Helsinki Figyelő

Tájékozott polgár felelős döntése nélkül nem működik a demokrácia. Megbízható információk nélkül a polgár nem képes tájékozódni, és a szólásszabadság nem több írott malasztnál. Hiteles információk nem képzelhetők el a közérdekű adatok nyilvánossága nélkül. Ezért van az, hogy az információszabadság alapjog, sőt egyenesen emberi jog. Ez az összefüggés jó ideje ismeretes, az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) katalógusába mégsem került be a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme. Ezzel együtt is a strasbourgi bíróság néhány éve mégiscsak ítélkezik információszabadsággal kapcsolatos ügyekről. Ebben a Magyar Helsinki Bizottságnak megvan a maga jogtörténeti szerepe.

0928_infovilagnap_2.jpg

tovább

A rendőrség tegnap nem avatkozott közbe, hagyták, hogy egy homofób banda megakadályozzon egy zártkörű kulturális rendezvényt az Auróra közösségi házban. Arra hivatkoztak, hogy nem volt joguk intézkedni. Ez nem igaz. Egyenesen kötelező lett volna közbelépniük, mert a rendbontók akár többféle bűncselekményt és szabálysértést is elkövethettek. Nem először fordul elő ilyen. A rendőrség önkényesen válogatja meg, kinek segít, kinek nem, kit véd meg, és kit nem. Ilyet nem tehetne. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság panaszt tesz a rendőri mulasztás miatt, és feljelenti a garázdákat.

zerotoleranc_jpg.jpg

tovább

Ostrom alatt: a lengyel igazságügyi reform krónikája, 3. rész

Sorozatunk első részében áttekintettük a lengyel igazságügyi rendszer átalakítását, valamint a vele kapcsolatos hazai és nemzetközi aggályokat. A második részben bemutattuk, milyen kreatív jogi eszközökkel küzdenek a lengyel bírák a függetlenségüket veszélyeztető kényszernyugdíjazás ellen. A sorozat záró részében az újonnan bevezetett fegyelmi eljárással kapcsolatos bírói kezdeményezéseket és az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásait mutatjuk be.

lengyel9.jpg

Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt, (PiS) elnöke. Forrás: bit.ly/2FmLU7c

tovább

A motorozó Réti Gergelyt és akkori barátnőjét, Fizli Z. V.-t, a Magyar Helsinki Bizottság későbbi ügyfeleit 2006-ban egy októberi hajnalon két rendőr állította meg. A két panaszos szerint a rendőrök megverték őket: először Rétit kezdték el ütni, majd megbilincselték, és amikor a földön volt, egy rendőr annyi ideig fojtogatta, hogy elveszítette eszméletét. Amikor Fizli a védelmére kelt, őt a földre lökte egy másik rendőr, a nő arcára térdelt és a fejét többször a betonhoz vágta.

A rendőrök szerint Réti és Fizli nem működtek velük együtt, eleinte nem voltak hajlandóak magyarul sem beszélni (egyébként mindketten külföldön nőttek fel), és Fizli meg is akarta ütni az egyik rendőrt. A rendőrök ittas vezetés gyanúja miatt vitték be őket a kapitányságra, Réti szervezetében találtak egy kevés alkoholt, Fizliében nem.

0925_reti_fizli.jpg

tovább

Egy tavalyi törvénymódosítás nyomán nem vizsgálható, ha a kormánytagok munkájukkal összefüggésben nyilatkoznak meg a választások jelöltjeiről. A Kúria ezért döntött úgy, hogy nem kampánytevékenység, tehát nem törvénysértő Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata, amelyben alkalmatlan főpolgármester-jelöltnek minősítette Karácsony Gergelyt, és meglebegtette, hogy a főváros elesik ezermilliárdtól, ha őt választják. Itt volna újra a pártállam? Akárhogyan is, jogszerűen azért még nem lehet közpénzből kampányt folytatni.

tarlos_orban.jpg

tovább

A keleti blokkban szovjet utasításra indított „belső tisztogatás” egyik legismertebb koncepciós autodaféja volt a Rajk László kommunista vezető elleni per. Az akkor éppen külügyminiszter politikust 1949 májusának végén tartóztatták le és október közepén végezték ki. A Rajk és társai elleni nagyszabású akció sokakat ébresztett rá a rendszer igazi természetére, míg másokat „megnyert magának a Párt”. Hiába, nagy úr a félelem, ahogyan a gátlástalan propagandának is nehéz ellenállni. Azért a vakhit és a tények közti ellentmondás a párton belül is sokaknak okozott kognitív disszonanciát, a szorongást ki így, ki úgy vezette le. Rajknak a pere is határkőnek számított, de még inkább az volt a temetése (1956. október 6.), amelynek megrendült néma tömegdemonstrációja megelőlegezte a forradalmat.

