Helsinki Figyelő

A „beste karaffia” szitkozódás még évszázadok múltán is életben tartotta az eperjesi mészárlás emlékét. A véres kezű Antonio Caraffáról (1642–1693) Petőfi is hozzáfogott színdarabot írni. A magyar (nemes) gyerekek nemzedékeit ijesztgették a császári tábornokkal. Figurája a kínzásokkal, az önkényeskedéssel és a (nemesi) szabadságjogok semmibevételével forrt össze. Koncepciós perek sorozatában küldött halálba 24 nemest és gazdag polgárt a megszállt Eperjesen. A hagyomány szerint ő meg áldozatainak rémképétől gyötörve halt volna meg, de ez éppúgy nem valószínű, ahogyan később Haynau esetében sem történt így.

0303_caraffa.jpg

tovább

A kormány felszámolja a Károlyi István Gyermekközpontot Fóton. A menedékkérő, oltalmazott és menekült gyerekeket az aszódi javítóintézethez paterolja át. Noha a gyerekek érdekeit nagyon is sérti, de a kormányzat szemléletéhez jól illeszkedik, hogy egy büntetés-végrehajtási intézet hátsó kertjébe száműzik azokat a gyerekeket, akik maguk is többnyire súlyos bűncselekmények szemtanúi és áldozatai voltak.

fot_24hu.jpg

Fotó: 24.hu

tovább

Kalendáriumunk mai frivol képe egy karikatúra az örökösödési háború idejéről, és a fiatal Mária Teréziát ábrázolja, ahogyan a hadokozás következtében elveszíti mindenét, a ruháit is. Ez a külföldi gúnyrajz nyilvánvalóan királynőnk uralkodásának egyik évében sem jelenhetett volna meg, és birodalmának egyetlen országában sem kerülhetett volna legális kereskedelmi forgalomba. A korabeli hazai cenzorok nálunk nem is efféle megátalkodott felséggyalázókkal vagy libertinusokkal, hanem jámbor, istenfélő protestánsokkal hadakoztak leginkább.

0301_magyar_cenzura.jpg

tovább