Helsinki Figyelő

Április 9-én a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai online beszélgetést folytattak újságírókkal. Az erről készítette hangfelvétel szerkesztett változata hallható itt. A témák: felhatalmazási törvény, rendkívüli jogrend, tranzitzónák, börtönök, új jogvédelmi területek és egy kiutasított iráni diák esete. Válaszadók a megszólalás sorrendjében: Kádár András Kristóf, a szervezet társelnöke, Léderer András főmunkatárs, Zádori Zsolt sajtós munkatárs. 

Immanuel Kant (1724–1804) – mint a felvilágosodás korában annyi más filozófus – enciklopédikus elme volt. Nem csak azért, mert elképesztően sokat tudott, de azért is, mert mindenről volt véleménye, legalábbis mindenhez hozzá akart szólni, rendíthetetlenül bízott az ítélőképességében. Így az sem véletlen, hogy a „königsbergi bölcselő” ma bogaras fickónak tűnne számunkra. Úgy képzelte például, a poloskák csak fényben szaporodnak, ezért soha nem engedte, hogy hálószobája spalettáját kinyissa hű szolgája, Lampe. Kant sem volt tehát mindenben tévedhetetlen. De az emberi jogi szemlélet megalapozásában elévülhetetlen érdemei vannak.

0422_kant_3.jpg

tovább

Az Alkotmánybíróságnak (AB) kiemelt szerepe volna a jogállam és a polgárok szabadságjogainak védelmében különleges jogrend idején. Ehhez képest az AB elnökének új utasítása még inkább megnehezíti, hogy a jogszabályok vagy bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata hatékony legyen. Az utasítás szűkíti a vitára adott teret, és lehetővé teszi, hogy még az eddigieknél is rövidebb indokolással utasítsák vissza az alkotmányjogi panaszokat. Ez különösen aggasztó, amikor a kormány rendelettel írhat felül bármilyen törvényt.

jusztic_szajkosar_invert_nem_a_korlatlan_hatalom_az_orvossag.png

tovább

Marcus Tullius Cicero (i. e. 106–43) állambölcseleti munkássága részben saját politikai sikertelenségének köszönhető. Ettől még ma is érvényes megállapításai vannak emberi méltóságról, jogállamról, a hatalom korlátairól, az állam és a nép viszonyáról. Hogy mi köze van Cicer ónak április huszadikához? Annyi már igaz, több fontos levele született vagy születhetett ezen a napon – de persze, más napokon is. Cicero nem maradhat ki egy ilyen összeállításból – ezen a napon jött el az ideje, hogy írjunk róla.

0420_cicero.jpg

tovább

A lengyel példa ragadós volt. 1989 tavaszán már mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán egyre több szó esett valamiféle „nemzeti érdekegyeztetésről” az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság kezelése érdekében, illetve a demokratikus átmenet előkészítésére. Március 30-án az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) levelet írt a pártvezetésnek, hogyan képzeli a tárgyalást. Április 8-án pedig az állampárt néhány szervezettel össze is ült, de az ellenzék fő erői távol maradtak. Nem kívántak besétálni a csapdába. Április közepére azonban az is világos volt már, nincs mire várni, az ország konstruktivitást és eredményeket akar.

0418_eka.jpg

tovább

Tartalomhoz a forma. Ennek a kormányzati törekvésnek az egyik jelentős állomása volt az Alaptörvény elfogadása. Természetesen nem szépészeti szempontok voltak mérvadók, nem erre szolgált az „alkotmányozás”, azaz az új, egypárti alkotmány áterőszakolása. Más miatt kellett. Jó húsz éven át a tisztán politikai kormányzásnak korlátot jelentett az alkotmány és az alkotmányos rend, elsősorban az Alkotmánybíróság. Eztán már a kormánynak a kiiktatott vagy kézben tartott „fékekkel és ellensúlyokkal” érdemben nem kellett számolnia. Illiberális tartalomhoz megszületett hát az illiberális forma, amely jobban kézhez simul, mint a korábbi.

(Hallgasd meg kalendáriumi bejegyzésünket a Soundcloud-on!)

0418_alaptorveny.jpg

tovább

Kambodzsa sohasem volt túl szerencsés hely. Az 1970-es években viszont különösen kijutott neki a rosszból. A vörös khmerek öt éven tartó uralma alatt volt a legrosszabb, maga a földi pokol. Pol Pot (1925–1998) rezsimje mintegy kétmillió ember haláláért felelős, az akkori lakosság negyedét pusztította el ez az eszement kommunista és nacionalista elemekből összegyúrt ideológia és pusztító gyakorlata.

(Kalendáriumi bejegyzésünk meghallgatható a Magyar Helsinki Bizottság Soundcloud csatornáján.)

0417_kambodzsa.jpg

tovább

Az afganisztáni háború-polgárháború tizennegyedik évében mudzsahedek (mudzsáhidok, modzsáhedek, mudzsahedinek, modzsáhedinek stb.), szóval iszlamista erők foglalják el Kabult, az ország fővárosát. Ezzel megdöntik a szovjetek kreatúrájának, Mohammed Nadzsibullah elnöknek a világi hatalmát. „Mellesleg” végérvényesen véget ér a hidegháború.

0416_kabul.jpg

tovább

Myra Colby Bradwell (1831–1894) politikai aktivista, lapkiadó – és egyben az Egyesült Államok első női ügyvédje is volt. Hogy utóbbi hogyan jött össze neki, miközben több amerikai jogász nő előbb lehetett ügyvédi kamarai tag, mint ő, erről szól posztunk. Küzdelmét, hogy egyenlőnek ismerjék el férfi jogász kollégái és az állam, egész felnőtt életében vívta. Szenvedélyes, tartásos civil jogvédő volt, aki kiállt magáért és nőtársaiért.

(Hangos változat, podcast itt.)

0415_bradwell.jpg

tovább
süti beállítások módosítása