Helsinki Figyelő

Megkezdődött Bene Mártonnak a személyiségi jogi pere a Figyelő c. hetilappal szemben. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa azért fordult bírósághoz, mert számos becsületsértő valótlanságot hordott össze róla a lap. Külön pikantériája a dolognak, hogy tavaly Lánczi Tamás, az akkori főszerkesztő még arról beszélt magabiztosan: a bíróságon majd bizonyítékokkal állnak elő. A tárgyaláson azonban nem kerültek elő használható „bizonyítékok”, egyetlenegy sem.

lanczi.jpeg

Schmidt Mária és Lánczi Tamás, a Figyelő egykori tulajdonosa és főszerkesztője

Tavaly június 19-én újabb „feketelistával” rukkolt elő a kormányközeli Figyelő online változata. Ezúttal a hazai tudományos életet „vették górcső alá”, és azt kívánták izzadságos munkával bemutatni, hogy a hazai tudósok politikailag elfogultak és még lusták is. Az egyik kipécézett személy Bene Márton volt.

Bene Márton egyébként az akadémiai intézetek egyik legtöbbet publikáló társadalomkutatója. 2017-ben 8, 2018 júniusáig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben pedig elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Figyelő által besározott kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

Egyébként egy tisztességes újságcikkhez a tanulmányairól nem csak az MTMT-ből lehetett volna tudomást szerezni, merthogy Bene nyilvános Researchgate, Academia.edu és Google Scholar profillal is rendelkezik.

Ehhez képest a hetilap tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit csinált.

De ezzel nem volt vége a dolognak. Miután Bene a Magyar Helsinki Bizottság segítségével keresetet nyújtott be a bírósághoz, a Figyelő akkori főszerkesztője egy tévés vitaműsorban 2018. szeptember 6-án újabb magabiztos állításokkal állt elő. (Lásd 14:00-tól.) Ezek ismét távol álltak az igazságtól.

Lánczi Tamás a következőkkel rukkolt ki a műsorban:

1) A kutató „hanyag módon” nem töltötte fel publikációs listáját az adatbázisba. Azt csak a Figyelő cikkének megjelenése után tette meg.

2) Az újság „szerencsére készített erről képernyőképeket” (screenshotokat), amelyeket a bíróságon majd bemutatnak.

3) A Figyelő levélben felajánlotta, hogy hajlandó helyesbíteni a Benéről szóló részt, de ő „nyomatékkal kérte”, hogy ne tegyék. Erre a lapnak írásos bizonyítéka van, amelyet bemutatnak majd a bíróságon.

4) A kutató azért perel, mert a Figyelő anyagi kárt okozott neki. És a kártérítésből, a lap pénzén akar karácsonyi ajándékot vásárolni vagy a nyaralását finanszírozni.

5) Bene Mártont a Magyar Helsinki Bizottság „biztatta fel valószínűleg” a pereskedésre.

A múlt heti első tárgyalási napon aztán kiderült:

1) A kutató rendben és időben feltöltötte publikációit a hivatalos adatbázisba (MTMT), erről éppenséggel neki voltak bizonyítékai. Sem lustasággal, sem hanyagsággal nem vádolható tehát.

2) Az újság nem tudott előállni semmiféle bizonyító erejű screenshot Egyetlen ilyennel próbálkoztak (lásd első képünket), de az nem a hivatalos MTMT adatbázisról készült, hanem az intézeti adatlapról, és azon nem kell szerepelni publikációs listának. Ehhez képest Bene Márton a tárgyaláson becsatolta MTMT naplóoldalát (lásd második képünket), amelyen napra pontosan nyomon követhető, mikor töltötte fel publikációi megjelenési adatait.

benemarton.jpg

Intézeti adatlap

benemarton2.jpg

MTMT-naplóoldal

3) Az újság nem tudott előállni semmiféle bizonyító erejű levéllel. Ilyen levél soha nem jutott el a megsértett kutatóhoz. Mindebből valószínűsíthető: soha nem is íródott ilyen.

4) Bene Márton nem anyagi kár miatt perel, hanem a kutatói tisztességének és teljesítményének – minden újságírói szakmai szabályt áthágó – besározása miatt kéri a bíróságtól sérelmi díj megállapítását, tehát a nem vagyoni kára miatt.

És hát badarság az 5) pont is. Merthogy nem a Magyar Helsinki Bizottság „biztatta fel” pereskedésre a tudóst. Ő fordult hozzánk. És jól tette. Mert nem lehet mindig mindenkinek szó nélkül hagyni, hogy a kormányerővel szoros kapcsolatot ápoló revolver-újságírói műhelyek rendszeresen jelentetnek meg hazugságokat. Fontos elégtételt venni azért, mert a kormánypropaganda nincsen tekintettel sem a valóságra, sem a polgárok méltóságára, azokéra sem, akiknek semmi köze a politikai küzdelmekhez. Ezért is tartja fontosnak a Helsinki Bizottság, hogy jogi segítséget nyújtson a saját igazuk mellett és közösségükért bátran kiálló embereknek. Így teszünk a továbbiakban is.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7514765894