Helsinki Figyelő

A sajtóban számos pontatlanság és tévedés jelent meg két afgán család szerbiai deportálásáról, amelyet a magyar hatóságok jogi és erkölcsi szabályokat áthágva hajtottak végre kedd éjjel. Nem segíti a tisztánlátást a menekültügyi hatóság fals közleménye sem. A Magyar Helsinki Bizottságnak továbbra is ügyfele mind a 11 ember, akit kitoloncoltak innen, ahogyan azok öten is, akiknél sikerült elérnünk, hogy egyelőre itt maradhassanak. Jöjjenek a tények a három család itteni kálváriájáról, azok tán segítenek megérteni az elfogadhatatlant, ami a mi országunkban történik.

depor2.png

1) Mindhárom család Afganisztánból menekült a Balkánon át Magyarország felé. Az első család az édesanyából, nagykorú fiából, valamint három gyerekkorú testvéréből áll. A második család is öttagú: a szülőknek három gyerekük van. A harmadik család: a szülők és négy gyerek. Összesen 16 emberről, köztük 10 gyerekről van szó. Van közöttük néhány hete műtött szívbeteg gyerek és veszélyeztetett terhes anya is. A menedékeljárásban és az idegenrendészeti eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket, ahogyan a strasbourgi bíróság előtt folyó eljárásban is. 

2) Mindhárom afgán család hónapokat várt Szerbiában, hogy a magyar hatóságok engedélyével decemberben, januárban beléphessen a röszkei tranzitzónába és ott beadhassa a menedékkérelmét. Legálisan léptek be az országba, és legálisan kértek védelmet tehát. 

3) A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) nem vizsgálta ki egyikük kérelmét sem. Nem hallgatták meg tisztességesen menekülésük, üldözésük történetét. Egy új szabályra hivatkozva a menedékkérelmeket eleve elfogadhatatlannak minősítették. Ez a tavaly augusztus óta élő törvényi rendelkezés erősen vitatott. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt a magyar állammal szemben. És az Európai Unió Bíróságának azért is meg kell vizsgálnia az új elfogadhatatlansági szabályt, mert hazai bírók észlelték, hogy a Magyarország által is elfogadott uniós szabályozással ellentétben áll, és a luxembourgi bírósághoz fordultak. 

4) Mindhárom afgán család a menekültügyi hatóság döntése ellen magyar bíróságnál keresett jogorvoslatot. Azt kérték a bíróságtól, hogy semmisítse meg az elfogadhatatlansági döntést, amely egyúttal Szerbiába utasítja ki őket. Tekintettel a luxembourgi eljárásra a hazai bíróknak lehetőségük volt rá, hogy felfüggesszék az eljárást, ezt azonban e három család esetében nem tették meg. Jóváhagyták az elfogadhatatlansági és a kiutasítási döntést Szerbiába

5) Ezek után a családok összesen öt felnőtt tagjának mindaddig (1–5 napon át) nem adtak ételt, míg a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárása nyomán a strasbourgi bíróság fel nem szólította erre a magyar hatóságokat. Az éheztetéssel azt akarták elérni, hogy a családok végképp mondjanak le a magyar menedékjogról, és a szerb állam törvényeit megsértve, illegálisan térjenek vissza Szerbiába. Erre nem voltak hajlandók – már csak azért sem, mert Szerbiában lényegében nincsen tisztességes menedékjogi eljárás, így esélyük sem volt arra, hogy ott védelmet kapjanak. 

6) Szerbia 2015 óta egyetlen ún. harmadik országból érkezett és kiutasított „távoli külföldit” (pl. szíriait, afgánt, irakit, eritreait stb.) sem vett át Magyarországtól. Ezeket a kiutasításokat tehát nem lehetett szabályosan végrehajtani. Mindez jól mutatja, mennyire abszurd a kormánynak az az állítása, hogy „Szerbia biztonságos ország a menekülőknek”. Sem az ENSZ, sem az EU, sem számos uniós tagállam nem tekinti biztonságosnak Szerbiát, mert nincsen biztosítva a tisztességes eljárás a menedékkérőknek, ahogyan többnyire a kellő ellátás sem. Ez esetben a három afgán család kiutasítását sem lehetett végrehajtani, noha a menekültügyi hatóság szerint Szerbia „biztonságos számukra”. 

7) Május 6-én, hétfőn – ügyvédjüket nem értesítve – „kihirdették” a családok előtt, hogy kedden este légi úton (repülővel) fogják őket Afganisztánba, a főváros Kabulba kitoloncolni. A menekültügyi hatóság előzetesen egyéniesítve nem vizsgálta meg egyetlen embernél sem a 16 közül, hogy számára jelent-e valamiféle veszélyt az afganisztáni visszakényszerítés. Ez a „hanyagság” súlyosan sérti a menedékeljárás egyik alapelvét, amely megtilt bármiféle visszafordítást anélkül, hogy a hatóság tisztázza, kell-e tartani kínzástól, megalázó vagy embertelen bánásmódtól. Az is hajmeresztő, hogy a szabálytalanul kihirdetett légi toloncolást Afganisztánba szólt volna, és nem Szerbiába, amit a hazai bíróság korábban elfogadott. Az afganisztáni deportálási hatósági döntés törvényességét hazai bíróságnak nem volt lehetősége mérlegelni, az nem kerülhetett elé. 

8) Miután pánikba esett ügyfeleink értesítettek bennünket az elképesztő fejleményekről, a Magyar Helsinki Bizottság haladéktalanul, még hétfő este strasbourgi bírósághoz fordult, hogy tiltsa meg az afganisztáni repülőgépes toloncolást. Az Emberi Jogok Európai Bírósága végül az első család (egy anya + 4 gyerek) esetében tette ezt meg. A másik két esetben nem tartotta szükségesnek. 

9) A másik két család tehát arra készült, hogy késő délután Ferihegyre viszik át őket, és éjjel mennek a kabuli géppel. A veszélyeztett terhes anyuka rosszul lett, összeesett, orvosi ügyeletre kellett vinni. Később azt mondták nekik, hogy május 7-én, kedden mégis elmarad az afganisztáni toloncolás. Közben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság is hivatalos kérést intézett a kormányhoz, hogy álljon el a kabuli deportálástól. Arra nem is került sor, nem arra került sor… 

10) Ezzel szemben kedd éjjel előbb az egyik, majd a másik családot – a veszélyeztetett terhes anyukával egyetemeben – egy rabomobillal a szerb határra vitték, és kipenderítették a tranzitzónától másfél kilométerre lévő kapun át a csillagtalan sötétségbe. Határincidensről van szó, hiszen Szerbia területére olyan embereket kényszerített át Magyarország, akiket a szomszéd ország nem akart átvenni. De még ennél is súlyosabb az a jogsértés, amelynek a 11 menedékkérő ember, köztük 7 gyerek esett áldozatul. 

11) A Magyar Helsinki Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság is segítséget kért Szerbiában, és a családoknak most már legalább tető van a fejük felett.

12) A magyar állam arcpirító cinizmusa és a sorozatos törvénysértések nyomán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság arra kérte a Frontexet, az európai határügynökséget, hogy a továbbiakban ne segítse azoknak az embereknek, így a mi 16 ügyfelünknek a hazaszállítását, akiknek deportálása „nincs összhangban az európai és a nemzetközi joggal”. A Magyar Helsinki Bizottság pedig továbbra is jogi képviseletet biztosít a családoknak. 

13) „A magyaroknak nagy szívük van” – nyilatkozta minap Orbán Viktor egy osztrák lapnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1114818392