Helsinki Figyelő

A világhírű orientalista, Vámbéry Ármin egyetlen gyermeke a szökőnapon látta meg a napvilágot. Balszerencséjére így csak négyévente ünnepelhette születését. Vámbéry Rusztemnek (1872–1948) mint ügyvédnek, jogtudósnak és demokratának mindenképpen szerepelnie kell Emberi jogi kalendáriumunkban.

0229_vambery_rusztem.jpg

tovább

Linda Carol Brown 1951-ben egy 9 éves kislány volt a kansasi Topeka városában. Történetesen néger, fekete, színes, afroamerikai kislány. Szülei szerették volna átíratni egy másik iskolába, ami közelebb volt lakóhelyükhöz, de ahova addig csak fehérek járhattak. A topekai oktatási hivatal megtagadta a felvételét a Sumner Általános Iskolába. (Az épülete és Linda látható a képen.) És így tett másik 19 néger, fekete, színes, afroamerikai kisgyerekkel is, akik a lakóhelyükhöz közelebb eső, de „fehér iskolákba” jelentkeztek.

0228_brown_vs_topeka.jpg

tovább

Az etnikai közösségek kollektív büntetését vagy a szülőföld elhagyására kényszerítést már jó ideje tiltja a nemzetközi jog. Így volt ez az 1940-es években is. A háborút követően mégis milliókat fosztottak meg jogaiktól és kényszerítettek hazájuk elhagyására. Ennek a dicstelen történetnek az egyik fejezete a csehszlovák–magyar lakosságcsere, amely tízezreknek okozott óriási szenvedést.

0227_lakossasgcsere.jpg

tovább

Kevesen érveltek annyira hatásosan a természetjogi megközelítés és az emberi jogok ellen, mint éppen ő. Mégis Jeremy Benthamnek (1748–1832) megkerülhetetlen szerepe van abban, hogy a szabadságjogok kiterjesztését és börtönállapotok javítását hasznosnak és így szükségszerűnek tekintjük.

0226_bentham_3.jpg

tovább

Sajnos, van elég nap, amely nagyon is alkalmas a magyarországi kommunizmus rémtetteinek felidézésére. Ilyen például október 23. vagy november 4., 1956 legfontosabb emléknapjai; február 1., a Magyar Köztársaság napja; június 16., Nagy Imre és pertársai kivégzésének napja vagy éppen június 19., az utolsó megszálló szovjet katona távozásának emléknapja. Ezekkel együtt sem vitatható: Kovács Béla (1908–1959) személyes drámájának felidézése is segít abban, hogy ne feledjük a szörnyű bűnöket és a rendszerré szerveződő törvénytelenséget.

0225_kovacs_bela_3.jpg

tovább

Hallgatás, beleegyezés

Február 13-án tette közzé az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága jelentését a magyar gyermekjogi helyzetről. A vizsgált periódusban (2014–2019) szinte minden fontos területen bőven talált aggodalomra okot adó fejleményeket az ENSZ-bizottság, ide értve a jogalkotás minőségét, a gyermekeket érő erőszakot, a diszkriminációt, az oktatást, az egészségügyet, valamint a fogyatékossággal élő, szabadságuktól megfosztott és menedékkérő gyerekek helyzetét. A jelentés számos felszólítást tartalmaz már létező jogszabályok hatékony betartására és törvények módosítására is.

gyerek_szulok.jpg

tovább

Rövid, kalandos élete alatt számos szellemi fordulatot hajtott végre a híres humanista, Giovanni Pico della Mirandola (1463–1494). Sokrétű, gazdag, a mágiától az összehasonlító vallástörténetig terjedő munkásságában minket most az emberi méltóságról szóló tézisei érdekelnek a leginkább. Ő volt az, aki szenvedélyesen hirdette, hogy az emberi méltóság (dignitas) alapja a szabad akarat képessége.

0224_pico_della_mirandola.jpg

tovább

A 27 éves Csorba Róbertet és négyéves kisfiát, Robikát faji háborút vizionáló, hidegvérű gyilkosok ölték meg, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt. Áldozataikról csak annyit tudtak, hogy cigányok és faluszélen laknak. A debreceni merénylők akkor nézték ki maguknak a Pest megyei Tatárszentgyörgyöt, amikor 2007-ben a jobbikos Magyar Gárda ott is cigányellenes vonulást rendezett.

0223_tatarszentgyorgy.jpg

tovább

A kistarcsai internálótábor a XX. századi magyar történelem egyik leghírhedtebb zárt intézete volt. Annak a területén, mintegy utódaként működött a rendszerváltást követően egy idegenrendészeti szállás, amely akár országunk szégyene is lehetett volna, ha a közvélemény tudott volna róla. Elképesztő viszonyok uralkodtak itt. Hogy nem volt hosszabb életű, abban kulcsszerepe volt a Magyar Helsinki Bizottságnak. 

0222_kistarcsa_2.jpg

tovább

John Rawls (1921–2002) amerikai politikai filozófus, a XX. század egyik legfontosabb gondolkodója volt. A társadalmi szerződés több évszázados eszmekörét újította meg. Munkásságát és nézeteit magukénak érzik liberálisok, szociáldemokraták, kommunitáriusok is, de elméletének még a keresztény hagyományait is feltárták. És mint nagyjelentőségű életműhöz illik, kritikusai is akadnak szép számmal. Meglehet, a legnagyobb hibája az volt, hogy túl sokat képzelt az ember észbeli és morális képességeiről. Ebben a „hibában” azonban – ha egyáltalán ez annak számít, nem pedig szükséges optimizmusnak – a felvilágosodás legnagyobb szellemei osztoztak vele.

0221_rawls.jpg

tovább