Helsinki Figyelő

Szigorították a rémhírterjesztést a büntető törvénykönyvben. A közelmúltban több emberrel szemben is büntetőeljárást indítottak, előfordult, hogy emiatt, hajnalban vitték be őket a rendőrségre, pár esetben a büntetőeljárást megszüntették. Azoknak adunk itt tanácsot, akikkel szemben indokolatlanul lép fel a rendőrség. Ha úgy gondolod, hogy veled szemben jogsértő volt a rendőrség fellépése, akkor kérj jogi tanácsot, képviseletet a Magyar Helsinki Bizottságtól a helsinki@helsinki.hu e-mail címen. 

remhir.jpg

K: Mit tehetek, ha megjelennek a lakásomban a rendőrök és közlik, hogy rémhírterjesztés miatt bevisznek a rendőrségre? 

V: A rendőri felszólításnak ne állj ellen. Hagyd, hogy bekísérjék a rendőrök a rendőrkapitányságra. Már ebben a helyzetben szóban és kulturált módon jelezheted, hogy nem követtél el bűncselekményt. 

K: A rendőrök bejöhetnek-e a lakásomba? 

V: A rendőrök megjelenhetnek a lakásodnál és felszólíthatnak, hogy menj velük, ha ki akarjanak hallgatni. Ha együttműködsz velük, akkor nincs ok, hogy a lakásodba lépjenek. Ha ellenkezel velük, akkor bemehetnek a lakásodba és akár erővel (testi erővel vagy bilincset alkalmazva) is magukkal vihetnek. 

A rendőrök akkor is bemehetnek a lakásba, ha valamilyen bizonyítékot keresnek. Fel kell téged szólítani arra, hogy ezeket a tárgyakat add át. Ha így nem találnak valamit, akkor maguk mehetnek be, átvizsgálhatják a lakást, elvihetik a laptopot, számítógépet vagy telefont. Neked jelen kell lenned, amikor a rendőrök átkutatják a lakást. Ha szerinted nem volt indok vagy nem megfelelően hajtották végre a (ház)kutatást, akkor tegyél panaszt. 

K: Készíthetnek-e felvételt arról, hogy kutatást tartanak a lakásomban vagy arról, hogy bekísérnek a rendőrségre? 

V: Igen. A rendőri intézkedésről készíthetnek felvételt a rendőrök. Ennek az az elsődleges célja, hogy az intézkedés vagy a viselkedésed visszanézhető legyen a büntetőeljárásban, bizonyítékként szolgálhasson. A rendőrségnek a közvélemény tájékoztatása is feladata. Ugyanakkor a képmásodhoz, a rólad vagy lakásodról készült felvételhez neked van jogod, arról te rendelkezel. A rendőrségnek ezt a jogodat tiszteletben kell tartania és csak olyan felvételt mutathat, amelyen se te, se a lakásod nem ismerhető fel. Olyan felvételek közzétehetőek, amelyen nem vagy felismerhető vagy nem kikövetkeztethető, hogy te vagy rajta. 

K: Elvették a telefonomat, ez mit jelent? 

V: Két dolgot jelenthet: 1. Letétbe vették. Amikor előállítanak, rendszerint az előállító-helyiségbe (ami egy cellaszerű szoba a rendőrségen) helyeznek el. Mielőtt idekerülsz, minden nálad lévő tárgyat elvesznek és letétbe vesznek. Erről igazolást adnak. Amikor szabadon bocsátanak, a letétben lévő tárgyakat visszakapod. 2. A másik lehetőség, hogy lefoglalják a telefont, mert bizonyítási eszköznek vélik a rendőrök. Szabály szerint csak akkor foglalhatják le, ha a rajta lévő adatokat pl. másolás útján nem tudják megszerezni. A lefoglalás csak a szükséges, legrövidebb ideig tarthat. A gyakorlatban azonban sokszor nagyon elhúzódik a lefoglalás ideje és csak hónapokkal később adják vissza a dolgaidat. 

K: Ha nem adom meg a jelszavam, akkor mit tehet a rendőrség? 

V: A rendőrség ekkor is megteheti, hogy lefoglalja az eszközt, kiadja informatikai szakértőnek, és így próbálja meg elérni az adatokat.

K: Nem az enyém a számítógép/telefon, hanem a munkahelyemé. Akkor is lefoglalhatják? 

V: Igen, nincs különbség, hogy a tiéd vagy másé a gép, telefon. Ha bizonyítási eszköz, mert rajta olyan adatok vannak, amelyek bizonyítékok lehetnek a büntetőeljárásban - terhelőek vagy mentőek -, akkor lefoglalhatja a rendőrség. 