0924_rajk-per_2.jpg

tovább

„Nem olyanok vagytok, mint mi”

„A csodák évében” sok minden megtörtént. Kínában is tömegek álltak ki a demokratikus fordulatért és az állami szintű korrupció ellen. A „kínai tavaszt” aztán vérbe fojtották. A tankokkal szembeszálló magányos, ismeretlen férfi alakja ugyan szabadságszimbólummá vált világszerte, de a Tienanmen téren a hatalom megmutatta: sok minden megváltozott Mao halála óta, de az nem, hogy a gerontokratikus, magát tévedhetetlennek és öröknek tekintő pártállam nem tűr beleszólást az ország irányításába. A hatalom megosztása szóba sem jöhetett. 1989-es sorozatunk legújabb része a lelkesítő, egyben kijózanító kínai történésekről szól.

tovább

Lincoln elnök azért vette fel a fegyvert az amerikai polgárháborúban (1861–1865), hogy megmentse az amerikai államok unióját. De 1862-ben felismerte, hogy az uniót valójában nem fenyegeti akkora veszély, mint azt korábban gondolták, viszont neki módjában áll, sőt kötelessége megváltoztatni a háború célját. Elérkezett a pillanat, amikor rendezhető az alapító atyák tartozása, felszabadítható az Egyesült Államok minden lakosa, a fekete rabszolgák is. Június 22-én terjesztette kormánya elé az Emancipációs Nyilatkozat tervezetét. Nem a véleményükre volt kíváncsi, hisz eltökélt volt abban, hogy a Gondviselés tervét hajtja végre – csak ismertetni akarta velük a döntését. Vita leginkább azon volt, mikor hirdessék ki. Voltak, akik azonnal megtették volna, mások inkább halasztást javasoltak, mert választási vereségtől tartottak. Lincoln viszont már korábban úgy döntött. hogy egy nagy katonai győzelem után mindenképpen ki fogja hirdetni. Az antietami siker (1862. szeptember 17.) után már nem várt tovább. És publikálta Amerikának a Függetlenségi Nyilatkozatot követő legforradalmibb dokumentumát, ami 1863. január 1-én hatályba is lépett.

0923_lincoln_1.jpg

tovább

A strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletében kimondta, Magyarország megsértett a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleinek emberi jogait, amikor nyomós indok nélkül őrizetbe vette őket. Mint látható, a gyakorlat korábban sem volt hibátlan, de ma már tömeges a jogsértés: válogatás nélkül minden egyes menekülőt elzárnak hazánkban, és határozatlan ideig tartják őket fogva.

0922_idegenrendeszeti_orizet.jpg

Fotó: Móricz-Sabján Simon

tovább

„Minden száműzött élete a köznek haszontalan” – írta Szekfű Gyula A száműzött Rákócziban (1913). A menekült Kossuth Lajos (1802–1894) emigrációban töltött 45 éve bizonyítja, Szekfű tévedett, mert a végső cél elérése nélkül is lehetséges a köznek használni. Bár Kossuth törekvése a független és demokratikus Magyarországról életében nem valósult meg, emigrációs tevékenysége közvetve mégis hozzájárult az észszerű kiegyezéshez és az ország néhány jó évtizedéhez a dualizmus alatt, amely a vérzivataros magyar történelemben szinte kivételesnek mondható. Kossuth Lajos – mint lehetőség és program – ugyanis józanságra sarkallta I. Ferenc József uralkodót és környezetét, hogy egyezzen ki a magyarokkal, és ne terrorral vagy abszolutista eszközökkel pacifikálja az országot.

0919_kossuth_2.jpg

tovább