Helsinki Figyelő

Közérdekű információ indokolatlan visszatartása a véleménynyilvánítási szabadság jogellenes korlátozását jelenti – szögezte le az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet úttörő jelentőségű volt, mert a bíróság története során első alkalommal kapcsolta össze a tájékozott vélemény alkotásának szabadságát a közérdekű adatok megismerésének jogával.  A TASZ európai súlyú ügyben képviselte a polgárok szabadságjogát. Kilenc év múlva majd egy újabb strasbourgi ítélet teszi aztán véglegessé, hogy az információszabadság európai alapjog. Történetesen abban az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság volt a panaszos.  

0414_tasz_2.jpg

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye sorra veszi az alapvető emberi jogokat. A lista expressis verbis nem tartalmazza az információs jogokat. Az 2009-es ítélet viszont a véleménynyilvánítás szabadságából (10. Cikk) vezeti le, hogy nem lehet önkényesen korlátozni a nyilvánosság jogát ahhoz, hogy hozzáférjen közérdekű információkhoz.

Az ügy még 2004-ben indult. Az Országgyűlés enyhítette a Büntető törvénykönyvnek a drogfogyasztás kriminalizálásával összefüggő szabályait. Egy országgyűlési képviselő ezért indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amellyel támadta az új szabályokat. A TASZ társadalmi vitát kívánt kezdeményezni a drogpolitika alkotmányosságának kérdéseiről, ehhez azonban szükséges lett volna megismerni az indítványt. Az Alkotmánybíróság mint a beadvány kezelője azon az állásponton volt, hogy az indítvány a képviselő hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.

A TASZ pert indított, mert az volt a határozott álláspontja, hogyha valaki parlamenti képviselői minőségében a társadalom jelentős részét érintő és a jogrendszer egyik alapkövét jelentő törvény egyes szabályainak megsemmisítését kezdeményezi az Alkotmánybíróság előtt, akkor az indítványa közérdekű adat. A pert a TASZ Magyarországon jogerősen elveszítette, így a strasbourgi bírósághoz fordult.

A bíróság aztán kimondta, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. Cikkébe foglalt véleménynyilvánítási szabadságát. Érthető, hiszen ha a közvélemény nem elég tájékozott, a közügyekről nem képes kellően alátámasztott véleményt formálni, és így sérül a véleménynyilvánítás szabadsága.

Az ítélet a bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti a közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A strasbourgi bíróság azt is megállapította, hogy a civil jogvédő szervezetek a sajtóhoz hasonló watchdog szervezetnek minősülnek, ezért demokratikus társadalomban kiemelt fontosságúak a vélemény- és információszabadság szempontjából. (A strasbourgi döntést még nem mindenütt követi a hazai gyakorlat, mert például számos bíróságon míg az újságíróknak megengedik a hang- és képrögzítést, addig a civil szervezetek képviselőinek nem.)

A strasbourgi jogfejlesztő ítélet sokaknak (elsősorban a titkolózásra mindig hajlamos államoknak) nem tetszett. Ezért nagykamarai ítélkezésre is sor került. Különös játéka a sorsnak, hogy a legmagasabb strasbourgi bírói testület éppen a Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország perben erősítette meg a TASZ ügyében megfogalmazott értelmezését.

#emberijogikalendarium #emberijogok2019 

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1414748731