K: Hajnalban vagy éjszaka is bevihetnek? 

V: Szabály szerint reggel 6 után és este 10 előtt kell intézkedniük a rendőröknek. Csak kivételes és indokolt esetben lehet éjszaka. 

K: Miért jönnek értem? Miért nem hívnak fel? 

V: A rendőrség döntésén múlik, hogy milyen módon hívnak fel vagy visznek be egy gyanúsítottat a rendőrségre kihallgatni. A súlyosabb, azonnali intézkedést igénylő esetekben lenne csak szükség arra, hogy személyesen jelenjenek meg a rendőrök az állampolgárokért. A rémhírterjesztés megalapozott gyanúja esetében az esetek túlnyomó részében – az álláspontunk szerint – az lenne a megfelelő eljárás, ha levélben vagy telefonon hívnák be az embereket a kihallgatásra. 

K: Elém raktak egy csomó papírt, mi van ezekben? 

V: Minden iratot olvass el! A figyelmes átolvasáshoz kérj időt. Ha valamit nem értesz, kérdezz rá. A rendőr köteles elmagyarázni. Csak azt írd alá, amit megértettél és amivel egyetértesz. Az iratok között lesz a tőled elvett és letétbe helyezett tárgyakról szóló jegyzék, nyilatkozat arról, hogy kérsz-e enni, és arról, miszerint kéred-e, hogy az általad megjelölt személyt értesítsék. Amikor kiengednek, akkor kapni fogsz egy igazolást az előállításról. Ezen tudod aláhúzni, ha megsérültél vagy valamilyen panaszod van-e az előállítással kapcsolatban. 

K: Mennyi ideig tarthatnak bent? 

V: Az előállítás legfeljebb 8 óráig tarthat attól kezdve, hogy megjelentek nálad a rendőrök. Indokolt esetben további 4 órával meghosszabbíthatják ezt az időtartamot. A rendőrségnek ez alatt a 12 óra alatt a lehető leggyorsabban kell eljárnia. Tehát azt nem csinálhatják, hogy 7 órán keresztül nem intézkednek és csak ezt követően hallgatják ki. Fontos tudni, hogy lehet, hogy a rendőrök intézkednek (pl. tanút hallgatnak meg), de ez számodra nem érzékelhető. 

K: Mi fog történni a rendőrségen? 

V: A rendőrségen meg fognak gyanúsítani. Ez azt jelenti, hogy közlik veled, hogy milyen bűncselekmény gyanúja miatt kellett bemenned a rendőrségre. Meg kell mondaniuk, hogy pontosan mit tettél, és ez a tett a büntetőtörvénykönyv melyik szabályába ütközik. 

K: Köteles vagyok-e válaszolni a kérdésekre? Vallomást tenni? 

V: Nem. Gyanúsítottként nem vagy köteles válaszolni a kérdésekre vagy vallomást tenni. 

Ha nem teszel vallomást, az nem jelenti azt, hogy beismerted volna azt, amivel gyanúsítják. Megteheted azt is, hogy csak pár kérdésre válaszolsz. Vagy azt is, hogy elmondod, amit szeretnél, de nem válaszolsz kérdésekre. Ha vallomás teszel, közben bármikor meggondolhatod magad, és megtagadhatod a további vallomást. 

Ha azonban valamit mondasz, azt bizonyítékként fogják kezelni. Fontos, hogy nem kényszeríthetnek arra, hogy mondj valamit, ha nem akarod. Ha nem mondasz semmit vagy nem teszel vallomást, azt nem lehet hátrányos számodra. 

Bármikor gondolkodási szünetet vagy pihenőt kérhetsz. Jogod van ahhoz is, hogy írásban tegyél vallomást. 

K: Az igazat kell-e mondanom?

V: Nem. A gyanúsított hazudhat is. Két dolgot nem tehet: mást hamisan bűncselekmény (vagy szabálysértés) elkövetésével nem vádolhat és elhunyt személy kegyeleti jogát nem sértheti meg hamis tényállítással. 

K: Fogadhatok-e ügyvédet? 

V: Igen. Ha van ügyvéd, akivel fel tudod venni a kapcsolatot, őt felhívhatod. Ha nincs ügyvéded, akkor kérheted, hogy az ügyvédi kamara rendeljen ki egyet neked. Ennek érdekében a rendőröknek kell szólnia. Az ügyvédre egy órát kell várni, utána egy órán keresztül négyszemközt beszélhettek. Az ügyvéd senkinek nem mondhatja el, hogy mit beszéltetek. 

