetnek mondható, de a pórul járt fogvatartott ez esetben Madách Imre (1823–1864), irodalmunk klasszikusa.

(Hangos változat, podcast itt.)

0507_madach_ujepulet_1.jpg

tovább

Cenzúra a XVIII. századi Angliában már nem létezett. De újságíró és más írástudó igen sokat kockáztatott azzal, ha megírta őszinte véleményét kormányról, bíróságokról vagy különösen az uralkodóról. A szerző igazságát sorok közé kellett rejteni. A bátor John Wilkes újságírónak (1727–1797), a North Briton laptulajdonosának a pere után köszöntött be a valóságos sajtószabadság Angliában.

(Hangos változat, podcast itt.)

0506_john_wilkes.jpg

tovább

Vajon a rendőr, ha igazoltat vagy szondáztat, mennyire jöhet közel? Mi van, ha nincs a rendőrön védőfelszerelés? Biztosak lehetünk-e abban, hogy sterilek az eszközök, amiket használ? A lényeg: a rendőrség álláspontja szerint a szondák sterilek, és nyugodtan megfújhatjuk őket. Az viszont nem választás kérdése, hogyha megállít a rendőr, akkor maszk nélkül is közel jöhet. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója.

rendor_maszk_nelkul.jpg

Hogy biztonsággal választ adhassunk a hozzánk érkező kérdésekre, mi is feltettünk néhány kérdést az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK). A válaszból kiderült, hogy kiadtak egy belső, az összes rendőr számára elérhető eljárásrendet a védőeszközök használatáról. A rendkívüli szabályozás célja az is, hogy csökkentsék a fertőzés veszélyét. Ezen kívül „a police.hu-n elérhető”, a rendőröket segítő járványügyi tájékoztatókra is hivatkoztak. Bár sokáig kerestük, helyszíni intézkedéssel és szondáztatással kapcsolatos nyilvános tájékoztatót mi nem találtunk. Meglehet, mi vagyunk ügyetlenek.

Tehát iránymutatást kaptak ugyan a rendőrök a kézfertőtlenítő és a védőeszközök használatáról, az azonban továbbra is kérdéses, hogy milyen esetekben hordanak a rendőrök maszkot és használnak fertőtlenítőt. Több forrásból kaptunk információt olyan rendőri intézkedésekről, melyek során a rendőrök nem viseltek maszkot. (Lásd képünket.)

Ahogy arról a kijárási korlátozással kapcsolatos gyakori kérdésekről szóló tájékoztatónkban is írtunk: a rendőr feladata ellátása érdekében olyan közel jön, ahogy azt az adott helyzetben indokoltnak tartja. A rendőrre nem vonatkozik a 1,5 m-es távolságtartás szabálya. Ha valakivel szemben jogszerűen intézkednek, például igazoltatják, köteles a rendőrrel együttműködni, az utasításának engedelmeskedni. Ez független attól, hogy a rendőrön van-e védőfelszerelés vagy nincs. Vagyis meg kell mutatnia az iratait akkor is, ha a rendőr nem visel maszkot.

A szondáztatás ügyében a rendőrség arról tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy az ORFK szakmai iránymutatása „ajánlja” a nagyobb számban egymás után történő közúti szondáztatás mellőzését. A rendőrség viszont továbbra is végez általános, „szórványos” alkoholszint-ellenőrzést az utakon. Az ORFK tájékoztatása szerint az ittasság ellenőrzését végző rendőrök rendelkeznek védőfelszereléssel és védőeszközökkel. Arra, hogy pontosan milyen védőeszközt és felszerelést kell használni a rendőröknek a szondáztatáskor, nem tért ki a tájékoztatás.

A rendőrség hivatalos álláspontja szerint az elektronikus légalkohol-tesztereknél (szondáknál) – mint az Indexnek írták„a befújás által az eszközről az ellenőrzött személyre történő fertőződés lehetősége nem áll fenn”. Hogy ez kit nyugtat meg, és kit bizonytalanít el, az leginkább vérmérséklet kérdése.

Azt azonban fontos tudni, hogy a szonda megfújása a helyszínen eddig is önkéntes volt. Ha a sofőr erre nem hajlandó, a rendőr előállíthatja egészségügyi ügyeletre vagy kórházba mintavételre, ami viszont már kötelező. Szóval végeredményben – mint eddig is – rajtunk áll, hogy a helyszínen gyorsan túlesünk-e rajta vagy megkockáztatjuk a macerásabb és, meglehet, fertőzésveszélyesebb tortúrát.

Annak semmi akadálya, hogy az állampolgár megkérdezze a rendőrtől, hogy megfelelően fertőtlenítette-e a szondát, és csak akkor fújja meg a helyszínen, ha erre igenlő választ kap. A rendőr nem kötelezhető a szonda megtisztítására, ezért praktikus lehet, ha van a kocsiban fertőtlenítő, aminek a használatát a rendőr engedélyezheti. 

Gróf Apponyi György, Bartók Béla, Bárczy István, Berda József, Berecz Sándor, Bernáth Aurél, Blaskó Mária, Bóka László, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Erdős Jenő, Eszenyi Jenő, Győri Farkas Imre, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Földessyné Hermann Lula, Gáspár Zoltán, Hertelendy István, Horváth Béla, Pálóczy Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kmetty János, Dernői Kocsis László, Kodály Zoltán, Kozma Erzsébet, Kun Zsigmond, Lovászy Márton, vitéz Makay Miklós, Márffy Ödön, Mátyás Ferenc, Mihályfi Ernő, Molnár Farkas, Molnár Kálmán, Móricz Zsigmond, Zugligeti Pintér József, Polner Ödön, Rab Gusztáv, Rados Gusztáv, Remenyik Zsigmond, Riedl Margit, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Somlay Artúr, Supka Géza, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szász Zoltán, gróf Széchenyi György, Szimonidesz Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Aladár, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos – ők 59-en tiltakoztak a rasszista, jogegyenlőséget sárba tipró I. zsidótörvény ellen.

(Hangos változat, podcast itt.)

0505_peticio_az_elso_zsido_torveny_ellen.jpg

tovább