Helsinki Figyelő

Az iráni sah és sleppje minden hibát elkövetett, amit hatalmon el lehetett követni. Voltaképpen ők kezdték el megásni a rendszer sírját, amikor önhittségükben nem figyeltek fel az aggasztó előjelekre és a társadalom sokirányú elégedetlenségére. Az, hogy a vallási fundamentalistáknak, akik szervezőként nagyon is korszerűnek bizonyultak, a sokszínű tiltakozó mozgalmat sikerült kisajátítani és „iszlám forradalommá” alakítani, voltaképpen törvényszerű volt. A vallási vezetők rátermettségén, hitelességén és gátlástalanságán túl azonban – mint nagy történelemalakító – szerepet játszott mindebben a véletlen is. A „fekete péntek” néven elhíresült sortűz számos mozzanata végzetesnek bizonyult. A békés megegyezés lehetősége ekkor veszett el véglegesen.

0908_fekete_pentek.jpg

tovább

Cifra nyomorúság

„Azonnal hagyják el a művelődési házat. Maguknak énekelni és táncolni volt itt joguk, senki nem adott engedélyt, hogy itt ellenzékileg szervezkedjenek.” Ezzel a felkiáltással dobta ki a munkásőr portás a miskolci Gettóellenes Ideiglenes Bizottság alapítóit. Az autonóm roma közéletet azonban nem volt képes eltiporni se a portás, se az agonizáló pártállam. Utóbbi azért utolsó leheletéig küzdött, hogy romák ne vehessék kezükbe saját ügyeik intézését. Teljes joggal tarthattak hát „200 évre az emberi jogoktól” mottóval fesztivált 1989-ben. Ráadásul sok tízezer roma veszítette el munkahelyét egyik napról a másikra. Mégis szép éve volt a roma önszerveződésnek is 1989, utólag visszanézve tán eddig a legszebb. A rendszerváltásról szóló sorozatunk 13. része.

fortepan_kiskundorozsma_urbantamas_2.jpg

Szirtesi Zoltán körzeti orvos a kiskundorozsmai cigánytelepen. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

tovább

Élete során háromszor is felfüggesztette közéleti tevékenységét Lukács Móric (1812–1881) tudós és politikus, hogy nagybeteg szeretteit hosszú éveken át ápolhassa. Előbb apját, aztán anyját, végül feleségét. És bár igaza van az akadémiai megemlékezésnek, „jó ember és valódi gentleman volt”, valamint a 1848-as forradalom alatt Klauzál titkáraként is szolgált, mégsem ezek miatt kap helyett nálunk. Hanem azért, mert két ma is fontos emberi jogi témával foglalkozott behatóan: a kívánatos börtönkörülményekkel és az egyesülési joggal.

0905_lukacs_moric_1.jpg

tovább

Frászt kap a magyar kormány attól, hogy az uniós alapértékek (jogállamiság, demokrácia, emberi jogok) tiszteletben tartásához kötnék az uniós finanszírozást. Több érvet szoktak az ötlettel szemben megfogalmazni. Az egyik szerint az alapértékek jelentését nem határozza meg semmilyen jogi dokumentum, így azok megsértéséhez szankciót kapcsolni önkényes lenne. A másik álláspont szerint a tagállamok változatos hagyományai eltérő megoldásokat indokolnak, így egységes szempontokat számon kérni hiba volna. Van egy harmadik álláspont is, ami más logikát követ: mivel Magyarország – a maga módján tiszteletben tartja a felsorolt értékeket, ezért ezek megsértésére hivatkozva semmilyen pénzt nem lehet megvonni hazánktól. A felsorolt három megközelítés három eltérő érvelési stratégiát takar, amelyek együttes használata bizonyosan értelmetlen. Valójában azonban külön-külön sem állnak meg. Kollégánk, M. Tóth Balázs ügyvéd írása.

patyomkin_parlament_jpg.jpg

tovább

Ostrom alatt: a lengyel igazságügyi reform krónikája, 1. rész

Sorozatunkban áttekintjük a lengyel alkotmányos berendezkedés 2015 óta zajló radikális átalakításának néhány, magyar szempontból is különösen tanulságos eseményét. Az első részben a Jog és Igazságosság (PiS) párt hatalomátvételét és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásását mutatjuk be. A második részben a lengyel bírák EU-jogot kreatívan használó ellenállási törekvéseiről lesz szó. A harmadik részben a Lengyelország elleni kötelezettségszegési eljárásokat és a bírákat sújtó új fegyelmi rendszer EU-jogi vonatkozásait foglaljuk össze.

lengyel1.jpg

A lengyel Alkotmánybíróság épülete. Forrás: bit.ly/31Kfw8o

tovább

Az osztrák és porosz csapatok érkezésének hírére pánik tör ki a forradalmi Párizsban. A népharag a rabok ellen fordul, hat nap alatt mintegy 1100–1400 embert mészárolnak le a börtönökben. Többségük nem is politikai fogoly, és nem mintha a politikai foglyok között ne volna számos ártatlan. A szeptemberi mészárlást a tettesek azzal indokolják, hogy nem hagyhatják úgy el Párizst, nem harcolhatnak az ellenséggel, „amíg a börtönök tele vannak árulókkal”.

0902_szeptemberi_meszarlasok_1.jpg

tovább