Helsinki Figyelő

A miniszterelnök és a kormánysajtó fel van háborodva, hogy azért is jár kártalanítás a fogvatartottnak, mert „nem süt be a nap”. Csakhogy a nem megfelelő világítás nem „ügyvédi ügyeskedéstől” vagy a „bírói önkénytől” válik jogsértővé, hanem a jogszabályok tekintik annak. Nem véletlenül. Hónapokat és éveket tölteni természetes fény hiányában, súlyos egészségi és pszichés károsodással jár. Pedig az ítéletek szerint a szabadságvesztést nem középkori tömlöcökben, hanem tisztességes körülményeket biztosító börtönökben kell végrehajtani.

img_0380.JPG

Kártalanítás jár a fogvatartottnak az előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás által előidézett sérelem miatt – mondja ki 2017 óta a büntetés-végrehajtási kódex. Tehát a természetes fény vagy a fény teljes hiánya, a rossz fényviszonyok „alapvető jogokat sértő elhelyezési körülménynek” minősülnek. Így azért az állam köteles kártalanítást fizetni.

Ezt a szabályt Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztette be és a kormánypárti frakciók fogadták el még 2016-ban. Ezért is különös a miniszterelnök meglepetése, sőt felháborodása azért, mert olykor az elégtelen fényviszonyok miatt is fizetnie kell az államnak.

„Szóval ezekre a nagyon laza európai normákra hivatkozva, idézek például egy ítéletből, ami a kínzásnak minősülő problémákat taglalja, megpróbálom pontosan felolvasni: nem süt be eléggé a Nap a zárkába. Nem süt be eléggé a Nap a zárkába…” – háborgott Orbán Viktor két hete a közrádióban.

Nem tudjuk, melyik ítéletből idéz a kormányfő, de nyilván egy valóban létezéből. Az idézett mondatban azonban nincsen semmi abszurd. 

Nem kínzás, de káros

Ezzel együtt politikusi túlzásnak tekinthető, hogy a bíróság önmagában kínzásnak minősítette volna a természetes fény hiányát. Még a mostoha hazai börtönviszonyok is csak kivételes esetben minősülnek kínzásnak. Igaz, a hazai és nemzetközi bíróságok is a kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot emlegetnek, a jogszabályok is ezt tilalmazzák. De tudni kell, hogy a nemzetközi normák a kínzást, illetve a rossz bánásmódot általában ugyan együtt szerepeltetik és egyaránt tilalmazzák, de a kínzásnak természetszerűen sokkal súlyosabb a megítélése.

A híres, a hazai kártalanítási rendszer megteremtését kikényszerítő 2015-ös strasbourgi bírósági ítélet (Varga és mások kontra Magyarország) a magyar büntetés-végrehajtás rendszerszintű problémájának nem a kínzást tekinti, hanem a megalázó és embertelen fogvatartási gyakorlatot. Ennek egyik fontos összetevője a rossz világítás.

Ott is bibi lehet a miniszterelnöki által idézet ítéletrészlettel, hogy azt a hamis látszatot kelti, mintha valaki csupán a természetes fény hiánya miatt kapott volna kártalanítást. Ez két okból sem valószínű.

Egyrészt, mert nehezen bizonyítható. Másrészt, mert önmagában a természetes fény hiánya miatt nem született strasbourgi ítélet és valószínűleg hazai sem. Azt csak a zsúfoltság mellett veszik figyelembe. Ez az egyik lehetséges szempont, ami alapján lehet mérlegelni, hogy az 1200–1600 forintos napi kártalanítási tételen belül mennyit ítéljenek meg. Ha nagyon zsúfolt, poloskás és fénytelen a zárka, akkor a keret tetejét indokolt alkalmazni, ha csak kicsit zsúfolt és nincs egyéb probléma, akkor alját, a többi esetben meg közte. 

dscf6034.JPG

Látásgátlók

Amennyibe hosszú időn át egyáltalán nincs világítás vagy állandóan van világítás (a „sötétzárka” vagy az alvásmegvonás), az persze kimerítheti a kínzás fogalmát is, de ilyenről nálunk nem tudni. Általánosnak mondhatók azonban azok a problémák, amelyeket a természetes fény hiánya és a rossz világítás okoz a magyar börtönökben.

Nagyon sok a századfordulón épült börtönben eleve kicsik az ablakok, amit tovább súlyosít, hogy mivel ezek többnyire a városközpontokban találhatók, ún. látásgátlókat szereltek elébük. Ez nem csak a kilátást akadályozza, de a fény (sőt a levegő) bejövését is. A zsúfoltság, főleg az emeletes ágyak tovább rontanak a helyzeten. Így egész idő alatt nappal is mesterséges fényekkel oldják meg a világítást. Sok helyen hagyományos neont alkalmaznak vagy gyenge fényerejű izzókat.

A tartós, hónapokig, évekig tartó fénymegvonás, illetve a napfény hiánya betegségekhez vezet. És itt nem csak a szembetegségekre kell gondolni, hanem a D-vitamin hiányára, amely csontritkuláshoz, diabéteszhez vagy a rák kialakulásához vezethet. A depresszió is gyakori következmény. 

Civilizációs csomag

Sokan vannak, akik szerint ez nem számít, az elítéltek csak azt kapják, amit megérdemelnek. Csakhogy a büntetés célja nem a test sanyargatása és lepusztítása, az ítéletek szabadságvesztést szabtak ki gyilkosnak vagy figyelmetlenül közlekedési balesetet okozónak egyaránt. Nem rokkant vagy eszelős szabadulókra van szüksége a társadalomnak.

Ha valaki a középkori várbörtönöket és tömlöcöket sírja vissza, ezzel azt is mondja, hogy úgy kell bánnunk a gyerekekkel, nőkkel, betegekkel más vallásúakkal vagy éppen a háziállatokkal, mint a középkorban tették. Igen, a tisztességes börtönviszonyok éppúgy civilizációs vívmánynak tekinthetők, mint a sajtó- és vallásszabadság vagy a nők egyenlősége és a gyermekjogok.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr2615448732
süti beállítások módosítása