Helsinki Figyelő

A költő ellen több esetben indítottak pert, sokszor büntetőpert. Nem mindig irodalmi művei miatt, de mindig a szólásszabadságát vitatva. Az ún. „röpiratper” volt a harmadik, amikor József Attilának bírái elé kellett állnia.

0322_jozsef_attila_2.jpg

tovább

Egyike a történelem számos paradoxonának, hogy éppen a napóleoni zsarnokság alatt alkották meg és vezették be Franciaországban az első polgári törvénykönyvet. A Code Civil az első modern jogi kódex, amely egységesíti a joggyakorlatot, valamint világos, rendezett eligazítást nyújt a jogalkalmazónak és a polgárnak. A három év múlva már Code Napoleon néven futó törvény jogállami körülményeket teremtett, és megszüntette a bírói önkényeskedés lehetőségét. Leszámolt a jog titkos, misztifikált jellegével, a normák számon kérhetővé váltak, és már nem csak a beavatottak számára kínáltak eszközt céljaik eléréséhez. Az emberi jogokat törvényben rögzítették és bontották ki: a nép és a jog egymásra talált.

0321_code_civil_3.jpg

tovább

Midőn az amerikai polgárháború idején a hórihorgas Lincoln elnök találkozott a Tamás bátya kunyhójának aprócska szerzőjével, a legenda szerint így fordult hozzá: „tehát ez a kis hölgy csinálta ezt a nagy háborút”. Ez, persze, túlzás, de hogy amerikaiak tömegei érezték úgy, tovább már tűrhetetlen embertársaik szabadságtól és méltóságtól való intézményes megfosztása, abban Harriet Elizabeth Beecher Stowe-nak (1811–1896) tényleg kulcsszerepe volt.

0320_beecher_stowe.jpg

tovább

Az ország német megszállása számottevő ellenállás nélkül történt. – Az akció harc nélkül 24, harc esetén 12 órát fog igénybe venni, mert akkor elmaradnak az üdvözlő beszédek – mondta előzetesen Maximilian von Weichs tábornagy, az okkupáció irányítója. És nem sokat tévedett. Az ország tehetetlenül szemlélte, egyesek pedig egyenesen örömmel fogadták, hogy a magyar állam elveszíti maradék önrendelkezését. Hosszú évek önáltató politikája végletesen legyöngítette az ország ítélő- és ellenálló-képességét.

 0319_nemet_megszallas.jpg

tovább

„A magyarországi szegények helyzete mindmáig megoldatlan, az ország gazdasági állapotának romlásával az ő körülményeik is tovább romlanak.” Történelmünk során számtalanszor megfogalmazható lett volna ez a mondat. Csakhogy ez 1980-ban íródott, amikor szegények papíron egyáltalán nem léteztek a Magyar Népköztársaságban. A pártállamtól független civil szervezet alapítása önmagában is kesztyűt dobott a hatalomnak. De a SZETA más módon is provokálta a rezsimet, amikor természetesnek és tartalommal bírónak tekintett olyan fogalmakat, mint szabadság, emberi méltóság és szolidaritás.

0318_szeta.png

tovább

V. Ferdinánd magyar király Batthyány Lajos grófot bízza meg az első felelős magyar ministerium, azaz kormány megalakításával. Hat nap múlva már be is terjeszti miniszterei névsorát, amely túlzás nélkül azóta is felülmúlhatatlannak bizonyult a magyar történelemben. A kormány, a minisztertanács formálisan április 11-én kezdi meg munkáját, azon a napon, amikor hatályba lépnek azok a nagy jelentőségű törvények, amelyek lehetőséget teremtenek a korszerű alkotmányosságnak, jogegyenlőségnek és polgári szabadságoknak, vagyis a modern Magyarországnak.

0317_batthyany-kormany_2.jpg

tovább

Leonard Gonzalez egy mellkasán sebesült kislányt talált a rizsföldön, és jobb híján megitatta, ám amint magára hagyta, egyik katonatársa agyonlőtte a gyereket. Ehhez hasonló szörnyűségek történtek tömegével a Mỹ Lai-i mészárlás során Vietnamban. Civilek, nők, öregek, gyerekek tömeges kivégzése, nemi erőszak, végtagcsonkolás, nyelvkivágás és skalpolás. Az amerikai hadsereg 23. gyalogos hadosztályának 11. gyalogdandár 20. gyalogezredéhez tartozó C század órákon át eszét vesztve öldökölt. Azért voltak olyanok is a katonák között, akik észnél voltak vagy utóbb észre tértek.

0316_my_lai.jpg

tovább

Broszman György ma történelem-francia szakos gimnáziumi tanár. 1986-ban a debreceni bölcsészkarra járt. Akkori barátnőjével többé-kevésbé véletlenül vett részt az egyik legnagyobb 1956 utáni spontán tömegrendezvényen 1986. március 15-én. Szerették volna szabadon megélni azokat a polgári jogokat, amikért már 1848-ban is tüntettek a forradalmárok. Ez 1986-ban nem volt lehetséges. Volt itt ülősztrájk, tömeges előállítás, személyi igazolványok elkobzása, míg a rendőrség végül végiggumibotozta a Lánchídra felterelt, rendőrségi provokátorokkal megtévesztett tömeget. Broszman György és barátnője is kapott az ütlegekből. Így működ19860316_lanchid.jpgött a rendőrállam: csak a békés tüntetőket bírságolták meg, a brutálisan fellépő rendőrök megúsztak mindent. A Magyar Helsinki Bizottság rendszerváltó sorozatának új darabja. 

tovább