K: Mit tegyek, ha úgy gondolom, nem követtem el bűncselekményt? 

V: Mondd ezt el a kihallgatáson. Tégy panaszt a gyanúsítás ellen. Panaszodat az ügyészség fogja elbírálni. Az érveidet elmondhatod a kihallgatáson vagy később is elküldheted írásban az ügyészségnek. A panasz megtételére legfeljebb 8 napod van, amíg el nem bírálták, addig ki lehet egészíteni. 

K: Elvehetik-e a rendőrök a telefonomat vagy a számítógépemet? 

V: A rendőrök lefoglalhatják a bizonyítékokat. Rémhírterjesztés gyanúja esetén bizonyíték lehet a telefon, a számítógép, amelyen a „rémhírek” lehetnek. Ugyanakkor a büntetőeljárási törvény szerint csak a legszükségesebb tárgyakat lehet lefoglalni. Így a rendőröknek elsősorban le kell másolniuk az adatokat a telefonról, számítógépről. Csak akkor foglalhatják le ezeket az eszközöket, ha másolással nem lehet megszerezni az adatokat, amelyekre szükségük van. A lefoglalással szemben ugyancsak lehet panaszt tenni. 

K: A kihallgatás után hajnalban kitehetnek-e az utcára úgy, hogy nem tudok hazajutni? 

V: A rendőrségnek segítségnyújtási kötelezettsége van a rendőrségi törvény szerint. Nem megfelelő az, ha pont a rendőrségi eljárás miatt nehéz helyzetbe került állampolgárnak – akit ráadásul megillet az ártatlanság vélelme, bármit is tett – nem segítenek a hazajutásban. 

K: Szerintem nem megfelelően jártak el velem szemben a rendőrök, amikor bevittek a rendőrségre. 

V: A rendőri intézkedéssel szemben panaszt lehet tenni. Két lehetőség van: 1) az intézkedést végrehajtó rendőrkapitányságnak lehet írni; 2) az Alapvető Jogok Biztosához lehet fordulni. Az intézkedéstől számított 30 napon belül lehet panaszt tenni. Ezt írásban tudja megtenni a járvány idején. (Egyébként szóban is.) 

K: Milyen esetben érdemes panasz tenni? 

V:

  1. Semmilyen megalapozott bizonyítékuk nem volt ellened a rendőröknek, mégis bevittek a rendőrségre.
  2. Feleslegesen jöttek ki és vittek be éjszaka.
  3. Megbilincseltek vagy testi kényszert alkalmaztak veled szemben, pedig együttműködtél velük.
  4. Úgy bántak veled, mint egy veszélyes bűnözővel (pl. sok rendőr kísért).
  5. A bekísérését sokan láttak, azt hihették, hogy valamilyen súlyos bűncselekményt követtél el.
  6. Nem elfogadható hangnemben beszéltek veled a rendőrök, nem voltak korrektek.
  7. Több órába telt, mire kihallgattak.
  8. Több mint 5 órát voltál a rendőrségen, de nem kaptál enni, pedig kértél.
  9. Értelmetlenül foglalták le a laptopot (pl. mert azon a közösségi oldal posztja sosincs elmentve).
  10. Nem mondták el neked, hogy mik a jogaid. (Mindenképpen győződj meg arról, hogy mit írsz alá!)
  11. Nem értesítették az általad megjelölt embert az előállításáról, pedig kérted. 

K: De mire jó, ha panaszt teszek? 

V: A panasz kivizsgálása eredményeként megállapíthatják, hogy igazad volt, jogsérelem ért. Ha ezt megállapítják, akkor (személyiségi jogi) pert indíthatsz, amelyben kártérítést is kérhetsz. Ha kimondják, hogy nem megfelelően járt el a rendőrség, akkor abból a rendőrség is tanul, másokkal vélhetően már nem követik el azt a hibát, amit veled szemben, így segíthetsz másoknak. 

K: Mit tehetek, ha megszüntetik ellenem az eljárást, mert kiderült, hogy tényleg nem követtem el bűncselekményt? 

V: Kártalanítást kell fizetnie az államnak, ha megszüntetik a büntetőeljárást veled szemben és korábban elvonták a szabadságodat, azaz például letartóztattak vagy szigorú (házi) őrizetben voltál alaptalanul. Ha ilyen nem történt, akkor a minden alap nélkül indított büntetőeljárás miatt személyiségi jogi pert lehet esetleg indítani.   

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3715697926